2024. június 30-án hatályba lép az első kimondottan a kriptovaluták piacát szabályozó törvény a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény. A szabályozás szükségességét a kriptovaluta egyre nagyobb térnyerése és az uniós előírások hívták életre. Bár néhány évvel ezelőtt még csak néhány ismerték a kriptovaluta fogalmát, mára elmondhatjuk, hogy a gazdaság egy nagyon meghatározó részét képezik a különböző kriptoeszközök. Cikkünkben a jogszabály legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.
A szoftvertesztelés szinte elengedhetetlen része a szoftverfejlesztésnek és létfontosságú alkotóeleme a szoftver megbízhatóságának és az erőforrások optimalizálásának. Hogyan érdemes lefolytatni, és a fejlesztés melyik részén célszerű bevonni a tesztelés faktorát?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
2024-01-30 | IT jog
Az adathalász támadások egyre gyakoribbá váltak a digitalizáció rohamszerű fejlődésével. Az EU tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük az új kibervédelmi irányelvet a saját jogrendszerükbe. Az érintett ágazatokon belül, néhány kivétellel minden közepes- és nagyvállalatnak meg kell felelnie a szabályozásnak. Cikkünkben a NIS2 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedtük össze!
2024-01-05 | Adatvédelem, Data Protection, IT jog, IT Law
Az utóbbi időben a vállalatok világszerte generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megoldásokat vezettek be, adataik hatékony és egyszerű kezelése és átláthatósága érdekében. Mivel a legtöbb esetben a GenAI-modellnek "hosszú távú memóriával" kell rendelkeznie, szinte minden vállalati megoldáshoz szükség van egy vektoradatbázisra, amelyet a modell futásidőben lekérdezhet a felhasználói kérdés megválaszolásához szükséges kontextus eléréséhez.
Azonban az eddig rendkívül biztonságosnak hitt megoldás egy olyan kellemetlen igazságot rejt, amely hatalmas adatvédelmi aggályokat vethet fel.
2023-12-22 | Adatvédelem, Érdekességek, IT jog
Kipróbálta már Ön, hogy hogyan nézne ki húsz-harminc évvel később? Esetleg megnézte magát kedvenc filmje főszereplőjeként? (Igen a Puzzlme-re gondolunk!) Ha a válasz igen, akkor már biztos lehet abban, hogy kipróbálta a deepfake technológiát. A kezdetben ártatlan játéknak tűnő technológia mára azonban már a vártnál is nagyobb problémákat hordozhat magában.
2023-10-10 | IT jog
10 évvel ezelőtt mutatták be a Black Mirror azt a részét, amelyikben egy nő egy olyan szolgáltatás segítségével klónozza halott volt párját, amely a közösségi médiában közzétett bejegyzéseit és szövegeit elemezve újrateremti a személyiségét. Az epizód 2013-ban még meglehetősen futurisztikusnak tűnt, de éppen a hihető határán volt - elvégre sokan már akkor is kiterjedt digitális lábnyomokat hagytunk magunk mögött a telefonjainkkal és számítógépeinkkel. Most azonban a klónozás valósággá vált?
2023-09-13 | Adatvédelem, Data Protection, IT jog
A mesterséges intelligencia fejlődése és széleskörű felhasználása napjainkban egyre jelentősebbé válik, ez pedig számos adatvédelmi, versenyjogi és etikai kérdést vet fel. Az AI-ban rejlő lehetőségek kiaknázása, a versenyképesség előmozdítása és az állampolgárok jogainak védelme érdekében szükségszerű a megfelelő szabályozási környezet kialakítása. A jogi szabályozással kapcsolatos elvárás kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a szabályozás nem megfelelő volta különböző jogsértésekhez vezethet, illetve a jövőbeli fejlődés gátja is lehet.
Cikkünkben az AI fejlesztőkkel szemben támasztott jogi szabályozásokat foglaljuk össze.
2023-08-30 | IT jog
A mesterséges intelligencia (AI) és a blokklánc (blockchain) szinergiája forradalmasíthatja a zeneipart azáltal, hogy bővíti a művészek eszköztárát a kreatív munkára, miközben megőrzi az átláthatóságot és az alkotók közötti tisztességes bevételelosztást. Az AI által generált zeneszámok milliós nézettséget érnek el a YouTube-on, a TikTok-on és a Spotify-on. A mesterséges intelligencia rohamléptekkel veszi be a zeneipart. Új lehetőségeket nyit a zenei alkotók előtt, de ezek a lehetőségek komoly kihívásokkal járnak.
Vajon a mesterséges intelligencia által generált tartalom átveszi az emberi alkotás helyét? Hogyan vehetik fel a művészek a versenyt a robotokkal? És hogy jön a képbe a blokklánc technológia? Ebben a cikkünkben kiderül.
A mesterséges intelligenciát egyre gyakrabban használják eszközként új dalok létrehozására vagy meglévő zenei tartalmak utánzására. Ezért egyre nehezebb megkülönböztetni az ember által létrehozott zenét az AI által létrehozott tartalomtól. Hogyan is működik pontosan a generatív mesterséges intelligencia? Az AI technológia nagy mennyiségű adatot gyűjt az interneten. Feldolgozza azokat, tanul belőlük, és használja őket új dalok létrehozására. A mesterséges intelligencia drámaian csökkentheti a produktum elkészítésének idejét és költségeit is. Minden eddiginél megfizethetőbbé teszi a zenei alkotást.
2023-07-28 | Érdekességek
Az informatikai bűnözés és azon belül az adathalászat terjedése a modern világ egy új és egészen sajátos jelensége. A technológia fejlődése lehetővé tette, hogy akár mindenféle személyes kapcsolat nélkül, hamis adatok közlésével, az elkövetőknek lehetősége legyen hatalmas gazdasági és társadalmi károkat okozó bűncselekmények elkövetésére. Az adathalászat az informatikai bűnözés egyik legelterjedtebb elkövetési formája, mely terület az online csalások több mint 40%-át teszi ki.
Jelen cikkünk célja az adathalászat legfontosabb jellemzőinek bemutatása, illetve azon trendek és a konkrét adathalász módszerek kifejtése, amelyek elősegíthetik a bűnözés e formájának megértését és hozzájárulhatnak az adathalászat elleni védekezéshez!
A 2026. március 20-án hatályba lépett 5/2026. (III. 16.) NMHH rendelet célzottan módosította a peren kívüli vitarendezési testületekre (így az Online Platform Vitarendező Tanácsra, OPVT) vonatkozó 4/2024. (III. 21.) NMHH rendeletet. A módosítás egyértelmű célja a korábbi szabályozás gyakorlati akadályainak elhárítása volt: az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások felgyorsítása, valamint a felhasználói jogérvényesítés ingyenessé tétele.
A globális geopolitikai helyzet eszkalálódása és a digitális pénzügyi megoldások térnyerése kényszerű válaszreakcióra késztette a szabályozó hatóságokat. A Magyar Nemzeti Bank 2026. március 25-én tette közzé legújabb, 3/2026. számú ajánlását, amely mérföldkőnek számít a pénzátutalások és a kriptoeszköz-transzferek szankciós szűrésének területén. Az ajánlás célja, hogy egységes és szigorú keretrendszert biztosítson az uniós és nemzeti korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásához. Írásunkban az ajánlás legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat