2025-09-09 | IT jog
1. Korlátozott rálátás a folyamatokra
Az AI sok esetben képes egy-egy konkrét kérdésre frappáns választ adni, vagy egy problémát logikusan kifejteni. Ugyanakkor hiányzik belőle az a képesség, hogy a teljes jogi folyamatot átlássa, vagy a hosszútávú következményeket mérlegelje. Egy ügy jogi vonatkozásai gyakran több lépésen, több jogi fórumon, sokszor évekig tartó eljárásokon keresztül bontakoznak ki. Az AI erre nem képes megfelelően reflektálni: lehet, hogy az „1-ről 2-re” való ugrás sikerül, de a „2-ről 10-re” vezető út bonyolultságát már nem látja át.
Ezekhez hozzátartozik az is, hogy az igazán jó jogász nem kizárólag a hatályos joganyag tudásáról ismerszik meg, sokkal inkább arról, hogy mennyire tudja reálisan felmérni az ügy lehetséges lezárását, az esetleges alternatív lehetőségeket, és tudja, hogy mikor érdemes küzdeni vagy megegyezni. Ez sokszor realista megközelítést kíván, ami pedig egyelőre az AI modellekre nem feltétlen jellemző, ugyanis sokszor inkább azt halljuk tőlük, amit hallani akarunk, nem pedig azt, amit valóban hallanunk kellene.
2. Kitalált források és téves hivatkozások
A generatív AI egyik legkomolyabb problémája az ún. „hallucináció”: sokszor teljes meggyőződéssel hivatkozik olyan jogszabályokra, tudományos cikkekre, vagy akár bírósági döntésekre, amelyek valójában nem léteznek. Ez különösen veszélyes a jog világában, ahol egy-egy paragrafus pontos tartalma döntő jelentőségű lehet. Az ügyfél ilyenkor könnyen abba a tévhitbe ringathatja magát, hogy egy megalapozott és ellenőrzött információt kapott, holott valójában egy téves vagy kitalált hivatkozásról van szó.
Mindehhez társul az is, hogy a mesterséges intelligencia által adott válaszok alapját gyakran nyílt internetes források adják, amelyek megbízhatósága erősen változó. A gép nem feltétlenül tud különbséget tenni egy szakmailag hiteles, jogász által írt elemzés és egy laikus fórumhozzászólás között. Ennek következtében a generált szövegben vegyülhetnek helyes megállapítások és teljesen téves információk is, amelyek az ügyfelek számára komoly kockázatot hordozhatnak magukban.
3. Felelősség hiánya
Az AI fejlesztői kifejezetten kizárják a felelősségüket az általuk generált AI által létrehozott tartalom helyességéért. Jó példa erre a közelmúltban, 2024. augusztusában nagy nyilvánosságot kapott eset, amikor egy vegyi anyag (nátrium-bromid) kapcsán téves információ miatt mérgezés történt. Az OpenAI azonnal jelezte: az Általános Szerződési Feltételek értelmében nem vállalnak felelősséget a rendszer válaszaiért. Ez jól mutatja, hogy az AI használata jogi kérdésekben is kizárólag a felhasználó saját kockázatára történik.
Egy ügyvéd azonban jogi felelősséggel áll a tanácsai mögött, ami az ügyfél számára biztonságot kellő jelent.
4. Az AI előnyei – ha jól használjuk
Mindezek ellenére hiba lenne teljesen ellenezni az AI használatát. A technológia megfelelő körültekintéssel értékes segítséget nyújthat:
• segíthet az alapfogalmak tisztázásában,
• összefoglalhatja a releváns jogterületeket,
• bemutathat különböző lehetséges irányokat, valamint
• időt takaríthat meg a kezdeti tájékozódás során.
Az AI tehát remek kiindulópont lehet – de sosem helyettesítheti a személyes, felelősséggel vállalt ügyvédi tanácsadást.
5. Összegzés
A mesterséges intelligencia a jövő egyik legfontosabb technológiája, amelynek fejlődését nem szabad gátolni.
Ügyfeleinket sem szeretnénk eltántorítani attól, hogy használják: bátran tegyék, ha kíváncsiak egy gyors válaszra vagy szeretnének eligazodni a jog útvesztőiben.
Ugyanakkor barátságosan, de határozottan javasoljuk: minden komolyabb jogi kérdéssel, vitás üggyel vagy döntés előtt állva érdemes ügyvédhez fordulni. Az AI adhat támpontot, de a felelősséggel, szakmai tapasztalattal és emberi mérlegeléssel hozott jogi tanácsot nem pótolhatja.
(A Jelen cikkünkhöz használt képet a ChatGPT AI motor készítette)
