2025-07-10 | Crypto

Jogszabályi környezet: az EU és magyar változások

A MiCA-rendelet

• Egyes kriptoeszközök már a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében uniós szabályozás alá estek és meghatározott pénzügyi eszköznek minősülnek. Az ilyen kriptoeszközök kibocsátóira és az ilyen kriptoeszközökhöz kapcsolódó tevékenységeket folytató vállalkozásokra alkalmazandó az uniós jogszabályok teljes köre, azonban az irányelv nem fedett le minden kriptoeszközt, ezért további szabályozásra volt szükség.
• Az Európai Unió 2023-ban elfogadta a MiCA-rendeletet (Markets in Crypto-Assets, EU 2023/1114), ami ezzel az EU első átfogó szabályozásává vált a kriptoeszközök piacára vonatkozóan. A rendelet keretek közé tereli a kriptovilág szereplőit: a kriptoeszközök kibocsátásától, a kriptoszolgáltatók működésén keresztül meglehetősen tág területet fed le. Célja, hogy egységes szabályokat adjon a fogyasztóvédelem, a befektető-védelem, a pénzügyi stabilitás és innováció érdekében.

Magyar változások

A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény:

• Magyarországon a MiCA-rendeletet követve 2024. június 30-án hatályba lépett a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény, ami viszont 2025. július 1-től jelentősen megváltozott a tartalmát tekintve.
• A törvény jelenleg hatályos állapota szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke rendeletben állapítja meg, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatást végző jogi személyt milyen eljárás alapján lehet engedélyezni.
• Magát a kriptoeszközt csak az engedélyezett szolgáltató megfelelőségi nyilatkozata után lehet átváltani pénzre vagy egyéb más kriptoeszközre.
• A szolgáltatók felett az SZTFH gyakorol felügyeleti jogkört, így a kiadott engedély visszavonására is neki van hatásköre.

A Btk. kriptoeszközök vonatkozású kiegészítése:

• A 2025. július 1-én hatályba lépett Btk. módosítás büntetni rendeli a kriptoeszközzel visszaélést és a jogosulatlan kriptoeszköz átváltási szolgáltatás végzését.
• Kriptoeszközzel visszaélést követ el, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált. A legsúlyosabb kiszabható büntetés ezért 5 év szabadságvesztés.
• A jogosulatlan kriptoeszköz átváltási szolgáltatás végzését az valósítja meg, aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megszegésével végez jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási tevékenységet. Különösen jelentős értékre történő elkövetés esetén ezért akár 8 évig terjedő szabadságvesztés is járhat.

Összefoglalva a július 1-én hatályba lépett változások következtében csak engedéllyel rendelkező szolgáltató végezhet kriptoeszköz-átváltást, ellenkező esetben akár szabadságvesztéssel is számolnia kell mind a szolgáltatás igénybevevőjének, mind pedig a szolgáltatás nyújtójának. Az SZTFH felügyeleti jogkörében visszavonhatja a szolgáltató engedélyét vagy akár 5 évre meg is tilthatja a működését. Emellett minden ügylet érvénytelennek minősül, amit nem engedélyezett szolgáltató végzett.

 

A joghatóság problematikája - A magyar büntető joghatóság kiterjesztésének lehetőségei a kriptó esetében

1. Alapelv: területi elv: A magyar Btk. alapesetben a Magyarország területén elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, de a magyar IP címről történő tevékenység is magyar területen történő elkövetésnek minősül.

 

2. Személyi elv – állampolgárság alapján: A magyar Btk. alkalmazható akkor is, ha a bűncselekményt magyar állampolgár követi el külföldön, tehát, ha a magyar állampolgár Binance-en vált kriptót engedély nélkül, akkor ő a magyar jog alapján felelősségre vonható.

 

3. Védelmi elv – állami érdek védelme: Ha a bűncselekmény Magyarország jogrendje vagy gazdasága ellen irányul, akkor is alkalmazható a magyar jog, még külföldi elkövetőre is – ez alapján akár az a külföldi szolgáltató is felelősségre vonható, ha rendszerese nyújt kriptó szolgáltatást magyar ügyfeleknek anélkül, hogy megfelelne a magyar szabályoknak.

 

Miért problémás a kiterjesztés a kriptós ügyekben?

1. Technológiai határtalanság – az internetes tevékenységek „nem lokalizálhatók” egyértelműen.

 

2. Külföldi szolgáltatók esetén általában nincs magyar joghatóság – nem kötelezhetők magyar szabályok betartására, ha nincs itteni jelenlétük.

 

3. Jogbizonytalanság – a felhasználó nem tudhatja, hogy mikor minősül „jogosulatlannak” a tevékenysége.

 

4. Végrehajthatósági kérdések – hogyan érvényesíthető a magyar Btk. például egy Kajmán-szigeteki vagy máltai székhelyű szolgáltatóval szemben?

 

 

Mire számíthat egy átlagos kriptós felhasználó?

A hatályos törvények szerint:

• A fentebb taglalt törvényi változások 2025. július 1-től hatályosak
• Csak engedélyezett szolgáltatón keresztül lehet legálisan kriptót váltani, a szolgáltatók engedélyezési eljárására azonban még nem született meg az SZTFH elnökének rendelete.
• Minden nem validált ügylet érvénytelen.
• A hatóság jogosult ellenőrizni, lefoglalni, szankcionálni, így akár szabadságvesztés is kiszabható a nem engedélyezett szolgáltató közreműködésével történő átváltásért.

A valóságban:

• Tömeges nyomozás nagy valószínűséggel nem várható több ezer magánszemély ellen, főleg nem a rendelet hatálybalépését követően rögtön.
• A szolgáltatók nagy része feltehetően nem fog csak úgy adatokat kiadni, kizárólag hatósági megkeresésre.
• A törvény spekulációk alapján inkább a nagy piaci szereplőknek szól figyelmeztetésként, gondolhatunk itt például a Revolutra, amit rengeteg magánszemély használ kriptó befektetés céljából is.
• Szakértők és szakmabeliek szerint is további módosítások várhatók, a rendszer még kiforratlan, a végrehajtási rendelet még nem készült el, így egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés, gyakorlati példák nélkül pedig nehéz megjósolni, hogy hatósági oldalról milyen lépésekre lehet számítani.

Minden jelenlegi és leendő kripto kereskedőnek erősen ajánlott a jogszabályok változásait figyelemmel kísérni, és mindig azoknak megfelelően eljárni.

Amennyiben az információs technológia jogával kapcsolatos ügyben segítségre van szüksége, keresse bátran irodánkat!