A szoftvertesztelés szinte elengedhetetlen része a szoftverfejlesztésnek és létfontosságú alkotóeleme a szoftver megbízhatóságának és az erőforrások optimalizálásának. Hogyan érdemes lefolytatni, és a fejlesztés melyik részén célszerű bevonni a tesztelés faktorát?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
2024-01-05 | Adatvédelem, Data Protection, IT jog, IT Law
Az utóbbi időben a vállalatok világszerte generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megoldásokat vezettek be, adataik hatékony és egyszerű kezelése és átláthatósága érdekében. Mivel a legtöbb esetben a GenAI-modellnek "hosszú távú memóriával" kell rendelkeznie, szinte minden vállalati megoldáshoz szükség van egy vektoradatbázisra, amelyet a modell futásidőben lekérdezhet a felhasználói kérdés megválaszolásához szükséges kontextus eléréséhez.
Azonban az eddig rendkívül biztonságosnak hitt megoldás egy olyan kellemetlen igazságot rejt, amely hatalmas adatvédelmi aggályokat vethet fel.
2026. augusztus 2-án hatályba lépett a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat rendezi. A jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi a korábban ugyanezt a tárgykört szabályozó 10/2025. (VI. 26.) és 12/2025. (VI. 26.) SZTFH rendeleteket. A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes jogi keretének, valamint egyértelműbb és korszerűbb szabályozási környezetet biztosítson az érintett szolgáltatók számára.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke megalkotta a 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendeletet, amely átfogóan módosítja az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeleteket. A jogalkotó kifejezett szándéka a vállalkozások helyzetének könnyítése, az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése az informatikai biztonsági szektorban.
A 2026. március 20-án hatályba lépett 5/2026. (III. 16.) NMHH rendelet célzottan módosította a peren kívüli vitarendezési testületekre (így az Online Platform Vitarendező Tanácsra, OPVT) vonatkozó 4/2024. (III. 21.) NMHH rendeletet. A módosítás egyértelmű célja a korábbi szabályozás gyakorlati akadályainak elhárítása volt: az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások felgyorsítása, valamint a felhasználói jogérvényesítés ingyenessé tétele.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat