A szoftvertesztelés szinte elengedhetetlen része a szoftverfejlesztésnek és létfontosságú alkotóeleme a szoftver megbízhatóságának és az erőforrások optimalizálásának. Hogyan érdemes lefolytatni, és a fejlesztés melyik részén célszerű bevonni a tesztelés faktorát?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
2024-01-05 | Adatvédelem, Data Protection, IT jog, IT Law
Az utóbbi időben a vállalatok világszerte generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megoldásokat vezettek be, adataik hatékony és egyszerű kezelése és átláthatósága érdekében. Mivel a legtöbb esetben a GenAI-modellnek "hosszú távú memóriával" kell rendelkeznie, szinte minden vállalati megoldáshoz szükség van egy vektoradatbázisra, amelyet a modell futásidőben lekérdezhet a felhasználói kérdés megválaszolásához szükséges kontextus eléréséhez.
Azonban az eddig rendkívül biztonságosnak hitt megoldás egy olyan kellemetlen igazságot rejt, amely hatalmas adatvédelmi aggályokat vethet fel.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
A mesterséges intelligencia (AI = artificial intelligence), és különösen a generatív modellek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Egyre többen fordulnak hozzájuk különféle információs, elemző vagy akár jogi jellegű kérdésekkel is. Kétségtelen, hogy az AI eszközök rendkívül hasznosak lehetnek: gyorsan reagálnak, hatalmas adatmennyiséget képesek feldolgozni, és sok esetben könnyen érthető válaszokat adnak.
Ugyanakkor fontos látni, hogy az AI jelenlegi működéséből adódóan komoly kockázatok is felmerülnek, többek között a jog területén is. Ezért célszerű tudatosan, óvatosan használni ezeket az eszközöket, és nem mindig készpénznek venni az általuk írtakat akár jogi kérdésekben.
2025. július 1-től jelentősen változott a magyar kriptobefektetések szabályozása. A változás a szakmabelieket is meglepetésként érte, mert bár azt lehetett tudni, hogy módosításokat terveznek, a benyújtott majd elfogadott törvényjavaslat végső részleteire senki nem számított. Jelen cikkünkben először a megváltozott szabályozást mutatjuk be, majd egy kis kitekintést követően felvázoljuk, hogy mire lehet számítani a változások kapcsán.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat