2023-10-10 | IT jog
Lehetséges a klónozás?
A klónozás ma már valóban lehetséges, legalábbis digitális formában. Az Egyesült Államokban alapított, Delphi nevű startup 2,7 millió dolláros finanszírozás után egy új, mesterséges intelligenciával működő digitális klónozási szolgáltatását jelentett be.
Egyszerűen csak fel kell tölteni mindössze négy, az adott ember beszélgetéseit tartalmazó dokumentumot, de akár több ezret is, beleértve e-maileket, chat-üzeneteket, akár YouTube videókat vagy hangfájlokat, például podcastokat vagy hangüzeneteket, és a Delphi létrehoz egy mesterséges intelligenciájú chatbotot, amely a lehető legjobban utánozza az ember személyiségét, írásmódját vagy beszédmódját, akár telefonon keresztül. A Delphi az egyedi gondolatmenetet is megpróbálja rekonstruálni a klónban, olyan mértékben, hogy meg tudja mondani, hogy, szerinte az egyén válasza mi lenne egy adott kérésre.
Jogi problémák a klónozással
A Delphi-vel nem csak magunkat, de más embereket is lemásolhatunk. Ehhez nem szükséges sem az egyének részvétele, sem az engedélyük. Ez jogilag felettébb problémás lehet, lévén bármilyen következmények nélkül használhatja fel a klónozó az adott ember üzeneteit, a róla készült videó- és hangfelvételeket.
Ami azt illeti, már több híres embert másoltak le a szoftver segítségével, többek között Jeff Bezos-t, Robert Oppenheimer-t, Socrates-t, Arisztotelészt, az összes amerikai elnököt, és még sorolhatnám. Korábban ezekkel a „másolatokkal” szabadon lehetett kommunikálni, azonban ez a funkció már nem elérhető, lévén erkölcsi és jogi aggályokat is felvetett.
Egyrészről a mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a klón létrehozásával olyan telefonhívásokat kezdeményezzünk, amik megkülönböztethetetlenek attól, mint amikor valaki a saját nevében beszél. A telefonos csalások már így is sok problémát okoznak az óvatlan embereknek, ezzel a funkcióval újabb fegyvert adnánk a bűnözők kezébe, melynek súlyos büntetőjogi következményei lehetnek. Gondolhatunk itt pénz kérésre, szóbeli szerződések megkötésére, banki adatok megszerzésére stb.
Másrészről, szerzői jogi oldalról ugyanúgy problémát jelenthet a chatbotok alkalmazása, ha az azokkal való chat-elésért pénzt lehet kérni. Tegyük fel, egy Elon Musk klón, akiről rengeteg forrás lelhető fel az interneten, pénzért ad befektetési tanácsokat. Ez egy kreatív ötletnek tűnik a milliárdos vagyonának gyarapítására, kivéve, ha más szed havidíjat a klón tippjeiért. Ebben az esetben a klónozó Elon Musk tudását értékesítené, gyakorlatilag a bőrébe bújva, bármilyen engedély, vagy jogdíj fizetés nélkül. Nem lenne meglepő, ha ennek utána jogi következményei lennének.
Milyen üzleti potenciál rejlik a klónozásban?
A mesterséges intelligencia felhasználása a klónok személyes mentorként való létrehozására jó elképzelés azok számára, akik ilyen fajta útmutatást keresnek az életben, de hogyan lehet ez üzletként működőképes?
Lehetséges, hogy van piaca az ilyen típusú szoftvereknek, különösen azok számára, akik már most is abból élnek, hogy átadják tudásukat, ötleteiket, véleményüket másoknak - gondoljunk csak a coachokra, influencerekre, politikusokra és cégvezetőkre. Ezzel a módszerrel még szélesebb rétegek számára tehetnék magukat elérhetővé, ugyanannyi energia befektetéssel. Gyakorlatilag egy előfizetéses rendszer működhetne, ha sikerül kiküszöbölni a fent említett jogi problémákat.
Mint látjuk, a szoftver még közel sincs kész, és csak súrolja az AI-ban rejlő potenciál felszínét, mégis lehet piaca az ilyen jellegű fejlesztéseknek, már ha a fejlesztő tud megoldást találni a jogi kérdésekre.
