2025-07-10 | Crypto
2025. július 1-től jelentősen változott a magyar kriptobefektetések szabályozása. A változás a szakmabelieket is meglepetésként érte, mert bár azt lehetett tudni, hogy módosításokat terveznek, a benyújtott majd elfogadott törvényjavaslat végső részleteire senki nem számított. Jelen cikkünkben először a megváltozott szabályozást mutatjuk be, majd egy kis kitekintést követően felvázoljuk, hogy mire lehet számítani a változások kapcsán.
A közelmúltban kihirdetett kormányrendelet szigorúbb szakmai és képzettségi előírásokat vezet be a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadói és információszolgáltatási tevékenységekre. Az új rendelet a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján lépett hatályba, és célja, hogy biztosítsa a kriptoeszközök piacán tevékenykedő szakemberek magas szintű kompetenciáját, ezáltal növelve a piac biztonságát és átláthatóságát.
Cikkünkben röviden összefoglaltuk a rendelet legfontosabb szabályait.
2024. június 30-án hatályba lép az első kimondottan a kriptovaluták piacát szabályozó törvény a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény. A szabályozás szükségességét a kriptovaluta egyre nagyobb térnyerése és az uniós előírások hívták életre. Bár néhány évvel ezelőtt még csak néhány ismerték a kriptovaluta fogalmát, mára elmondhatjuk, hogy a gazdaság egy nagyon meghatározó részét képezik a különböző kriptoeszközök. Cikkünkben a jogszabály legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.
2021-12-17 | Crypto
Nem ismeretlen témakör manapság az ügyvédek és bíróságok számára, ha egy válóper során felmerül, hogy a válófélben lévők egyike, vagy akár mindkettőjük rendelkezik kriptovaluta, például Bitcoin-befektetésekkel. Ugyanakkor a válóperes tárgyalások során kötelezően nyilvánosságra kell hozzuk a vagyonunk tárgyát képező összes vagyonelemet, hiszen a pénzügyi rendezésre csak ezen információk birtokában kerülhet sor. Felmerül a kérdés, hogy számíthatunk-e házastársunk őszinteségére, illetve hogy - akár jogi úton - milyen segítséget tudunk igénybe venni a konkrét Bitcoin-állomány felkutatására, hogy az a közös vagyon megosztása során szintén felosztásra kerüljön (lehetőleg) megegyezés szerinti módon és arányban.
2021-05-14 | Crypto, E-trade, IT jog
A kormány a gazdaság újraindításának eszközéül adócsökkentési politikát tervez, amely érinti a kriptovaluák révén elért profit utáni adót is. Egyelőre még nem kész törvényként, hanem javaslatként ismerhetjük meg az adózási törvények módosításait, de a kormány eddigi lépései alapján arra következtethetünk, hogy az új rendelkezések a kriptovaluták utáni adóterheket csökkenteni fogják. Cikkünkben a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.
2020-08-17 | Crypto, Érdekességek, IT jog
Korábbi, kiberbűnözésről szóló cikkünkben a felszíni web és a deep web fogalmai mellett kifejtésre került az úgynevezett dark web fogalma: a dark web a deep web egy része, melyen illegális tartalmak találhatók. A dark webet annak használói szigorú titkosítási mechanizmusokkal igyekeznek a bűnüldöző hatóságok elől elrejteni. Cikkünkben ezen módszerek érdekességeiről, és a joggal való kapcsolatukról értekezünk.
2018-10-18 | Crypto, Érdekességek
Ahogy már korábbi írásainkban kifejtettük (itt és itt), a blockchain egy ún. elosztott főkönyvi rendszereken alapuló technológia, mely elengedhetetlen volt a leghíresebb cryptovaluta a bitcoin létrehozásához, mára azonban már olyan lehetőségeket fedezett fel benne a...
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat