2025-11-17 | IT jog
Mit értünk AVDH alatt?
Az AVDH az E-ügyintézési tv. 1. § 5. pontja szerint olyan szolgáltatás, amelyben egy jogszabályban kijelölt szolgáltató az ügyfél által benyújtott dokumentumot összekapcsolja az ügyfél személyazonosságával, majd ezt az összekapcsolást elektronikusan hitelesíti is.
„Jogszabályban kijelölt szolgáltató” alatt bizalmi szolgáltatót ért a törvény, amelyet az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja határoz meg:
„Egy vagy több bizalmi szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy; a bizalmi szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített bizalmi szolgáltató.”
Miért vezették ki?
Az ADVH kivezetésének hátterében több lehetséges ok is húzódhat. Első sorban valószínűleg az állami elektronikus aláírási rendszer korszerűsítése játszhatott fontos szerepet. Emellett céljában a biztonságosabb, szabályozásilag megalapozottabb megoldások keresése lehet az ok. Az AVDH szigorú értelemben nem felelt meg az eIDAS rendelet követelményeinek, mivel sem minősített elektronikus aláírásnak nem minősült, sem pedig nem illeszkedett egyértelműen az eIDAS által meghatározott aláírási kategóriák egyikébe.
FEDOR és DÁP
A Dáptv. végrehajtási rendelete a 72/A. §-ban rendelkezik a bevetetésre kerülő FEDOR, vagyis a Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése nevű szolgáltatásról, amely a dokumentum hitelesítésben veszi át az AVDH helyét annak megszűnése után. Az eddigi szabályozáshoz képest viszont érdemes körültekintően eljárni, ugyanis a FEDOR szolgáltatással nem lehet létrehozni teljes bizonyító erejű magánokiratot, csak egy vélelmezett hitelességet kapcsol a dokumentumhoz. Ez azt jelenti, hogy vélelmezni kell, hogy a hitelesség a megtétel óta nem változott. A szolgáltatás kizárólag a dokumentumot benyújtó személy adatait igazolja. Ezek abból a szempontból aggályos, hogy az említett „hitelességi szint” közel sem ér fel egy teljes bizonyító erejű magánokirat erejével, a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról rendelkezik így rendelkezik:
„ A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.”
Eszerint a magánokirat valódiságát csak abban az esetben kell bizonyítani, ha az ellenérdekű fél azt kétségbe vonja, vagy a bíróság akként határoz, hogy a valódiságát szükségképpen ellenőrizni kell.
További különbség, hogy a FEDOR szolgáltatás alkalmazása során a rendszer a felhasználóhoz rendeli a dokumentumot és nem inkább hitelesíti azt. Ez abból fakad, hogy a DÁP-on (ún. Digitális Állampolgárság Program) belüli eAzonosítás és az Ügyfélkapu+ is csak természetes személyek számára elérhetőek, így a FEDOR szolgáltatás igénybe vétele esetén a céghez, civil szervezethez vagy más jogi személyhez nem lehet a hozzárendelést kérni. Összefoglalva, a szolgáltatást jogi személy nevében eljárva jogszerűen nem alkalmazni és nem is megfelelő a képviseleti jogosultság igazolására.
A DÁP egy olyan mobilalkalmazás, melyet a Digitális Állampolgárság Program keretében vezettek be és célja, hogy az állampolgárok és más jogosult felhasználók mobiltelefonról, digitálisan végezhessék el ügyintézéseiket és hitelesen azonosíthassák magukat. A DÁP szolgáltatásai közül a már korábban említett eAzonosítás, az ügyintézés során a személyes megjelenéssel egyenértékűnek tekintendő. Viszont e funkció kizárólag természetes személyekre értendő. Az alkalmazás eAláírás, vagy más néven a digitális aláírás funkciója, a felhasználók számára minősített elektronikus aláírással egyenértékű, teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratok létrehozását teszi lehetővé. A szolgáltatás használatához elegendő a mobilalkalmazásban történő regisztráció és az aláírási tanúsítvány aktiválása, így a felhasználónak nem szükséges külön tanúsítványt beszereznie vagy külső aláíró eszközt igénybe vennie. Az eAláírás kizárólag természetes személyek számára érhető el, kiváltja a kézi aláírást, valamint saját ügyeik intézésére és olyan eljárásokban alkalmazható, ahol a jogszabály teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtását írja elő. Amennyiben nem magánszemélyként, hanem például cégvezetőként vagy ügyvédként kerül egy okirat aláírásra, akkor a digitális aláírás érvénytelenséget okoz.
Cégek helyzete
A változás következtében minden gazdálkodó szervezet képviselőjének kötelező lesz piaci minősített elektronikus aláírással rendelkeznie annak érdekében, hogy eleget tegyen az elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségének. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ügyintézés során – állami, önkormányzati vagy kamarai – csak azon dokumentum fogadható be, amely személyes elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott.
Ehhez első sorban a képviseletre jogosult személynek szükséges minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkeznie, ugyanis ez az aláírás helyettesíti a kézzel írt aláírást és teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít. A szükséges tanúsítványt bizalmi szolgáltatótól kell beszerezni oly módon, hogy az feleljen meg az eIDAS rendeletnek és rendelkezzen bizalmi szolgáltatás nyújtására való jogosultsággal. Gyakorlati szempontból célszerű a tanúsítványt a cégjegyzékbe bejegyeztetni, mivel ez elősegítheti azt, hogy az elektronikus ügyintézés során akadálymentes legyen a folyamat. Amennyiben egy cégben több aláírásra jogosult személy is van, mindegyikőjüknek saját elektronikus aláírással kell rendelkezniük. Az eIDAS rendelet továbbá egységes szabályozást biztosít az elektronikus aláírások és bizalmi szolgáltatások terén az Európai Unióban. Ennek értelmében minden tagállam köteles elismerni a másik tagállamban kibocsátott minősített elektronikus aláírásokat és a kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokat.
Dokumentumok benyújtása
A dokumentumokat továbbra is elektronikusan, az ePapír szolgáltatáson keresztül szükséges beküldeni, azonban mostantól elektronikus aláírással ellátva kell csatolni őket.
