2023-04-27 | Érdekességek

CSRD: Kötelezett vállalkozások számának jelentős növekedése

A közelmúlt lényeges mérföldköve az ESG terén, hogy tavaly év végén elfogadásra került az ún. CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelv, amely a korábbi NFRD irányelv szabályait hivatott hatékonyabbá tenni az azokkal kapcsolatos aggályok kiküszöbölése által.

Ahogy az irányelv preambuluma is kiemeli, az elmúlt években jelentősen megnőtt a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati információk iránti kereslet, különösen a befektetői közösség részéről, aminek elsődleges oka a befektetői tudatosság növekedése.

Éppen ezért a korábbi ESG-szabályokhoz hasonlóan a CSRD irányelvnek is elsődleges eszköze a nagyvállalatokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek előírása, melyek arra kötelezik a legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező cégeket, hogy a fenntarthatóság kérdésére vonatkozó lényeges információkat hozzanak nyilvánosságra. Ezáltal az irányelv – az eddigi törekvésekhez hasonlóan - igyekszik biztosítani, hogy a befektetők és az érdekelt felek hozzáférjenek a fenntarthatósági kockázatok értékeléséhez szükséges információkhoz.

Ugyanakkor az eddigi szabályok számos kritika tárgyát képezték, melyek szerint a kötelezett vállalatok köre túl szűk volt, illetve túl nagy lehetőség volt arra, hogy a nyilvánosságra hozatal nehezen átlátható módon, vagy kevésbé lényeges információkra vonatkozóan történjen meg.

A CSRD szabályai értelmében a jövőben összesen mintegy 50 000 vállalatnak kell fenntarthatósági jelentést tennie.  A jelentéstételre kötelezettek köre ezzel több, mint négyszeresére tágul a korábbi NFRD (Non-Financial Reporting Directive) szabályokhoz képest. Konkrétabban megfogva, a kötelezettség vonatkozni fog minden tőzsdén jegyzett vállalatra (még akkor is, ha azok KKV-nak minősülnek), valamint utóbbiakon kívül azokra is, amelyekre a következő három kritérium közül legalább kettő teljesül: i) 250 főnél több alkalmazottal ii) 40 millió eurónál nagyobb forgalommal iii) 20 millió eurónál nagyobb mérlegfőösszeggel rendelkezik.

Az új szabályok keretében a Bizottság a jövőben úgynevezett ESRS-ket (European Sustainability Reporting Standards) fog elfogadni, melyek a kötelezett vállalatok jelentéseinek szabványosításával egyrészt csökkenti azok költségeit, másrészt előmozdítja a jelentések átláthatóságát.

A végleges ESRS-k 2023. június 30-ig kerülnek elfogadásra a Bizottság által, lehetővé téve a vállalatok számára a felkészülést, a CSRD szabályait ugyanis a tagállamoknak 2024 közepéig kell átültetniük.

 

EDA: Szoruló hurok a környezetszennyező vállalkozások körül

A közelmúlt másik jelentős fejleménye az ESG terén, hogy az Európai Bizottság közzé tette a Taxonómia rendelet által kitűzött környezetvédelmi célokat tartalommal megtöltő rendelet-tervezetét, az EDA-t (Environmental Delegated Act). A tervezet várhatóan hamarosan elfogadásra fog kerülni, szabályai pedig várhatóan 2024 elejétől alkalmazandóak lesznek.

Az EDA lényege abban ragadható meg, hogy az tartalommal tölti ki a Taxonómia rendelet egyes szabályozási területeinek (tengeri erőforrások fenntartható felhasználása, körforgásos gazdaságra való átállás, környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, biodiverzitás helyreállítása) szabályait. Ennek keretében valamennyi témakörre meghatározza azokat a vizsgálati kritériumokat, amelyek által a jövőben vizsgálható lesz egy adott tevékenység vonatkozásában, hogy az megfelel-e a DNSH, vagyis a „do no significant harm” - "ne okozz lényeges kárt" elvének.

Az EDA meglehetősen széles alkalmazási körrel fog rendelkezni, olyan – az említett témakörök tekintetében kimondottan nagy jelentőséggel bíró – szektorokra vonatkoznak szabályai, mint például a gyártó- és feldolgozóipar, építőipar, infokommunikációs szektor, vízellátás, hulladékgazdálkodás, szálláshely-szolgáltatás. Emellett a rendelet preambuluma is kiemeli, hogy a jövőben a szabályozással érintett területek további kiszélesítésére lesz szükség.

Látható, hogy a közösségi jogalkotás egyre jelentősebb törekvéseket tesz a fenntarthatóság és klímasemlegesség keretében megfogalmazott célok elérése érdekében, ez pedig óhatatlanul magával vonja azt, hogy egyre több szektor egyre több szereplője uniós jogi kötelezettségek alanyává válik. Belátható közelségbe került tehát az a jogi környezet, melyben ESG kötelezettségek alanyai nemcsak az óriásvállalatok lehetnek.

Amennyiben kérdése merül fel az ESG szabályokkal, esetleg azoknak az Ön vállalkozására vonatkozó aspektusaival, keresse bizalommal hozzáértő kollégáinkat!