2023-05-26 | Szellemi alkotások

Kik a szerzői jogi szabályozás szereplői?

• A szerző, aki létrehozza a művet és felelősséget vállal a szellemi tartalomért, ezért őt a vagyoni és a személyhez fűződő jogok teljessége illeti meg.
• A szomszédos jogi jogosultak, akik közreműködnek a mű megvalósulásában, ezért meghatározott védelemben részesülnek. A szomszédos jogi jogosultak egyik csoportját az előadóművészek, másik csoportját pedig azok a közreműködők alkotják, akik jelentős anyagi befektetéssel járulnak hozzá a mű megvalósításához és nyilvánosságra hozatalához. Az ő jogosultságuk a felhasználási és engedélyezési jogban nyilvánul meg, de a közös jogkezelés keretében díjigény formában is realizálódhat.
• A felhasználók. Felhasználó lehet bárki, aki a művet valamilyen szinten hasznosítja. Szerzői jogi értelemben azonban az a felhasználó, aki a művek felhasználására a jogosultaktól engedélyt szerez, megfizeti az engedélyhez kapcsolódó jogdíjat és az így megszerzett jogosultság birtokában a művek megismerését a nagyközönség számára lehetővé teszi.
• A közös jogkezelő szervezetek, amelyek tömeges felhasználás esetén kezelik a szerzői jogokat.

Mi a szerzői jogdíj? Hogyan történik a jogdíjak megállapítása?

A szerzői jogdíj a mű felhasználására adott engedély ellenében a szerzőt megillető díjazás. Az Szjt. főszabályként mondja ki, hogy a díjazásnak - eltérő megállapodása hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A szerzői díj megállapításának módjára nincsenek kőbe vésett szabályok, a felhasználás jellegétől függően sokféle módszer létezik. Az egyik legelterjedtebb megoldás az, hogy a mű felhasználásának engedélyezésekor arányos részesedést kötnek ki a bevételekből a szerzők és a szerzői jog egyéb jogosultjai javára. Ezt az elvet általában ott alkalmazzák, ahol közvetlen kapcsolat van a mű felhasználása és a felhasználásból befolyt bevétel között. A díjmegállapítás módszere még ennél is sokszínűbb, összetettebb az ún. közös jogkezelés esetén, ahol a díjakat több felhasználóra és számos, kisebb-nagyobb mértékben eltérő felhasználási jellegzetességhez igazítva kell egyidejűleg megállapítani.

Mit jelent a közös jogkezelés?

A művek, teljesítmények egyidejű és nagy tömegű felhasználása miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok és díjigények érvényesítésére született meg több mint száz éve a közös jogkezelés intézménye, melynek keretében a jogosultak által e célra önszerveződés útján, egyesületi formában létrehozott szervezetek gondoskodnak a művek, műsorok engedélyezéséről és a jogdíjak beszedéséről, felosztásáról, valamint dokumentálásáról. Legismertebb esetei a zeneművek nyilvános előadása után a felhasználások helyétől, típusától, jellegétől függően eltérő mértékben meghatározott jogdíjtarifa, továbbá a szerzői művek, hangfelvételek magánmásolására és a művek egyidejű, változatlan továbbközvetítésére tekintettel fennálló jogdíjigény érvényesítése.

A közös jogkezelő szervezet által a felhasználásra adott engedély jogszabály alapján valamennyi, a jogkezeléssel érintett szerző műveinek előadására feljogosítja a felhasználót, azon szerzők műveinek előadására is tehát, akik nem tagjai az egyesületnek. A jogkezelő szervezet így valamennyi érintett szerző igényeit érvényesíti. Be kell fizetnie a szerzői jogdíjat a közös jogkezelő szervezet felé magának a szerzőnek is, ha saját művét a közös jogkezelés körében használja fel. A jogdíjak felosztását követően azután ehhez az összeghez hozzájut, de előzetesen arról nem mondhat le, csupán a felosztást követően.  

A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük. Ha nem lenne egy ilyen szervezet, akkor egyenként kéne engedélyt kérni a különböző szerzőktől és az őket képviselő zeneműkiadóktól. Ehelyett van országonként egy, tulajdonképpen monopolhelyzetben működő szervezet.

Mi az a zenei licenc és miért szükséges?

Ahhoz, hogy valaki zenét streamelhessen olyan platformokon, mint a Spotify és az Apple Music, a streaming szolgáltatásnak először licencet kell szereznie az adott dalkönyvtárak szerzői jogának tulajdonosától. Ez a folyamat meglehetősen bonyolult és hosszadalmas lehet, mivel a licenc feltételeit meg kell tárgyalnia a szerzői jog tulajdonosának a streaming szolgáltatóval. A zenei licencszerződésbe belefoglalható dolgok közé tartozik a licenc időtartama, a területek, ahol a zenét streamelni fogják, és a streaming szolgáltatás által fizetendő jogdíjak összege, amit a szerzői jog tulajdonosa/tulajdonosai kapnak.

Milyen típusú zenei licenceket léteznek?

Zene streamelésekor fontos a megfelelő licencek beszerzése a szerzői jogok tulajdonosaitól. Különféle licencek állnak rendelkezésre, és a szükséges licenc típusa a zenei streaming szolgáltatás típusától függ. 

Master jogok: egy dal tényleges felvételének jogai. Ezek magukban foglalják a dal sokszorosításának, terjesztésének és előadásának jogát. Jellemzően az előadó vagy a lemezkiadók, például a Universal Music Group, a Warner Music Group, a Sony Music stb. tulajdonában vannak.

Közzétételi jogok: a melódia, a dalszöveg, a feldolgozások jogai, amik általában a dalszerző vagy zeneszerző tulajdonában vannak.

Előadási jogok: egy dal nyilvános előadásának jogai. Ez a licenc akkor szükséges, ha a streaming szolgáltatás élő közvetítést kínál, vagy ha a felhasználók igényeik szerint hallgathatják a zenét. Ezeket jellemzően a PRO-k – előadói jogokkal foglalkozó szervezetek – kezelik, mint például az ASCAP, a BMI és a SESAC az Egyesült Államokban vagy a SACEM Franciaországban. Ezek a szervezetek jogdíjakat szednek be a szerzői jogok tulajdonosainak nevében, majd szétosztják a jogdíjakat a szerzői jogok tulajdonosai között.

Ha a streaming szolgáltatás olyan videókat is kínál, amelyek szerzői joggal védett zenét tartalmaznak, fontos a szinkronizálási licenc is. Ide tartoznak a YouTube-videók, a közösségi média platformokon lejátszott videók, a TV-műsorok és a filmek.

Mit kell tudni szerzőként az online jogdíjakról?

Az Artisjus az online szolgáltatások sokféle típusát jogosítja a dalszerzők javára. A legnagyobb jelentősége ma az előfizetéses audio streaming szolgáltatásoknak (pl. Spotify, Apple Music), valamint a platform-alapú szolgáltatásoknak (pl. YouTube) van. Emellett a filmekbe és sorozatokba foglalt zenék VOD (Video-On-Demand) felhasználása után is szednek be jogdíjakat, de az online elérhető rádiós és televíziós tartalmak jogdíját is kezelik. A nemzetközi digitális zenei szolgáltatók jogosítása egyre inkább multiterritoriális. Tehát a hagyományos jogkezelési munkától eltérően a hazai zenei repertoárt a teljes európai (illetve ennél is nagyobb, a Közel-Keletet és Afrikát is magába foglaló)  piacra közvetlenül az Artisjus jogosítja.

Az online térben a rádiós vagy koncertes jogkezeléshez képest itt több nagyságrenddel nagyobb adatmennyiséggel kell dolgozni. Míg egy rádiócsatorna egy negyedéves műsora nagyjából 30 ezer elhangzási sort jelent, addig egyetlen szolgáltató egyetlen negyedévnyi online adatszolgáltatása a 10 milliárd sort is elérheti. Ráadásul ezen a területen folyamatos a változás: rendszeresek az új szabványok, az új elszámolási megoldások, ami mind az alkalmazott informatikai eszközök folyamatos fejlesztését igénylik. Az Artisjus saját, modern, felhő alapú adatfeldolgozó alkalmazása lehetővé teszi a folyamatos azonosítási munkát. Mindenek előtt az elhangzások beazonosítása történik és ezt követi a saját jogdíjrészek bekérése. A dalszerzők a művek adatainak kiegészítésével, ISRC kódok megadásával tudják elősegíteni a pontos jogdíjfelosztást. Az Artisjus Szerzői Információs Rendszerében pár kattintással leszűrheti a szerző, hogy mely művénél hiányzik ez a fontos adat.

Mi az az ISRC kód?

Ahogyan egy embert egyedileg beazonosít a személyi igazolvány száma, vagy egy könyvet az ISBN-száma, ugyanúgy a zenei felvételeknek is szüksége van egy egyedi azonosítóra. Az ISRC (International Standard Recording Code) egy szerzeményről készült konkrét hangfelvételt azonosít. Ezt a kódot az elkészült hangfelvétel jogtulajdonosa, kiadója maga osztja ki a felvételnek.

Hogyan működnek a platform-alapú szolgáltatások?

Aki valaha komolyabban beleásta magát egy videómegosztó működésébe, azt is tudja, miért gyűjt minden YouTube-os tartalomgyártó feliratkozókat: 1000 feliratkozót és évi 4000 megtekintett órát követően a csatorna tulajdonosa pénzt tud keresni a videók megtekintéseiből, tehát monetizálni tudja a feltöltött tartalmakat. A monetizált videók bevételt termelnek, a feltöltőjük részesül a reklámbevételből vagy előfizetői díjból. Ha ezekben a videókban dalok, zeneművek hangzanak el, a zenék szerzőinek is jogdíj jár. Ahhoz, hogy az Artisjus beszedhesse, feloszthassa és kifizethesse a platform alapú szolgáltatások szerzői jogdíját, sokkal több feltételnek kell teljesülnie, mint egy rádiós vagy koncert elhangzás esetén:

1. A szerzeményt és annak adatait még a videó YouTube-ra feltöltését megelőzően annak szerzői bejelentették az Artisjushoz.
2. A műről készült hangfelvétel ISRC kódját az Artisjus ismeri.
3. A műről készült hangfelvételt a YouTube hivatalos partnere ISRC kóddal ellátva feltöltötte a videómegosztó portálra, létrehozva ezzel egy „tartalmi elemet” a YouTube tartalomkezelő háttérrendszerében.
4. A zenét tartalmazó videó a megtekintés időpontjában bevételt termelt:
   • reklámbevételt, vagy
   • előfizetői díjból származó bevételt.
5. A videóban szereplő művek azonosíthatóak, a művek azonosítása sikeres.

A YouTube Content ID rendszere a videó megosztóra feltöltött összes videó hangsávját végigfésüli, egyezést keresve a zene terjesztői által feltöltött „referencia hangfelvételekkel”, így azonosítja be a hangfelvételeket és az ahhoz kapcsolt szerzeményt a felhasználói videókban. A videók által generált bevétel utáni szerzői jogdíjjal a YouTube negyedévente számol el. A megtekintések száma önmagában nem határozza meg a jogdíj mértékét, mindig az adott videóra eső bevétel a kiindulópont. Ha az ISRC kód segítségével a YouTube-on létrejön a Szerzemény és a Hangfelvétel „tartalmi elemek” közti kapcsolat, a szerzemény beazonosítása automatikusan megtörténik a Melody ID által felfedezett videókban.

 

Hogyan működik a Melody ID?

A YouTube Content ID rendszere az összes feltöltött felhasználói videó hangsávját végigfésüli. A mesterséges intelligencia egyezést keres az aggregátorok, hangfelvételkiadók által feltöltött „referencia hangfelvételekkel”, és automatikusan beazonosítja a zeneszámokat, létrehozva a „Zene a videóban” panelt a videók alatt. A Content ID rendszer Melody ID eszköze akkor is felismeri a dalt, ha azt más hangnembe transzponálták, tempóját megváltoztatták, beszédhang alatti háttérzeneként használták, és nagy eséllyel felismeri a stúdióverzióhoz hasonlóan megszólaló élő előadást, feldolgozást is a felhasználói videókban. A Melody ID jelenleg nem tévedhetetlen, az átdolgozások, magyar fordítások megfelelő beazonosítása különös figyelmet igényel a zenék terjesztői és a közös jogkezelők részéről.

Amennyiben kérdése merül fel a szerzői jogi szabályokkal vagy a közös jogkezeléssel kapcsolatban esetleg azoknak az Ön műveire vonatkozó aspektusaival, keresse bizalommal hozzáértő kollégáinkat!