Szakmai blog

2025: Új korszak az elektronikus aláírásban - amit minden cégnek tudnia kell

2025-04-23 | IT jog

2025: Új korszak az elektronikus aláírásban - amit minden cégnek tudnia kell

AVDH vége – mi változott?

A korábban széles körben használt, és általunk is bemutatott Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítési Szolgáltatás (AVDH) 2024. december 31-én megszűnt. Bár az AVDH ePapír szolgáltatása előreláthatólag 2025 október 31-ig elérhető lesz, 2025. január 1-től nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak az AVDH-val aláírt dokumentum.

Az újonnan bevezetésre került DÁP (Digitális Állampolgárság Program) keretében érhető el egy ingyenes, elektronikus aláíró szolgáltatás, amely azonban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény értelmében cégek számára nem alkalmazható.

 

Cégként mivel írjunk alá 2025-ben?

Az elektronikus aláírások besorolását az Európai Unió 910/2014 eIDAS rendelete sorolja fel, ami megkülönbözteti az egyszerű, a fokozott biztonságú, és a minősített elektronikus aláírást. A különböző elektronikus aláírások elhatárolásának kiemelt jelentősége van, ugyanis eltérő joghatások fűződnek hozzájuk.

Az elektronikus írásbeli jognyilatkozatokat érintő bírósági gyakorlatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy sem az egyszerű, sem a fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem biztosítja megfelelően írásbeli jognyilatkozataink érvényességét és bizonyító erejét, ezért jognyilatkozatainkat érdemes minősített elektronikus aláírással ellátni.

Fontos kiemelnünk, hogy a mindennapi gyakorlatban széles körben alkalmazott DocuSign és Adobe Sign, a közhiedelemmel ellentétben – és a magyar joggyakorlat szerint – egyszerű elektronikus aláírásokat biztosítanak, amelyek így nem alkalmasak a kiemelten fontos jognyilatkozatok megtételére – így például ha egy magyar jogszabály egy nyilatkozat megtételére teljes bizonyító erejű magánokirati formát ír elő, erre a fenti megoldások alkalmatlanok.

A fentiekben tárgyaltak függvényében, a vállalkozásoknak cég- és bírósági eljárásokban, hivatalos ügyintézésben és szerződéskötésnél minősített elektronikus aláírásra van szükségük, amely:

  • teljes bizonyító erejű,
  • megfelel az eIDAS rendeletnek,
  • időbélyeggel és tanúsítvánnyal ellátott,
  • és csak bizalmi szolgáltató által kibocsátott eszközzel hozható létre.

 

Magyarországon jelenleg három elérhető szolgáltató van, akik minősített elektronikus aláírást tudnak biztosítani:

 

Bár a DÁP ingyenes elektronikus aláírási lehetőséggel ellentétben, a fent megnevezett cégek a minősített elektronikus aláírást biztosító szolgáltatást díjazás ellenében végzik, mindenképpen érdemes minél hamarabb szerződést kötni a fenti szolgáltatók valamelyikével. Ez nem csak a szolgáltatás alacsony költsége miatt indokolt, hanem a hivatalos ügyintézés gyorsabb és biztonságosabb intézéséhez is kiemelten fontos, hogy jognyilatkozatainak megfelelő bizonyító ereje legyen, amelyet csak minősített elektronikus aláírás alkalmazásával érhetünk el. A hatékonyabb ügyintézéshez továbbá célszerű lehet cégünk összes aláírásra jogosult képviselőjét (például: ügyvezetőt, igazgatósági tagokat) előfizetni a minősítet elektronikus aláírás alkalmazására.

 

Miért fontos mindez egy cégvezetőnek?

Ahogyan azt a fentiekben is láthattuk, az AVDH kivezetése és az új szabályozási környezet nem csak jogtechnikai finomhangolást jelentett. A nem megfelelő aláírással ellátott dokumentumokat a cégbíróság vagy egyes hatóságok hatálytalannak nyilváníthatja, ezáltal a vállalkozások ügymenetét akadályozhatják, vagy súlyos többletköltségeket idézhetnek elő. A megfelelő elektronikus aláírással, és ezáltal teljes bizonyító erővel rendelkező dokumentumok azonban megelőzhetik ezeket a problémákat, és elősegíthetik nem csak a hatóságokkal, hanem a magánfelekkel szemben fennálló jogviták megelőzését is.

 

Amennyiben információs technológia jogával kapcsolatos kérdése van, vagy segítségre van szüksége, keresse bátran szakértő kollégáinkat árajánlatért!

2026. évi XXXVIII. törvény a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

2026-08-07
2026. évi XXXVIII. törvény a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

A digitális pénzügyek és a kriptoeszközök piaca folyamatosan fejlődik, amelyhez a hazai jogalkotásnak is dinamikusan alkalmazkodnia kell. A 2026. augusztus 7-én hatályba lépő, a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2026. évi XXXVIII. törvény jelentős mérföldkő ezen a dogmatikai területen.

A jogszabály fókuszában a korábban bevezetett validálási kötelezettség kivezetése, valamint a kapcsolódó büntetőjogi és hatósági eljárások megszüntetése áll, amelynek célja az egységes szabályozás és az ügyfelek számára a biztonságos, transzparens szolgáltatás igénybevétel megteremtése.

Bővebben

Változás a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésének szabályozásában

2026-08-06
Változás a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésének szabályozásában

2026.   augusztus 2-án hatályba lépett a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat rendezi. A jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi a korábban ugyanezt a tárgykört szabályozó 10/2025. (VI. 26.) és 12/2025. (VI. 26.) SZTFH rendeleteket. A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes jogi keretének, valamint egyértelműbb és korszerűbb szabályozási környezetet biztosítson az érintett szolgáltatók számára.

Bővebben

A kiberbiztonsági auditorokra és sérülékenységvizsgálókra vonatkozó új szabályozás (6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelet)

2026-06-18
A kiberbiztonsági auditorokra és sérülékenységvizsgálókra vonatkozó új szabályozás (6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelet)

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke megalkotta a 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendeletet, amely átfogóan módosítja az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeleteket. A jogalkotó kifejezett szándéka a vállalkozások helyzetének könnyítése, az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése az informatikai biztonsági szektorban.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat