Szakmai blog

2025: Új korszak az elektronikus aláírásban - amit minden cégnek tudnia kell

2025-04-23 | IT jog

2025: Új korszak az elektronikus aláírásban - amit minden cégnek tudnia kell

AVDH vége – mi változott?

A korábban széles körben használt, és általunk is bemutatott Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítési Szolgáltatás (AVDH) 2024. december 31-én megszűnt. Bár az AVDH ePapír szolgáltatása előreláthatólag 2025 október 31-ig elérhető lesz, 2025. január 1-től nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak az AVDH-val aláírt dokumentum.

Az újonnan bevezetésre került DÁP (Digitális Állampolgárság Program) keretében érhető el egy ingyenes, elektronikus aláíró szolgáltatás, amely azonban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény értelmében cégek számára nem alkalmazható.

 

Cégként mivel írjunk alá 2025-ben?

Az elektronikus aláírások besorolását az Európai Unió 910/2014 eIDAS rendelete sorolja fel, ami megkülönbözteti az egyszerű, a fokozott biztonságú, és a minősített elektronikus aláírást. A különböző elektronikus aláírások elhatárolásának kiemelt jelentősége van, ugyanis eltérő joghatások fűződnek hozzájuk.

Az elektronikus írásbeli jognyilatkozatokat érintő bírósági gyakorlatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy sem az egyszerű, sem a fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem biztosítja megfelelően írásbeli jognyilatkozataink érvényességét és bizonyító erejét, ezért jognyilatkozatainkat érdemes minősített elektronikus aláírással ellátni.

Fontos kiemelnünk, hogy a mindennapi gyakorlatban széles körben alkalmazott DocuSign és Adobe Sign, a közhiedelemmel ellentétben – és a magyar joggyakorlat szerint – egyszerű elektronikus aláírásokat biztosítanak, amelyek így nem alkalmasak a kiemelten fontos jognyilatkozatok megtételére – így például ha egy magyar jogszabály egy nyilatkozat megtételére teljes bizonyító erejű magánokirati formát ír elő, erre a fenti megoldások alkalmatlanok.

A fentiekben tárgyaltak függvényében, a vállalkozásoknak cég- és bírósági eljárásokban, hivatalos ügyintézésben és szerződéskötésnél minősített elektronikus aláírásra van szükségük, amely:

  • teljes bizonyító erejű,
  • megfelel az eIDAS rendeletnek,
  • időbélyeggel és tanúsítvánnyal ellátott,
  • és csak bizalmi szolgáltató által kibocsátott eszközzel hozható létre.

 

Magyarországon jelenleg három elérhető szolgáltató van, akik minősített elektronikus aláírást tudnak biztosítani:

 

Bár a DÁP ingyenes elektronikus aláírási lehetőséggel ellentétben, a fent megnevezett cégek a minősített elektronikus aláírást biztosító szolgáltatást díjazás ellenében végzik, mindenképpen érdemes minél hamarabb szerződést kötni a fenti szolgáltatók valamelyikével. Ez nem csak a szolgáltatás alacsony költsége miatt indokolt, hanem a hivatalos ügyintézés gyorsabb és biztonságosabb intézéséhez is kiemelten fontos, hogy jognyilatkozatainak megfelelő bizonyító ereje legyen, amelyet csak minősített elektronikus aláírás alkalmazásával érhetünk el. A hatékonyabb ügyintézéshez továbbá célszerű lehet cégünk összes aláírásra jogosult képviselőjét (például: ügyvezetőt, igazgatósági tagokat) előfizetni a minősítet elektronikus aláírás alkalmazására.

 

Miért fontos mindez egy cégvezetőnek?

Ahogyan azt a fentiekben is láthattuk, az AVDH kivezetése és az új szabályozási környezet nem csak jogtechnikai finomhangolást jelentett. A nem megfelelő aláírással ellátott dokumentumokat a cégbíróság vagy egyes hatóságok hatálytalannak nyilváníthatja, ezáltal a vállalkozások ügymenetét akadályozhatják, vagy súlyos többletköltségeket idézhetnek elő. A megfelelő elektronikus aláírással, és ezáltal teljes bizonyító erővel rendelkező dokumentumok azonban megelőzhetik ezeket a problémákat, és elősegíthetik nem csak a hatóságokkal, hanem a magánfelekkel szemben fennálló jogviták megelőzését is.

 

Amennyiben információs technológia jogával kapcsolatos kérdése van, vagy segítségre van szüksége, keresse bátran szakértő kollégáinkat árajánlatért!

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat