2016-09-06 | Érdekességek
Az Uniós iránymutatások nyomán alakul a magyar szabályozás. Tervezet már van, az irányok látszanak. Jelenlegi magyar szabályozás Magyarországon a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szabályai vonatkoznak a drónokra. Jelenleg a pilóta nélküli légi járművek...
2016-07-06 | Szellemi alkotások
Mi is az a brexit? Az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazás során az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés mellett szavazott. A kilépésnek – számos egyéb tényező mellett – lényeges kihatása lesz a gazdasági élet szereplőire. A...
2016-03-06 | Érdekességek
Drónok reptetésére vonatkozó szabályok általánosságban/magánhasználat során Mindenekelőtt fontos tudni, hogy minden pilóta nélküli légi jármű – a felhasználás céljától függetlenül – a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik. A Nemzeti...2015-06-06 | Érdekességek
Tekintettel arra, hogy világszerte – különösen a nyári szezonban – egyre növekszik a drónok használata és népszerűsége, az alábbi rövid cikkünkben összefoglaljuk, mit is érdemes tudni róluk. . Könnyű kezelhetőségüknek, valamint a technika rohamos fejlődésének...
Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.
A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.
A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a technológiai szektort, hanem a jogalkotókat is lépéskényszerbe hozta. Bár a ChatGPT és a hasonló nagy nyelvi modellek a felhasználók számára egyszerű csevegőprogramnak tűnnek, a háttérben elképesztő mennyiségű adat feldolgozása zajlik. Az Európai Unió jogi keretrendszere rávilágított arra, hogy ezek a modellek kőkemény szerzői jogi és adatvédelmi kihívásokat vetnek fel, ami komoly fejfájást okoz a fejlesztőknek.
Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.
Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat