Szakmai blog

Drónok harca III. – várható EU-s és magyar szabályozásokról

2016-09-06 | Érdekességek

Drónok harca III. – várható EU-s és magyar szabályozásokról

Az Uniós iránymutatások nyomán alakul a magyar szabályozás. Tervezet már van, az irányok látszanak.

Jelenlegi magyar szabályozás

Magyarországon a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szabályai vonatkoznak a drónokra.

Jelenleg a pilóta nélküli légi járművek azon kategóriába tartoznak, melyeket nem kell felvenni a légiközlekedési hatóság Légijármű Lajstromába ahhoz, hogy a légi közlekedésben részt vegyenek, továbbá üzemben tartási engedélyre sincs szükség használatukhoz.

A használatra, képesítésre, engedélyeztetésre és az egyéb részletszabályok kidolgozása miniszteri rendelet szintjén kerül sor.

Várható Európai Uniós szabályozás

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) 2016. nyarának végére kiadott egy rendelettervezetet, melynek hatálya nem terjed ki az állami működtetésekre, továbbá nem tesz különbséget a kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet folytató üzemben tartók között.

A jelenlegi tervezet alapján a pilóta nélküli légi járművekkel történő személyszállítás nem megengedett, ugyanakkor áruk és postai küldemények szállítására van lehetőség.

A rendeletben világosan elkülönül egymástól a távpilóta és a működtető felelőssége. A regisztrációért az üzembentartó, a jármű kézikönyvében foglaltak betartásáért pedig a vezető tartozik felelősséggel.

A rendelet részletes szabályokat tartalmaz többek között:

  • az üzembentartó és a vezető felelőssége;
  • az egyes területek feletti repülés tilalmának és a korlátozottan engedélyezett területek meghatározásának szempontjai;
  • a repülés magasságának korlátozása;
  • a pilóta nélküli légi járművek elektronikus azonosítása és
  • a termékfelelősség kérdései körében.

§ Tudta? A drón szektor napjainkban az egyik leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik, melyben rengeteg új munkahely teremtésére is lehetőség van – az Egyesült Államokban például 82 milliárd dolláros beruházásra készülnek. §

 

Várható hazai szabályozás

2016 szeptemberében megjelent a légiközlekedésről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztés, melynek legfontosabb változásai az alábbiak:

  • az adminisztrációs terhek csökkentésének érdekében kötelező az elektronikus kapcsolattartás a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos ügyintézés során;
  • A légi közlekedés a légügyi hatósághoz történt bejelentést követően folytatható;
  • Hungaro Control nevű Társaság feladata a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, naprakész légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése;
  • Az illetékes minisztérium szabályozza a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtott repülések szabályait, a nyilvántartás részletes szabályait, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait, a pilóta nélküli légijárművet vezetők képzésének részletes szabályait, a képzést végző szervezetek kijelölésének szabályait, a pilóta nélküli légijárművel végzett tevékenység részletes szabályait és az üzemben tartásának szabályai;
  • Megszűnik az eddig használt lajstromozásra nem kötelezett légijármű elnevezés és helyébe a repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű kifejezés lép;
  • A jogszabály további fontos változása, hogy a repülőmodellekre vonatkozó szabályok egységesítése érdekében a pilóta nélküli jármű fogalma alatt már a repülőmodelleket is érteni kell;
  • A megnövekedett felhasználásra tekintettel ezen túl a légügyi hatóság mellett már a rendőrség is kezdeményezhet bírságolási eljárást.

A Légügyi Hivatal tájékoztatása szerint a kifejezetten drónokra vonatkozó miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetés alatt van és a tervezet szövege várhatóan néhány héten belül elérhető lesz a kormany.hu oldalon. A legfrissebb tudnivalókért addig is kövesse weboldalunkat!

 

A jövőben is forduljon Irodánkhoz bizalommal, amennyiben szakértő segítségre van szüksége az aktuális jogszabályi környezetnek megfelelő drónhasználathoz.

2026. évi XXXVIII. törvény a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

2026-08-07
2026. évi XXXVIII. törvény a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

A digitális pénzügyek és a kriptoeszközök piaca folyamatosan fejlődik, amelyhez a hazai jogalkotásnak is dinamikusan alkalmazkodnia kell. A 2026. augusztus 7-én hatályba lépő, a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2026. évi XXXVIII. törvény jelentős mérföldkő ezen a dogmatikai területen.

A jogszabály fókuszában a korábban bevezetett validálási kötelezettség kivezetése, valamint a kapcsolódó büntetőjogi és hatósági eljárások megszüntetése áll, amelynek célja az egységes szabályozás és az ügyfelek számára a biztonságos, transzparens szolgáltatás igénybevétel megteremtése.

Bővebben

Változás a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésének szabályozásában

2026-08-06
Változás a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezésének szabályozásában

2026.   augusztus 2-án hatályba lépett a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat rendezi. A jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi a korábban ugyanezt a tárgykört szabályozó 10/2025. (VI. 26.) és 12/2025. (VI. 26.) SZTFH rendeleteket. A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes jogi keretének, valamint egyértelműbb és korszerűbb szabályozási környezetet biztosítson az érintett szolgáltatók számára.

Bővebben

A kiberbiztonsági auditorokra és sérülékenységvizsgálókra vonatkozó új szabályozás (6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelet)

2026-06-18
A kiberbiztonsági auditorokra és sérülékenységvizsgálókra vonatkozó új szabályozás (6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendelet)

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke megalkotta a 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendeletet, amely átfogóan módosítja az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeleteket. A jogalkotó kifejezett szándéka a vállalkozások helyzetének könnyítése, az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése az informatikai biztonsági szektorban.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat