Szakmai blog

Drónok harca III. – várható EU-s és magyar szabályozásokról

2016-09-06 | Érdekességek

Drónok harca III. – várható EU-s és magyar szabályozásokról

Az Uniós iránymutatások nyomán alakul a magyar szabályozás. Tervezet már van, az irányok látszanak.

Jelenlegi magyar szabályozás

Magyarországon a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szabályai vonatkoznak a drónokra.

Jelenleg a pilóta nélküli légi járművek azon kategóriába tartoznak, melyeket nem kell felvenni a légiközlekedési hatóság Légijármű Lajstromába ahhoz, hogy a légi közlekedésben részt vegyenek, továbbá üzemben tartási engedélyre sincs szükség használatukhoz.

A használatra, képesítésre, engedélyeztetésre és az egyéb részletszabályok kidolgozása miniszteri rendelet szintjén kerül sor.

Várható Európai Uniós szabályozás

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) 2016. nyarának végére kiadott egy rendelettervezetet, melynek hatálya nem terjed ki az állami működtetésekre, továbbá nem tesz különbséget a kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet folytató üzemben tartók között.

A jelenlegi tervezet alapján a pilóta nélküli légi járművekkel történő személyszállítás nem megengedett, ugyanakkor áruk és postai küldemények szállítására van lehetőség.

A rendeletben világosan elkülönül egymástól a távpilóta és a működtető felelőssége. A regisztrációért az üzembentartó, a jármű kézikönyvében foglaltak betartásáért pedig a vezető tartozik felelősséggel.

A rendelet részletes szabályokat tartalmaz többek között:

  • az üzembentartó és a vezető felelőssége;
  • az egyes területek feletti repülés tilalmának és a korlátozottan engedélyezett területek meghatározásának szempontjai;
  • a repülés magasságának korlátozása;
  • a pilóta nélküli légi járművek elektronikus azonosítása és
  • a termékfelelősség kérdései körében.

§ Tudta? A drón szektor napjainkban az egyik leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik, melyben rengeteg új munkahely teremtésére is lehetőség van – az Egyesült Államokban például 82 milliárd dolláros beruházásra készülnek. §

 

Várható hazai szabályozás

2016 szeptemberében megjelent a légiközlekedésről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztés, melynek legfontosabb változásai az alábbiak:

  • az adminisztrációs terhek csökkentésének érdekében kötelező az elektronikus kapcsolattartás a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos ügyintézés során;
  • A légi közlekedés a légügyi hatósághoz történt bejelentést követően folytatható;
  • Hungaro Control nevű Társaság feladata a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, naprakész légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése;
  • Az illetékes minisztérium szabályozza a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtott repülések szabályait, a nyilvántartás részletes szabályait, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait, a pilóta nélküli légijárművet vezetők képzésének részletes szabályait, a képzést végző szervezetek kijelölésének szabályait, a pilóta nélküli légijárművel végzett tevékenység részletes szabályait és az üzemben tartásának szabályai;
  • Megszűnik az eddig használt lajstromozásra nem kötelezett légijármű elnevezés és helyébe a repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű kifejezés lép;
  • A jogszabály további fontos változása, hogy a repülőmodellekre vonatkozó szabályok egységesítése érdekében a pilóta nélküli jármű fogalma alatt már a repülőmodelleket is érteni kell;
  • A megnövekedett felhasználásra tekintettel ezen túl a légügyi hatóság mellett már a rendőrség is kezdeményezhet bírságolási eljárást.

A Légügyi Hivatal tájékoztatása szerint a kifejezetten drónokra vonatkozó miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetés alatt van és a tervezet szövege várhatóan néhány héten belül elérhető lesz a kormany.hu oldalon. A legfrissebb tudnivalókért addig is kövesse weboldalunkat!

 

A jövőben is forduljon Irodánkhoz bizalommal, amennyiben szakértő segítségre van szüksége az aktuális jogszabályi környezetnek megfelelő drónhasználathoz.

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat