Szakmai blog

Átláthatóbb pénzügyi és nyilvántartási rend: mit hoz a 2026. évi LXVIII. és LXIX. törvény?

2026-11-20 | E-trade

Átláthatóbb pénzügyi és nyilvántartási rend: mit hoz a 2026. évi LXVIII. és LXIX. törvény?

A 2026. évi LXVIII. törvény: átláthatóság, kockázatkezelés és készpénz-ellenőrzés

A törvény a hazai hatóságok és szolgáltatók gyakorlati tapasztalataira, valamint a nemzetközi szakmai sztenderdekhez való igazodásra építve módosítja a vonatkozó szabályozást:

  • Zártkörű tőkealapok és tényleges tulajdonosi adatok: Lehetővé válik a zártkörű befektetési alapok – ideértve a magántőkealapokat és a kockázati tőkealapokat is – értékpapírtitoknak minősülő tényleges tulajdonosi adatainak jogszerű átadása. A befektetési alapkezelő jogszabályban előírt tényleges tulajdonosi adatszolgáltatása nem minősül az értékpapírtitok megsértésének. Emellett biztosított a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférés az Európai Unió költségvetéséből származó források felhasználásában közreműködő minisztériumok számára.

  • Bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítványok: Kötelezővé válik a bizalmi vagyonkezelők vagyonkezelői szerepkörének jelzése, valamint a vagyonkezelő alapítványok által működtetett tartós vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosi adatainak rögzítése. A bizalmi vagyonkezelő köteles tájékoztatni a szolgáltatót a bizalmi vagyonkezelői jogállásáról, illetve annak változásáról, amikor ilyen minőségében üzleti kapcsolatot létesít vagy ügyleti megbízást ad. Pontosul a tényleges tulajdonos fogalma is a bizalmi vagyonkezelési szerződések és a vagyonkezelő alapítványok esetében.

  • Kockázatértékelés és proliferáció: A nemzeti kockázatértékelésnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása mellett a proliferáció finanszírozásának kockázataira is ki kell terjednie. A szolgáltatóknak az új üzleti gyakorlatok, új termékek, szolgáltatások vagy technológiák bevezetése előtt értékelniük kell a kapcsolódó kockázatokat, és az eredményt a belső kockázatértékelésben is rögzíteni kell. A módosítás kiterjed az életbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek azonosítására is, különösen a magasabb kockázatot jelentő jogi személyeknél.

  • Tényleges tulajdonosi nyilvántartás és készpénzforgalom: A nyilvántartott szervezetek körébe bekerülnek a bizalmi vagyonkezelési és a vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó tartós vagyonkezelési jogviszonyok. Hiányosság vagy nyilvánvaló adatlogikai hiba esetén a nyilvántartó szerv három munkanapon belül felhívja a számlavezetőt pótlásra vagy helyesbítésre. A törvény emellett kialakítja az uniós tagállamokkal közös határon átlépő készpénzforgalom ellenőrzésének rendszerét, a külső határokon alkalmazott eljárásokhoz hasonlóan. A 10 000 eurót elérő vagy meghaladó készpénz uniós belső határon történő szállítását be kell jelenteni a kijelölt hatóságnak; a hatósági felszólításnak való eleget nem tétel esetén pedig a készpénz zár alá vételére is sor kerülhet.

A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, míg a 8. §, 9. §, 13. §, 14. § és 15. § (2) bekezdése 2027. január 1-jén lép hatályba.

Mit hoz a 2026. évi LXIX. törvény a cégeknek és a civil szervezeteknek?

A törvény célja, hogy rendet tegyen a közhiteles nyilvántartások között: ugyanazt az adatot ne tartsák nyilván egyszerre több helyen közhitelesként, és mindenki számára világos legyen, melyik cég- vagy civil szervezeti adatra lehet joghatályosan támaszkodni.

  • Tiszta kép a cégjegyzékben: A cégnyilvántartási törvény új 31/B. §-a tételesen felsorolja, mely adatok közhitelesek a cégjegyzékben, és melyek nem (utóbbiak közé tartozik például a természetes személy adóazonosító jele, lakóhelye, születési ideje, anyja neve, vagy egy cégnyilvántartáson kívüli belföldi jogi személy adatai, hiszen ezeket más alapnyilvántartás vezeti közhitelesen). Emellett a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja azt is, hogy egy személy milyen jogviszonyban vagy jogállásban szerepel a cégben.

  • Automatikus TEÁOR-nagytakarítás: A cégbíróság 2027. január 1-jén hivatalból, automatikusan törli a cégjegyzékből azokat a régi, TEÁOR’08 vagy még korábbi besorolás szerinti tevékenységi köröket, amelyek a korábbi átállási intézkedések ellenére még mindig bent maradtak. A cégeknek ezért érdemes mielőbb átnézniük a cégkivonatukat, nehogy váratlanul eltűnjön egy még használt tevékenységük.

  • Átláthatóbb civil nyilvántartás: A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeteknél a törvény ugyanezt a logikát követi: pontosan meghatározza, mely adatok és jogviszonyok közhitelesek a bírósági nyilvántartásban és az országos névjegyzékben, elkerülve a más közhiteles nyilvántartásokkal való párhuzamosságot.

A 2026. évi LXIX. törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.

Összegzés

A két törvény összességében átláthatóbbá teszi a vagyoni és tulajdonosi hátteret a pénzügyi szektorban, és jogilag tisztább helyzetet teremt a cég- és civil nyilvántartásokban. Az érintett szolgáltatóknak, vagyonkezelőknek, cégeknek és civil szervezeteknek érdemes a 2027. január 1-jei határidő előtt átnézniük a belső folyamataikat, az adatszolgáltatási kötelezettségeiket és a cégjegyzékben szereplő tevékenységi köreiket.

Átláthatóbb pénzügyi és nyilvántartási rend: mit hoz a 2026. évi LXVIII. és LXIX. törvény?

2026-11-20
Átláthatóbb pénzügyi és nyilvántartási rend: mit hoz a 2026. évi LXVIII. és LXIX. törvény?

A 2026. évi LXVIII. törvény és a 2026. évi LXIX. törvény a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni fellépés megerősítését, a tényleges tulajdonosi adatok átláthatóságának bővítését, valamint a cég- és civil nyilvántartások közhitelességének pontosítását szolgálja. A jogszabályok egyaránt érintik a pénzügyi és vagyonkezelési szektor szereplőit, a gazdasági társaságokat és a civil szervezeteket.

Bővebben

EUDI Wallet: mit jelent az európai digitális személyazonosság a gyakorlatban?

2026-10-21
EUDI Wallet: mit jelent az európai digitális személyazonosság a gyakorlatban?

A digitális ügyintézés fejlődésével egyre több helyzetben kell online igazolnunk személyazonosságunkat vagy valamely személyes adatunkat. Az Európai Unió erre kínál új lehetőséget az európai digitális személyazonossági tárcával, az úgynevezett EUDI Wallet-tel. A rendszer célja, hogy megkönnyítse a digitális azonosítást, valamint a hiteles adatok és igazolások biztonságos bemutatását, akár az Európai Unió tagállamai között is.

Bővebben

Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

2026-09-29
Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat