2017-02-08 | Érdekességek
Mi történik, ha a drón röptetése során kár keletkezik és ez a kár a drónnal kapcsolatban merül fel? Ki a felelős? Mikor áll fent a felelősség és hogyan lehet mentesülni? Ezen kérdéseknek jártunk utána.
I. A drónokra vonatkozó szabályozás jelenlegi helyzete
Átfogó szabályozás hiányában több jogszabályban találhatunk drónokra vonatkozó rendelkezéseket, azonban a legfontosabb és jelenleg irányadó jogszabály a légügyi közlekedésről szóló törvény. Várhatóan 2017. júliusában lép hatályba a pilóta nélküli légijárművekről szóló miniszteri rendelet.
A légiközlekedési törvényben előírt jogszerű és szabályszerű használatra vonatkozó szabályok ellenére hazánkban is történtek balesetek, melyeket drónok okoztak. Ezekben az esetekben jellemzően problémát okozott a hivatalos képesítés, felelősségbiztosítás valamint a kezelési és karbantartási leírás hiánya, illetve a folyamatosan változó szabályozás
II. Általános kárfelelősség
1. A károkozás fajtái
Jogdogmatikai értelemben kétfélé károkozás között tehetünk különbséget:
- Az ún. deliktuális károk esetében a károkozó és a károsult között korábban nem volt jogviszony, a köztük lévő kapcsolat a kár bekövetkeztével jön létre. Ilyen eset lehet jellemzően, ha a drónt használó valakiről a hozzájárulása nélkül készít felvételeket, vagy magánterület fölé irányítja a járművét, amely bármilyen ok folytán lezuhan és megsebesít valakit.
- A kontraktuális károk esetében a károkozó és a károsult szerződéses viszonyban állnak egymással, a káreseményt pedig valamely szerződéses kötelezettség megszegése, mulasztása idézi elő.
2. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai
Általános szabály szerint minden károkozás jogellenes, kivéve a jogszabályokban felsorolt eseteket.
Az a személy, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve, ha a magatartása nem felróható, azaz úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.
3. A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az a fél, aki a szerződés megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
A károkozó fél csak az alábbi három együttes feltétel bizonyítása esetén mentesül a felelősség alól:
- a szerződésszegés oka a szerződést megszegő fél ellenőrzési körén kívüli volt (azaz nem volt rá befolyása);
- a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható (azaz olyan körülmény, amellyel a szerződésszegő fél helyzetében lévő nem kellett, hogy számoljon);
- az adott körülmény elkerülése (vagy a kárkövetkezmény elhárítása) a szerződésszegés időpontjában sem volt elvárható.
4. Ki lehet károkozó?
Károkozó lehet bárki, aki – jelen esetben a drón használata során vagy azzal összefüggésben – kárt okoz.
5. Ki lehet károsult?
A drónok – felhasználási módtól függően – potenciálisan veszélyt jelenthetnek mind az egyes személyek vagyonára és magánszférájára mind pedig testi épségére vagy életére.
Tudta?
2014-ben a londoni Heathrow repülőtéren egy utasszállító repülőgép kis híján összeütközött egy drónnal. Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem történt tömegszerencsétlenség.
A gyakorlatban nagyobb számban fordulnak elő olyan, drónok használatával összefüggő káresemények, melyeknél a megfelelő szakképesítés, műszaki felkészültség hiánya vagy szerencsétlen véletlenek összjátéka okozza a balesetet.
III. Drónokra vonatkozó speciális szabályok
1. A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősség
A drón használat veszélyes üzemnek és ezen belül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik.
A veszélyes üzemi felelősség alól a drónt használó csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan és a drón használat körén kívül eső körülmény idézte elő.
A fenti szabályból jól látható, hogy az általános kárfelelősséghez képest a veszélyes üzemi felelősség egy szigorúbb, és a drónok alkalmazása esetében indokoltnak mondható felelősségi forma.
Sok esetben a drón üzembentartójának személye egybeesik a tényleges károkozó személyével, aki az eszköz jogellenes használatával, helytelen, szakszerűtlen vezérlésével vagy mulasztásával előidézi a kár bekövetkezését.
Azonban előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a tényleges károkozó személye nem esik egybe a drón üzembentartójának személyével. Itt gondolhatunk olyan életszerű esetekre, amikor valaki távolról átveszi az irányítást a drón felett, az üzembentartó tudta és beleegyezése nélkül használja az eszközt vagy esetleg olyan mértékben megzavarja a pilótát, hogy az – akár csak részlegesen is, de – elveszíti a kontrollt az eszköz felett és ez okozza a kár bekövetkezését.
A fentiekben kifejtett szétválasztás azért is bír nagy jelentőséggel, mert adott esetben a kárt nem a drónt ténylegesen használó köteles megtéríteni, illetve, ha magának a károsult személynek felróható magatartása következményeként állt be a kár, úgy szintén mentesülhet a drón pilóta.
2. Fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség szabályainak alkalmazhatósága
A drónok által okozott károk tekintetében jelenleg nincs kialakult és szilárd álláspont arra vonatkozóan, hogy a kár megtérítése során alkalmazhatóak-e a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség szabályai, hiszen széles körben csupán az utóbbi pár éve terjedtek el ezek az eszközök.
A Pécsi Ítélőtábla egy ítéletében leszögezte, hogy a rádióhullámokkal irányított modellrepülő működtetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, így érdekes kérdés, hogy vajon a joggyakorlat analógia útján alkalmazhatónak tekinti-e ezt a megállapítást a drónokra vonatkozóan is. Magyarországon nincs precedens ítélkezés (azaz adott bíróság döntése nem kötelező a többi bíróságra), de egy magasszíntű bírói tanács döntése, kétség kívül kihatással van a hazai bírói jogértelmezésre.
IV. Ki tartozik felelősséggel a károkért?
Drónok komoly károkat okozhatnak, ilyen kockázatok például a személyi sérülések, vagy anyagi kár okozása, ezen esetekben, valamint a légi közlekedés szabályainak megsértése során a tulajdonost teljes körű büntetőjogi felelősség terheli.
Felmerülhetnek továbbá személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos esetek is a drón által készített kép-, audio- és videofelvételekkel kapcsolatban.
Azokban az esetekben, ha a drón egy vállalkozás használatában van, a felelősség az adott céget terheli (jelen esetben a munkajogi szabályok döntik el a munkavállaló esetleges rész-/osztott felelősségét).
Magyarországon lehetőség van felelősségbiztosítás kötésére, mely fedezi a harmadik személynek okozott károkat továbbá kiterjed az élettel, testi épséggel és egészséggel kapcsolatos sérelmekre is. A biztosító a vállalt limitalapján fizeti meg a kárt, ha a jogszabályi feltételeknek megfelelően repültek a drónnal
V. A felelősségbiztosítás összeghatárának kérdése
A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet módosítása következtében szabályozásra kerülnek a pilóta nélküli légijárművek esetén irányadó összeghatárok is.
A tervezet szerint az alábbiak szerint alakulnak majd a drónok által harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó kárfedezeti összeghatárok.
- 2 kg maximális felszálló tömeg alatt 3.000.000,- forint;
- 2 kg-tól 10 kg maximális felszálló tömegig 5. 000.000,- forint;
- 10 kg maximális felszálló tömeg felett 10. 000.000,- forint.
A drónokra irányadó maximális felszállási tömeg esetében a gyártó által mellékelt kezelési útmutató, a légialkalmassági tanúsítvány vagy az üzemeltetési és karbantartási dokumentum az irányadó.
Tudta?
Németországban eljárás indult közúti veszélyeztetés miatt egy férfi ellen, akinek a drónja egy autóval ütközött.
VI. További jogi kérdések
Olyan felvetések is napvilágot láttak, hogy a drónok által okozott károk esetén alkalmazandó-e az állattartókra vonatkozó felelősségi szabály, analógia útján. Meglátásunk szerint a robotika, a mesterséges intelligencia kérdései e témakörben jelentőséggel bírnak, de jelenleg sem a jogszabályok, sem a bírói gyakorlat nem rendezi ezeket a helyzeteket és nincs is felkészülve rá sem a jogalkotó, sem a bíróság ilyen jogvitákra.
Érdekes helyzet az amúgy is komplex következményi károk esete (láncreakció során okozott károk). Meddig kell például előre látnia egy drónhasználónak, hogy az általa röptetett eszköz, adott esetben megzavar egy repülésbiztonsággal összefüggésben használt másik eszközt, amely közrejátszik egy légi balesetben? Kérdés ilyen esetekben, ha viszonylag kisebb hiba következménye a súlyos károkozás.
Egyre gyakrabban előforduló probléma az is, az olyan eszközök által okozott károk megtérítése, amelyek illetéktelen külső beavatkozás (hackelés) következményeként történtek meg. Az ilyen helyzetekben felkészült szakemberekre van szükség, hogy a helyzetet felmérjék és adott esetben bíróság előtt bizonyítsák a pilóta ártatlanságát.
