A szellemi alkotások joga (intellectual property rights) az információs technológia világában és az általános üzleti életben egyaránt kiemelt jelentőséggel bíró jogterület. Cikkünkben a szellemi alkotások és az informatika összefüggéseire és jellegzetességeire világítunk rá, hiszen ennek ismerete ma már nélkülözhetetlen egy sikeres vállalkozás beindításához és működtetéséhez.

Mit értünk szellemi alkotások joga alatt?

A szellemi alkotások joga immateriális, azaz nem kézzel fogható, de egyértelműen beazonosítható szellemi javak szabályait foglalja magában. A szellemi alkotások joga két fő kategóriára bontható:

§ A szerzői jog, ami jellemzően az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokra vonatkozik, valamint

§ az iparjogvédelem, amely a műszaki jellegű szellemi alkotások (például találmányok), valamint az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (árujelzők) jogi oltalmát biztosítja.

A szellemi alkotások fenti két kategóriái közötti alapvető különbség tehát a jogi oltalom tárgyában érhető tetten. A szerzői jog és az iparjogvédelem között további jelentős különbség, hogy míg a szerzői jogi alkotások ex lege, tehát törvény erejénél fogva automatikusan védelemben részesülnek, addig az iparjogvédelmi alkotásokat külön jogi aktussal oltalom alá kell helyezni annak érdekében hogy abból más jogszerűtlenül ne húzhasson hasznot.

A szerzői jogi művek törvényi védelme a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs szükség az ilyen művek „levédetésére”, mindazonáltal egy esetleges későbbi szerzői jogi vitában hasznos lehet, ha a mű létrehozását és annak idejét a szerző kellő módon bizonyítani tudja. Erre a célra jött létre az önkéntes műnyilvántartás jogintézménye. Szerzői mű létrehozását követően minden esetben érdemes azt önkéntes műnyilvántartásba venni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, ezzel megelőzve a későbbi bizonyítási nehézségeket.

Az iparjogvédelmi alkotások jogi védelme akkor jön létre, ha a megfelelő oltalmi formában az alkotást nyilvántartásba veszik. Az alkotás jellegétől függően különböző oltalmi formák léteznek az ipari alkotások védelmére: a találmányokat például szabadalommal, míg védjegyeket védjegy-nyilvántartásba való bejegyzéssel lehet jogi oltalom alá helyezni.

§Tudta? A védett ismeret (know-how) bár a szellemi alkotásokhoz természeténél fogva igen közel áll, jogilag az üzleti titkok kategóriájába kell sorolni, ennek értéke ugyanis éppen abban rejlik, hogy kizárólag kevesek előtt ismert. Know-how lehet például egy recept (pl. Coca Cola; KFC fűszerkeverék) vagy egy speciális oktatási módszer is.

Hogyan kapcsolódik az IT a szellemi alkotások jogához?

Számos olyan szellemi alkotás létezik, melyek a gyakorlatban az információs-technológiai eredmények alapját képezik, azok értékét biztosítják.

Általánosságban a szoftverek kötik össze a szellemi alkotások jogát a IT világával, ugyanis a szoftverek szerzői műveknek minősülnek. Ugyanígy szerzői jogvédelem alá esnek a szoftverekhez fűződő, vagy önálló adatbázisok is.

A szoftverrel, mint szerzői művel ellentétben egy elektronikai eszköz dizájnja, az alkatrészek belső elhelyezkedése, a találmányok vagy az elektronikai félvezetők (például alaplapok) topográfiája már az iparjogvédelem területe alá esik.

Az IT világának legértékesebb megoldásai tehát a szellemi alkotások jogterülete alá tartozik, és csak a megfelelő jogi védelem biztosításával válik lehetségessé ezen megoldások felhasználása, illetve hasznosítása.

Szoftverek védelme törvény erejénél fogva

A szerzői jogról szóló törvény szoftver alatt a számítógépi programalkotást és a hozzátartozó dokumentációt érti. Fontos megjegyezni, hogy a szoftvernek csak a megjelenési formája áll oltalom alatt, így a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre nem terjed ki az oltalom. A szoftverek védelmének ideje megegyezik a többi szerzői alkotáséval, ami a szerző halálát követő hetven év.

Fontos megjegyezni, hogy szerzői jogi szempontból szoftver alatt elsősorban annak forrás- és tárgyi kódját kell érteni. A program felhasználói felületén látható egyes ikonok, ábrák, rajzok, vagy a program által használt 3D modellek, zenék vagy hangok szintén szerzői jogvédelmet élvezhetnek, de nem a szoftver részeként, hanem különálló művészeti alkotásként. A szerzői jogi védelem feltétele azonban, hogy az alkotások önmagukban is a szerzői szellemi teljesítményéből fakadó egyéni, eredeti jelleget tükrözzenek, azaz megfeleljenek a szerzői mű alapvető feltételeinek.

Szoftverek védelme és felhasználási engedély, szerződések

A szoftverek felhasználására és hasznosítására külön szerződéstípus, a licenc-szerződés vonatkozik.

A szoftverek felhasználására vonatkozó szerződések leggyakoribb esete a végfelhasználói licenc-szerződés, melynek feltételeit jellemzően az adott szoftver telepítésekor kell elfogadnunk (például Microsoft Windows).

A szoftverfejlesztési szerződés (software development agreement) egy másik gyakran használt szerződéstípus. Ilyen szerződések esetén az egyik fél arra vállalkozik, hogy megalkosson „megírjon” egy szoftvert, fejlesztői díj ellenében. További fontos eleme ennek a szerződéstípusnak, hogy a szofvterfejlesztő az elkészült szoftver lehető legtöbb jogát a szoftver megrendelőjére ruházza, illetve a szoftverre felhasználási és hasznosítási engedélyt (ez a szűk értelemben vett licenc) adjon.

A szellemi alkotások joga a gyakorlatban: miben tud segíteni egy “IT ügyvéd”?

Az információs technológia jogában, és a szellemi alkotások jogában egyaránt jártas ügyvéd vagy ügyvédi iroda többek között az alábbi, kulcsfontosságú területeken tud az Ön segítségére lenni:

§ licenc-szerződések szerkesztése, véleményezése

§ szoftverfejlesztői szerződések szerkesztése, véleményezése

§ forráskód-letét kezelése

§ jogi tanácsadás és képviselet a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogvitákban

Szoftverfejlesztési szerződések megkötése során különösen nagy szükség lehet ügyvédi segítségre. Ennek oka, hogy a szoftverfejlesztési szerződések úgynevezett atipikus szerződések, – azaz a törvény nem határozza meg a szerződések általános tartalmát – így a szerződéses rendelkezéseket – különösen a teljesítésre vonatkozó, illetve a felelősségi kérdéseket – érdemes minél alaposabban és minél nagyobb, tapasztalaton alapuló szakértelemmel rendezni a potenciális jogviták elkerülése végett.

Amennyiben a felek úgy ítélik meg, hogy a szerződéses kötelezettségek jogszerű teljesítése érdekében szükség van egy független, de a mű átadását a megfelelő feltételek bekövetkezése esetén garantáló személyre, a legjobb megoldás a forráskód-letét, melynek letéteményese általában célszerűen egy szakértő ügyvéd. Ilyenkor a szoftverfejlesztő a letéteményesnek adja letétbe a folyamatosan készülő szoftver egyes elemeit, a kész terméket pedig a letéteményes adja végül át a megrendelőnek, természetesen a letéti szerződés feltételeinek teljesülése – például a fejlesztői díj megfizetése – esetén.

Amennyiben a szellemi alkotások, vagy az információs technológia jogával kapcsolatos kérdése van, illetve ha szoftverfejlesztői vagy egyéb IT szerződés megkötéséhez jogi segítségre lenne szüksége, forduljon Irodánkhoz bizalommal tanácsadásért.

Kövessen minket Facebook-on!
LinkedIn
LinkedIn
Share

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Weboldalunk működését úgynevezett cookie-k (sütik) segítik. A használt cookie-król és technológiákról Adatvédelmi Nyilatkozatunk nyújt részletesebb tájékoztatást. Weboldalunk megfelelő működését szükségszerű és statisztikát kezelő cookie-k teszik lehetővé. Az „elfogadás” gomb megnyomásával a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára. Amennyiben változtatni kíván a cookie beállításokon, azt böngészője beállításain keresztül teheti meg.

Bezárás