2018-08-21 | Szellemi alkotások
A 2018. márciusában világszerte a legtöbbet eladott konzolos játék a Wii Sports volt, több mint 82 millió értékesítéssel. 2017. decemberében 1240 millió amerikai dollár értékben vásároltak videó játékokat az emberek, csak az Amerikai Egyesült Államokban. Számos ezekhez hasonló, megdöbbentően magas számadatokkal bíró statisztikát lehetne hozni a játékszoftverek kereskedelméről illetve használatuk gyakoriságáról.
Belegondolunk-e azonban abba, hogy az általunk fogyasztóként megvásárolt játékszoftverek esetében milyen jogaink vannak akkor, ha a játék nem éppen úgy működik, ahogy elvárható volna?
I. Klasszikus vásárlás
Egyszerűbb megállapítani a fogyasztó jogait, ha a játékot tartalmazó szoftvert személyesen vásárolta meg egy vállalkozástól, fizikai adathordozón, például CD-n. Ebben az esetben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) kellékszavatosságról szóló rendelkezései, a jótállásról szóló szakaszok, illetve ezek mellett a 151/2003 Kormány rendelet, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról az irányadó.
- Amennyiben a játékszoftver ára meghaladja a 10.000,- Ft-ot, akkor tartós fogyasztási cikknek minősül, így a rendelet által előírt egy év kötelező jótállási idő vonatkozik rá.
- Emellett természetesen a Ptk. által előírt két év kellékszavatosság is kiterjed a termékre, mivel fogyasztó és vállalkozás között jött létre a szerződés.
Végig gondolva azonban, hogy milyen jogorvoslatok állnak a fogyasztó rendelkezésére a vállalkozás hibás teljesítése esetén, nyilvánvalóvá válik, hogy bizonyos lehetőségek, például a kijavítás, nehezen illetve szűk körben értelmezhetőek egy szoftver tekintetében vagy korlátozottan érvényesíthetőek, mint például a csere, amit legfeljebb sérült adathordozó esetében lehet kérni.
Ha az első körben kérhető szavatossági jogok (kijavítás, kicserélés) tehát nem alkalmazhatóak, a fogyasztó élhet a termék árának leszállításával. Ezt a szavatossági jogot abban az esetben szokták alkalmazni, ha a termék a hiba ellenére még rendeltetésszerűen használható, annak okán azonban csökkent az értéke. Abban az esetben, ha a termék egyáltalán nem használható a fogyasztó – lényegében egyetlen – szavatossági joga az elállás maradt. Ha a fogyasztó él az elállási jogával a megvásárolt terméket vissza kell szolgáltatnia, mivel azonban az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg a vállalkozó is köteles visszatéríteni a fogyasztó által megfizetett ellenértéket.
A gyártók, annak érdekében, hogy mentesüljenek bizonyos kötelezettségek alól, az általuk használt általános szerződési feltételekben (ÁSZF) előírnak bizonyos feltételeket a szoftver használatához, ilyen például a minimális hardverkövetelmény. Ilyen ÁSZF kikötések esetében gyakorlatilag a fogyasztóra hárítják annak a felelősségét, hogy megfelelő rendszer körülményeket teremtsen a szoftver számára.
II. Online vásárlás
A mai elektronikus és online alapokon nyugvó társadalomban az internetes vásárlás a mindennapi élet részének tekinthető.
Az interneten keresztül lebonyolított vásárlásokat a távollévők között kötött szerződések csoportjába soroljuk.
- A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II.26.) Kormány rendelet 4. § 10. pontja alapján, „távollévők között kötött szerződés, az olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak”.
Ebben az esetben a távértékesítési rendszer az az online felület, ahol a vásárlás megtörténik, ez a szoftvert értékesítő társaság weboldala vagy webáruháza.
- Mivel azonban a vásárló jogai nem csökkenhetnek a személyes vásárláshoz képest, a Kormány rendelet az ilyen formában megkötött szerződések alapján megtett teljesítéstől, azaz az áru fogyasztónak történő átadásától számított 14 napos indokolás nélküli elállási lehetőséget biztosít a fogyasztónak.
Ha a vásárló gyakorolni kívánja az elállási jogát, köteles visszaszolgáltatni a megkapott terméket. Felmerül azonban a kérdés, hogyan tud a fogyasztó eleget tenni a termék visszaszolgáltatási kötelezettségének?
Hogyha az online vásárlást követően fizikai terméket kap kézhez a fogyasztó, a visszaszolgáltatást személyesen vagy postai úton tudja megtenni. Mi történik azonban, ha a megvásárolt termék nem létezik fizikai alakban, adathordozón, hanem „csupán” egy letöltött játék képében jelenik meg a számítógépünkön?
A választ a Kormány rendelet 29. § (1) bekezdés m) pontja adja meg, amely alapján „a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállás vagy felmondási jogát”. Amennyiben tehát a fogyasztó az online vásárlás megtörténtekor bepipálta az „elolvastam és megértettem” rubrikát, tulajdonképpen tudomásul vette azt, hogy nem gyakorolhatja az elállási jogát. Mindezek alapján tehát, egy letöltött játékszoftver esetében nincs elállási joga a vásárlónak, így nem terheli a visszaszolgáltatási kötelezettség sem. A kifizetett összeget az eladó nem köteles visszatéríteni. Az ilyen jellegű, teljes mértékben az interneten megvalósuló vásárláskor a vevőnek a szerződés megkötése előtt fokozattan tájékozódnia kell, ha nem szeretne a termék árától elesni.
A fizikailag létező, azaz adathordozón megkapott termékek esetében is korlátozza a jogszabály a fogyasztó elállási jogát. A Kormány rendelet 29. § i) pontja alapján, a fogyasztót nem, illeti meg elállási jog, amennyiben, „lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta”. A csomagolás felbontásakor lehetővé válik a vásárló számára a szerzői jogi védelem alá eső termék használata, valamint többszörözése is, amelyért szerzői jogdíjat kellene fizetni. Ennek okán érthetővé válik, hogy a lezárt csomagolás az elállási jog gyakorlásának feltétele.
A fent ismertetett lehetőségektől eltérő módon alakulhatnak a fogyasztó jogai, ha a vállalkozás, annak érdekében, hogy megtartsa, vagy éppen növelje a vásárlói körét, saját elhatározásából a jogszabályi előírásoknál lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a fogyasztók számára arra az esetre, ha meggondolná magát a megvásárolt termékkel kapcsolatban.
III. Összegzés
A fentebb ismertetett lehetőségek alapján világossá válik, hogy
- nem elhanyagolható a vásárlás módja,
- lényeges, hogy azt személyesen vagy online tesszük meg illetve
- fontos a termék fizikai létezése.
Amennyiben a vásárlás „klasszikus” formáját alkalmazzuk, tehát személyesen vásárolunk egy boltban fizikai adathordozón lévő játékszoftvert a hagyományos kellékszavatossági és jótállási jogokat gyakorolhatjuk. Ha azonban, kihasználva az internet nyújtotta lehetőségeket, online vásárolunk, a hagyományostól eltérően 14 naptári nap áll a rendelkezésünkre, hogy visszavigyük vagy visszaküldjük a nem körültekintően kiválasztott játékot, figyelve arra, hogy a csomagolás sértetlen állapotban legyen. Végül pedig, ha a megvásárolt terméket egyáltalán nem tudjuk kézbe venni, pusztán „adathalmazként” letölteni, nem áll módunkban az elállási vagy felmondási jogunkat gyakorolni, ugyanis korábban, az eladó által a weboldalon közölt feltételek elfogadásakor már tudomásul vettük azt, hogy ebben az esetben elveszítettük ezt a jogunkat.
