2020-02-10 | IT jog, Szellemi alkotások
2005-ös indulása óta a Youtube a világ elsőszámú videó megosztó oldalává nőtte ki magát. Manapság ez az egyik legnépszerűbb honlap az interneten, hála a színes és széles videó kínálatának, legyen szó politikáról, oktatásról, hírekről, amik egy kattintással elérhetőek mindenki számára.
Bár a Youtube platformja eredetileg magánszemélyek videó feltöltő tevékenységére szolgált, a 2019-es adatok szerint már több, mint 500 órányi videó anyagot töltenek fel a Youtube-ra minden percben és több, mint 1 milliárd órányi tartalmat néznek meg naponta az emberek. Ezeknek az óriási számoknak köszönhetően az elmúlt években egyre többen fedezték fel a Youtube adta lehetőségeket megélhetési és pénzkeresési forrásként, mind a magyar mind a külföldi berkekben. A leghíresebb tartalomgyártók több tízmillió feliratkozóval büszkélkedhetnek, és csatornájuk millió dolláros bevételeket hoz nekik évente.
A Youtuberek számos módon szerezhetnek pénzt videóikkal, például megoszthatnak különböző reklámokat vagy hirdetéseket videóik kezdetén vagy azok közben is. Ezenkívül sok népszerű Youtuber szponzori szerződéseket köt különböző cégekkel, sőt vannak akik saját termékeiket (merchandise) hirdetik, amik legtöbbször hétköznapi tárgyak pl. pólók, bögrék, tolltartók az adott tartalomgyártó fényképével vagy aláírásával ellátva.
A tartalommegosztás veszélyei biztos jogi alap nélkül
Mivel számos tartalomgyártó megélhetési forrásaként szolgál a videókészítés, elkerülhetetlen, hogy ennek a tevékenységnek az adminisztratív és jogi oldala tisztázásra kerüljön. Számos videós esik abba a hibába, hogy kizárólag a videózás kreatív oldalára fordítják a hangsúlyt, a felmerülő jogi illetve kockázati tényezőket viszont figyelmen kívül hagyják. A következőkben azokat a legfontosabb jogi problémákat foglaljuk össze, amikre egy tartalomgyártónak minden esetben érdemes odafigyelnie.
Szerzői jog
A szerzői jogsértés (más által készített alkotás jogtalan felhasználása – legyen az zenemű, videó, írott szöveg vagy egyéb szerzői jogi védelemben részesülő alkotás) számtalan alkalommal felmerül a Youtube-bal kapcsolatban. Mivel maga a videómegosztó – már csak a fentebb szemléltetett óriási adatmennyiség miatt is – nincs abban a helyzetben, hogy minden egyes feltöltés előtt megvizsgálja, hogy az adott tartalom nem jogsértő-e, egy hiánytalanul kitöltött szerzői jogi bejelentés alapján a sérelmezett videót automatikusan eltávolítja, és szerzői jogi figyelmeztetést küld a feltöltőjének.
A Youtube felhasználási feltételei szerint ha a feltöltő úgy érzi, hogy az eltávolítás alaptalan volt, vagy a bejelentőnél próbálhatja meg elérni, hogy vonja vissza a bejelentést, vagy viszontbejelentéssel élhet. Erre azonban csak akkor van lehetősége, ha a videó tévedésből vagy a tartalom téves azonosítása miatt lett letiltva, illetve ha a tartalom a “méltányos használat” körébe esik – ez egy, az amerikai joggyakorlatból származó jogintézmény, ami azonban arra lett kitalálva, hogy képzett bírók döntéséhez szolgáljon sorvezetőül, nem pedig ahhoz hogy egy milliós felhasználású videómegosztó tartalom eltávolítási gyakorlatát lehessen megjósolhatóvá tenni vele.
Ez tehát egy kiszámíthatatlan, nem sok sikerrel kecsegtető eljárás. Ráadásul a Youtube szerzői jogi figyelmeztetése komoly következményekkel járhat: érintheti a videós monetizációját (vagyis hogy mennyi bevétele lesz a videói után) és ha a jogsértés élő adásban történt, az élő adás közvetítésének lehetőségét is felfüggesztik 90 napra. Ha pedig egy csatorna ellen ismétlődő jelleggel érkeznek bejelentések, az egész csatorna törlésre kerülhet.
Ez persze egy hétköznapi felhasználónak, aki csak egy-két zeneszöveg videót akar feltölteni, csak apró kellemetlenség. Annak azonban, aki megélhetési forrásként gyárt tartalmat az oldalra, bizony komoly fejfájást okozhat. Nekik tehát javasolt szerzői jogi alapismereteket szerezni, vagy a tartalomgyártással kapcsolatban jogi tanácsot kérni.
Vállalati jelenlét
Szintén érdekes szerzői joghoz kapcsolódó fejlemény azoknak a vállalatoknak a megjelenése, akik a hétköznapi emberek által feltöltött videók szerzői jogainak kvázi kezeléséből csinálnak profitot. Az ilyen, főként Amerikában működő cégek, mint például a Jukin média, a következőképp működnek: olyan videókat keresnek a Youtube-on, amiben szerintük megvan a potenciál arra, hogy “virális videóvá” (az emberek által történő megosztások útján gyorsan, egy vírushoz hasonlóan terjedő videóvá) váljanak és ezek feltöltőivel szerződést kötnek, ami alapján meghatározott összegért cserébe kizárólagos felhasználási jogot kapnak a videó felett. Az így megszerzett tartalmakat csak a nekik kifizetett licenszdíj ellenében lehet használni. Ezt kihasználva a videóikat aktívan reklámozzák TV csatornáknak és hírportáloknak, akik ilyen videókat keresnek „kis színes” szekciójukba és ügyelnek rá, hogy ezeket a tartalmakat az interneten más ne használhassa az engedélyük nélkül, ezzel maximalizálva a megszerezhető profitot. Természetesen az esetleges jogsértések ellen haladéktalanul, jogi úton fellépnek.
Ez a modell egyik oldalról hasznos lehet a videó eredeti készítőinek, hiszen nagyobb energia befektetés nélkül kereshetnek pénzt videóikkal, ugyanakkor az ilyen nagy cégek nagyon meg tudják nehezíteni a feltörekvő kisebb csatornák életét, hiszen az általuk kezelt szerzői jogok érvényesítésére jóval nagyobb eszköztárral rendelkeznek.
Az influencerkedés
Magyarországon első sorban nem a Youtube reklámokból befolyó pénz a Youtuberek legnagyobb bevételi forrása, hanem a szponzorált tartalom megjelenítése. (Ez leginkább annak köszönhető, hogy a magyar nézők nem képviselnek akkora piacot, hogy a Youtube-nak különösen nagy befektetést jelentsen). Az ilyen fajta influencer munka azonban reklámtevékenységnek számít és komoly jogi felelősség is jár.
A Gazdasági Versenyhivatal influencereknek szóló anyagában külön figyelmeztet arra, hogy az ilyen tartalom fizetett voltát “jól észlelhetően és hangsúlyosan, szembetűnően és egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetni.” Ennek megsértése pedig bírságot vonhat maga után.
Egyéb bevételi források
A fentieken túl egyéb megoldásokkal is bevételre tehet szert az, aki a Youtube-on nagy népszerűségnek örvend. A népszerű csatornák gyakran kapnak például adományokat a rajongóiktól, és a Youtube-on híressé vált közszereplők különböző média-megjelenésekkel, meghívásokkal, előadásokkal is bővíthetik bevételi forrásaikat.
Összefoglaló
Összességében elmondható, hogy az internet bár elsőre a korlátlan szabadság világának tűnik, közel sem jogmentes terület. Ahhoz pedig, hogy eredményesen tudjuk pénzkeresési forrásként használni, fontos a jogi szabályozással és az esetleges kockázatokkal, lehetőségekkel tisztában lenni. Gyakori probléma, hogy a felhasználók – és a tartalomkészítők – még a felhasználási feltételeket sem olvassák el, így ezek gondos átolvasása mindenképpen ajánlott azok számára, akik tartalomgyártással szeretnének bevételhez jutni.
