Online piacterekkel mindannyian találkoztunk, sok ember mindennapjainak szerves része ezek böngészése, az ilyen oldalakon való vásárlás. Az online piacterek olyan honlapok, amelyek nem (vagy nem csak) a saját termékeiket árusítják, hanem egyfajta közvetítőként az áruk eladását más vállalkozások számára is lehetővé teszik. Ezek közül az oldalak közül talán leghíresebbek az Amazon és az eBay, de Magyarországon szintén népszerű az Emag, a Vatera, az AliExpress vagy épp a Booking.com, ami áruk mellett szolgáltatásokat is kínál.
Az online piacterek előnyei
Ezek a honlapok kényelmesek a vevőknek, hiszen nagyobb választékot kínálnak, mint a rendes üzletek és jóval gyorsabban, akár otthonról is lehetővé teszik olyan termékek beszerzését, amikhez egyébként hosszas bevásárlás alkalmával tudnának hozzájutni.
A piacterek ugyanakkor a vevők mellett az eladóknak is nagyon hasznosak, hiszen egy online piactéren ők is sokkal nagyobb potenciális vevőkört tudnak elérni, és ráadásul sokkal olcsóbban, mintha üzletet nyitnának. Nem is csoda, hogy 2018-ra már kb 4500 magyarországi vállalkozás értékesített valamilyen online piactéren, összesen közel 12 milliárd forintos nettó forgalmat generálva.
Az üzemeltetők hatalma (jogai)
Ugyanakkor pontosan a modern piacon betöltött kulcsszerepük miatt ezeknek a közvetítő szolgáltatásoknak óriási hatalma van, elsősorban a rajtuk keresztül értékesíteni kívánó eladókkal szemben, hiszen ők döntik el, hogy platformjukon kit és milyen feltételekkel engednek árusítani. A piacterek üzemeltetőinek ráadásul abba is beleszólásuk van, hogy ha a vevő oldalukon rákeres egy bizonyos termékre, a különböző eladók ajánlatai milyen sorrendben jelenjenek meg.
E hatalmi pozíciójuk, és az, hogy rajtuk keresztül nem csak belföldön, hanem nemzetközi szinten is lehetőség van az értékesítésre, indokolttá tette, hogy az EU is egységes szabályokat hozzon az online piacterekre és azok üzemeltetésére vonatkozóan. Ennek keretében született meg az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 Rendelete, amelye tavaly júliustól lépett hatályba és 2020. július 12-től kell alkalmazni.
Cikkünkben e rendelet legfontosabb rendelkezéseit tekintjük át, elsősorban az eladók szemszögéből.
Szerződési feltételek
Az online piacterek és a rajtuk keresztül árusítani kívánó eladók – pont az internet adottságainak megfelelően – nem személyes tárgyalások során alakítják ki szerződésük kereteit, hanem aki az adott oldalon eladóvá kíván válni (a rendeletben az ő megnevezésük üzleti felhasználó), el kell, hogy fogadja az ilyen online közvetítők már meglévő általános felhasználási feltételeit.
Ezek a feltételek, az esetleges regisztrációs díj vagy jutalék összege mellett megkövetelhetik, hogy az új eladó kereskedelmi múlttal, megfelelő szervezeti háttérrel rendelkezzen, vállaljon ingyenes kiszállítást, vagy a termék árának meghatározott időn belüli visszatérítését, de gyakran tartalmaznak előírásokat a termékek minőségére is. Ezenkívül akár korlátozhatják termékei más felületen való értékesítését is.
§ Az új EU-s rendelet ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban elsősorban a pontos tájékoztatás kötelezettségét támasztja az online közvetítők elé illetve megjelöl olyan tartalmi szempontokat, amelyekről a szerződési feltételeknek mindenképpen tartalmaznia kell információkat.
Ennek alapján a szerződéses feltételek világosak, érthetőek és könnyen megismerhetőek kell, hogy legyenek, és többek között meg kell hogy határozzák a közvetítő szolgáltatás nyújtása felfüggesztésének vagy megszüntetésének lehetséges okait. Ezenkívül az online piacterek kötelesek szerződési feltételeik tervezett módosításáról a rajtuk keresztül működő eladókat megfelelően tájékoztatni és legalább 15 napos felmondási időt engedni részükre, arra az esetre, ha az adott módosítást nem kívánják elfogadni (bár utóbbi kötelezettségek alól tartalmaz kivételeket is a rendelet).
A fent leírt szerződéses követelmények megsértéséhez a rendelet meglehetősen súlyos jogkövetkezményt fűz: az előírásoknak meg nem felelő szerződéses rendelkezés semmis, tehát már meghozatalának pillanatától érvénytelen, így jogkövetkezmények sem fűződnek hozzá.
A rendelet azt is előírja, hogy ha az online piacterek korlátozni kívánják az eladókat árujuk más platformon, más eszközökkel való értékesítésében, ennek okait, gazdasági, kereskedelmi vagy jogi szempontjait könnyen hozzáférhető módon fel kell tüntetniük.
A termékek rangsorolására vonatkozó rendelkezések
Az, hogy az online piacterek a keresési találatok között hogyan rangsorolják a rajtuk keresztül eladni kívánt termékeket, nagyon fontos kérdés, hiszen adott esetben több száz, több ezer versengő termék között kell sorrendet teremteni. A rendelet nem tiltja, hogy a platform lehetőséget biztosítson az eladóknak arra, hogy díj fizetés ellenében előkelőbb helyet szerezzenek a találati listákon, ám ilyen lehetőség esetén a keresési szempontok ismertetését tartalmazó leírásban fel kell tüntetni ennek tényét és azt, hogy az ilyen fizetéses rendszer mennyiben befolyásolja a keresési találatok sorrendjét.
§. Természetesen ennek során valamilyen struktúrára szükség van, hiszen a termékek válogatás nélküli, ömlesztett listázása sem szolgálná a vevők érdekeit, ám a rendelet előírásai szerint fontos, hogy a rangsorolásnál figyelembe vett szempontok mind a vevők mind az eladók számára nyilvánosak és hozzáférhetőek legyenek, elkerülendő a titkos manipulációkat.
Első ránézésre nem tűnhet elég erélyesnek pusztán a tájékoztatás előírása ezekben az esetekben, ám mivel jelen pillanatban az ilyen online piacterek esetében nem kell monopolhelyzet veszélyeitől tartanunk, érthető a rendelet azon törekvése, hogy túlságosan erős beavatkozás nélkül, elsősorban a potenciális eladók informált választási helyzetének megteremtésére helyezzék a hangsúlyt.
A belső panaszkezelés és a közvetítő igénybevételének támogatása
§. A Rendelet harmadik fontos aspektusa, hogy követelményeket támaszt az ilyen piacterek és az őket használó eladók vitáinak rendezésének módjával szemben. Ezzel egyrészt tisztességes eljárásra kötelezi a platformokat, másrészt igyekszik biztosítani, hogy az ilyen viták megoldására minél több alternatíva álljon rendelkezésre a bírósági út választása mellett.
Először is, ha az online közvetítő valamelyik eladónak nem kívánja többé lehetővé tenni, hogy a platformot használhassa, vagy az eladó hozzáférését fel akarja függeszteni, ezt a döntését minden esetben részletesen indokolnia kell, hiszen így az eladó is látja, hogy mi vezetett a döntéshez és ha ennek okával nem ért egyet, panaszt tehet.
A belső panaszmechanizmusokkal kapcsolatban követelmény hogy a panasztétel díjmentes legyen és a panasz elintézése ésszerű időn belül megtörténjen.
Ezen kívül az online piactér kijelölhet külsős közvetítőket is a viták rendezésére irányuló eljárások lefolytatására, ami egy újabb alternatívát jelent az azonnali bírósághoz forduláshoz képest. Azonban az ilyen külsős közvetítőkkel kapcsolatban szigorú feltételeket támaszt a rendelet, többek között. előírja hogy függetlennek kell lenniük, és kötelesek szolgáltatásukat elérhető áron, azon a nyelven nyújtani, amit a szerződési feltételek megállapítására használtak.
Összegzés
Összegezve, az új rendeletről megállapíthatjuk, hogy nagy hangsúlyt fektet az online piacterek tájékoztatási kötelezettségének szabályozására, ezzel biztosítva, hogy az e platformokat használni kívánó eladók és vásárlók megfelelően informálva tudjanak döntést hozni a piacterek használatával kapcsolatban. Ezenkívül a rendelet fontos rendelkezéseket tartalmaz az online eladók helyzetének biztosítására és a piacterek és az őket használó eladók vitáinak rendezésére.
