2020 végén újabb mérföldkőhöz érkezett az online tartalmak szabályozása az Európai Unióban. Ekkor jelent meg ugyanis a Bizottság új javaslata a digitális szolgáltatók felelősségi körének szigorúbb szabályozásáról. Bár az online tartalmak és szolgáltatók tevékenységi körének korlátozása kényes témának bizonyul, mindenképpen szükséges új szabályokat bevezetni, ezzel is lépést tartva a folyamatosan változó, és jelentős veszélyekkel fenyegető online világgal. Cikkünkben a szabálycsomag legfontosabb pontjait mutatjuk be.
A Bizottság javaslatai alapján az Unióban jelenleg hatályos szabályok kiegészítésére, szigorítására van szükség. Az új szabályozási tervezet két fő rendelettel igyekszik elérni azt, hogy az online térben megvalósuló károkozás elkerülhető, végső soron pedig megtéríthető legyen.
A jelenleg javaslati szakaszban lévő Digital Service Act (DSA) tervezet főként a felhasználók jogait védené, és nyújtana nekik kellő biztonságot az online térben. Másfelől az ún. Digital Markets Act (DMA) segítségével szeretné az Unió a piaci szereplők tisztességes versenyfeltételeit biztosítani, és egyben a kisebb vállalkozások és piaci szereplők érdekeit elősegíteni. Ez a két csomag főként a nagyobb szolgáltatók, mint például a Facebook és a Google tevékenységét igyekeznek szabályozni a jövőre nézve.
A DSA
A DSA szabályozási rendszere elsősorban a felhasználókat segítené, hiszen szélesebb körben nyújtana nekik lehetőséget a panasztételre, valamint elősegítené a tájékoztatásuk gyorsaságát is. A nagyobb cégeket szigorú kritériumok elé állítja, mely a minél gyorsabb és hatékonyabb reakciót kívánja elősegíteni a különböző social-media platformokon terjedő káros tartalmak ellen, valamint védelmet biztosítana ezeknek az oldalaknak az esetleges túlkapásaival szemben is. A szabályozás egyaránt kívánja a fogyasztók védelmét elősegíteni a káros tartalmakról, valamint ezzel egyidejűleg a szólásszabadság jogának védelmét is biztosítja.
A DSA fő célja egy keretrendszer bevezetése, mely pontosan meghatározná a különböző szolgáltatók és platformok felelősségét és adott esetben elszámoltathatóságát is.
Ezáltal a szolgáltatók semmiképp nem tudnának kibújni a felelősség alól, amennyiben szükséges lenne egyes tartalmak eltávolítása, felderítése és azonosítása oldalukon. Ezek az intézkedések tehát egy sokkal aktívabb szereppel ruháznák fel a szolgáltatókat az online károkozások megakadályozása érdekében, mint azt ahogy eddig megszoktuk.
A DSA által kiszabható, esetleges büntetés az éves bevétel 6%-t neveziki maximumnak.
Kik tartoznának a szabályozás hatálya alá?
Nyílvánvaló, hogy a javaslat első sorban az online média óriások (például Facebook, Instagram, Twitter, TikTok stb.) tevékenységére irányul. A DSA főként a hálózati infrastruktúra szolgáltatókat, azaz a hosting szolgáltatók, domain regisztrátorok, internet hozzáférési szolgáltatók, felhőszolgáltatók és a különböző online platformok (pl. webáruházak, social-media platformok) tevékenységi körét kívánja szabályozni.
Fontos azonban ezeknek a szolgáltatóknak a mérete is, hiszen a kötelezettségek méretre igazítva lettek kiszabva, ez pedig az esetleges szankcionálásnál jelenthet aránytalan terhet. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy azok a platformok, amik a 450 milliós európai piac több mint 10%-át érik el, különleges szabályozásnak vannak kitéve -azaz megvalósul náluk a méretarányosan növekvő felelősségi kör is.
A tervezet pár fő előírása
§ Jogérvényesítés elősegítése: A rendelet az egész Unió területén közvetlenül érvényesül, tehát a jogérvényesítés jóval gyorsabb és hatékonyabb lesz a jövőben. Az Uniós rendeletek közvetlen hatályának köszönhetően pedig egy esetleges jogvitában az érintett fél közvetlenül hivatkozhat a rendelet szabályaira, nem szükséges azok tagállami jogrendszerbe való átültetése sem.
§ Átláthatóság és könnyebb használat biztosítása a fogyasztók részére: Az új szabályozás kötelezővé teszi annak az ajánlómotornak a bemutatását, amivel az oldal értékeli a fogyasztók által megadott preferenciákat és érdekköröket.
§ Egyszerűsítés az illegális tartalmak jelölésében: A rendelet jelentősen egyszerűsíteni kívánja az online térben megjelenő, jogsértő és illegális tartalmak jelölését és ezek esetleges eltávolításának módszereit is. Mindezen felül pedig az üzemeltetőknek indoklási kötelezettséget ír elő a tartalmak eltávolításával kapcsolatban.
A DMA
A szabálycsomag másik része, a DMA a fentiekkel szemben inkább a gazdasági oldalról közelíti meg az online teret. Ennek keretében meghatározza az alapvető digitális szolgáltatások körét, valamint a gatekeeper (un. „kapuőr”) szereplők működését szabályozza a következő rendelkezésekkel:
§ Biztosítani kell a felhasználóknak az adatátvitel lehetőségét más szolgáltatókhoz;
§ Tilos a szolgáltatóknak saját termékeik előre sorolása más szolgáltatókra hátrányos megkülönböztetéssel;
§ Fokozottan figyelniük kell az adatok szeparációjára a felhasználókra nézve;
§ Tilos az oldalak más szolgáltatásának olyan módon való hirdetése, hogy az kényszert jelentsen az adott felhasználóra nézve;
§ Kötelező a gatekeeper vállalkozásoknak az adott platformon kívüli szerződés lehetőségét elérhetővé tenni.
A DMA-ban az egyes tilalmak megszegéséért kiszabható szankció az éves globális bevétel 10%-ban van maximalizálva, valamint további bírságként szabható ki a napi átlagos bevétel 5%-ának megfelelő összeg.
Gatekeepers – azaz a kapuőrök meghatározása
A Bizottság által tett javaslatok fő célja az, hogy a szabályok azokra a platformokra vonatkozzanak első sorban, amiket mind az üzleti vállalkozások, mind a magánszemélyek széles körben használnak. Ilyenek pl. az online keresőmotorok, az operációs rendszerek vagy a felhő szolgáltatások.
Ezeken a területeken a jelentős gazdasági erővel bíró platformok lesznek meghatározóak, akik képesek az adott piac kereskedelmi feltételeit diktálni. Fontos, hogy erős közvetítő szerepet képviseljenek, azaz jelentős számú felhasználót kössenek össze hasonló mennyiségű üzleti vállalkozással.
A gatekeeper platformok tehát olyan szolgáltatók, akik:
§ Tartósan és nagy mértékben részt vesznek az online szolgáltatások nyújtásában és ezt – várhatóan – a jövőben is fenntartják;
§ az elmúlt 3 évben legalább 6,5 milliárd euró éves forgalmat elértek;
§ legalább 3 országra kiterjedően nyújtják szolgáltatásaikat; valamint
§ az EGT országokban havonta legalább 45 milliós lakossági és 10.000 üzleti felhasználóval rendelkeznek.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelenleg is folyik a Bizottság vizsgálata a gatekeeper cégek meghatározása kapcsán, tehát ezek a kritériumok a jövőben változhatnak.
A DSA és DMA rendeletek tervezeteiről összefoglalóan elmondható, hogy azok egyértelműen kedvezőek a fogyasztók érdekeire nézve, és az online szolgáltatások számonkérhetőségének és felelősségének fokát növelik. Az online szolgáltatók számára a rendeletek pontos, végleges szövegének közzétételéig is erősen ajánlott ezen joganyagok tanulmányozása, hogy az esetleges új kötelezettségekre és elvárásokra idejében fel tudjanak készülni.
