Warning: getimagesize(upload/itlawpro/2019/12/MNB-Fintech-strat%C3%A9gia-191221-1-1080x675.jpg): failed to open stream: No such file or directory in /home/user_1/web_1/web/moduls/content/ContentController.php on line 104
A Magyar Nemzeti Bank FinTech stratégiája – 1. rész - IT jog, informatikai jog, szellemi alkotások joga, adatvédelmi jog -IT jog, informatikai jog, szellemi alkotások joga, adatvédelmi jog, informatikai szerződések szerkesztése, szoftver- és licencszerződések, jogi képviselet

Szakmai blog

A Magyar Nemzeti Bank FinTech stratégiája – 1. rész

2019-12-17 | E-trade, IT jog

2019. október 25-én a Magyar Nemzeti bank közzétette új FinTech stratégiáját, mely a „Pénzügyi innováció és stabilitás” címet kapta. A stratégia célja, hogy támogassa a versenyképes és innovatív pénzügyi szolgáltatások bevezetését a hazai piacon, és növelje a pénzügyi rendszer hatékonyságát és stabilitását. Cikksorozatunk első részében a stratégia céljait és alapjait mutatjuk be.

Mi is az a FinTech?

A FinTech az angol „financial technology” azaz pénzügyi technológia kifejezés rövidítése, mely a modern informatikai eszközökkel végrehajtott pénzügyi tranzakciókat, és az azokhoz szükséges informatikai megoldásokat jelenti. A FinTech megoldások lényege, hogy a hagyományos pénzügyi tranzakciókhoz képest új, modern, kézenfekvőbb megoldásokat kínálnak. FinTech megoldások például a PayPal, a blockchain és a kriptovaluták, valamint a különböző crowdfunding megoldások.

 A szabályozó hatóságok is felismerték, hogy a FinTech megoldások alkalmazásának elterjedése egyre szélesebb körben érinti a pénzügyi közvetítő-rendszert. Az új FinTech stratégiával az MNB különböző szabályozói eszközökkel segíti a modern fizetési megoldások biztonságos, szabályozott keretek között történő bevezetését és használatát.

Miben jelenthet változást az irányelv a fogyasztók számára?

A különböző FinTech megoldások a magyar pénzügyi piacon az Uniós átlaghoz képest alacsony számban vannak jelen. Az új fizetési megoldások alkalmazása segítené az elektronikus fizetési lehetőségek megteremtését minden olyan helyzetben, ahol ma még leginkább a készpénzhasználat jellemző. A fogyasztók számára az elektronikus fizetési lehetőségek minél szélesebb körben való alkalmazása gyorsabb és biztonságosabb fizetéseket tenne lehetővé.

Az elektronikus fizetési megoldások szélesebb körben való elterjedése az MNB álláspontja szerint javítaná a vállalkozások finanszírozási helyzetét, növelné a pénzügyi közvetítő szektor versenyképességét, csökkentené a fizetések lebonyolításának költségét és ezáltal hozzájárulna a gazdaság növekedéséhez és versenyképességének javulásához is.

Az MNB stratégiája

Az MNB stratégiája egy rövid bevezetőt követően a magyar pénzügyi piac jelenlegi helyzetének bemutatása és elemzése után a várható és az optimális jövőkép felvázolásával kezdődik. A első fejezetekben továbbá bemutatásra kerülnek az MNB FinTech megoldásokkal kapcsolatos céljai is.

A stratégia a biztonságot, az innovációt segítő szemléletmódot, az elkötelezettséget, a szakmai alaposságot, az együttműködést, valamint a bizalmat és az etikus közvetítőrendszer kiépítését jelöli meg a stratégia fő értékeiként és sarokpontjaiként. Ezen értékekhez külön-külön fogalommagyarázatok is tartoznak, mely útmutatásul szolgál a FinTech szolgáltatók számára a stratégia megértésével kapcsolatban.

A stratégia a globális és a hazai pénzügyi szektor összehasonlításával, valamint a FinTech megoldások erősségeinek és az általuk jelentett kihívásoknak a bemutatásával is részletesen foglalkozik:

A FinTech megoldások hazai erősségei:

§ Fokozódó igény: a hazai (és a nemzetközi piac is) igen nyitott az egyszerűbb, kényelmesebb és gyorsabb pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő megoldások iránt. A FinTech szolgáltatások iránti igény így könnyen „eladhatóvá” teszi a hatékony megoldásokat.

§ Ügyfélbizalom a szabályozott pénzügyi szolgáltatások iránt: a szabályozott pénzügyi szolgáltatások iránti bizalom a hazai ügyfelekben meglehetősen magas fokú. A bizalom a nemzetközi viszonylatban is erős szabályozottságnak tudható be.

§ Szakemberek: hazánkban a diplomával rendelkező szakemberek száma jelentősen meghaladja az európai átlagot, így a FinTech szolgáltatók könnyebben találhatnak munkaerőt Magyarországon.

§ Globális vállalatok aktív jelenléte: Magyarországon a kedvező adottságokból fakadóan világszínvonalú, globális vállalatok nagy számban vannak jelen, tovább bővítve a hatékony FinTech megoldásokra nyitott piacot.

§ Kedvező adózási környezet: Magyarországon az Uniós viszonylatban rekordnak számító, és nemzetközi viszonylatban is alacsonynak mondható 9 százalékos társasági nyereségadó és a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó kedvező adózási feltételeket nyújtanak a FinTech szolgáltatók számára.

§ További hazai előnyök még a magas fokú internet-lefedettség, a támogató jegybanki hozzáállás, valamint a digitalizáció erősítésére törekvő kormányzati szándék.

 

A FinTech kihívásai Magyarországon:

§ Korlátozott fogyasztói piac: a pénzügyi szolgáltatások a lakossági piacon körülbelül 6 milliós ügyfélszámra számíthatnak, amely nemzetközi viszonylatban alacsonynak számít.

§ Alacsony digitális ügyfélaktivitás, magas készpénzhasználat: a magyar pénzügyi piacon a digitalizáció messze le van maradva az Uniós átlagtól, a lakosság ugyanis még most is jelentős mértékben készpénzt használ az informatikai megoldások helyett.

§ Nehézkes, bürokratikus ügyintézés, rugalmatlan szabályozás: bár az ügyfelek részéről a pénzügyi szektorba vetett bizalmat növeli, a FinTech szolgáltatók számára kedvezőtlen a pénzügyi piac szigorú szabályozása, és az engedélyekkel és egyéb ügyintézéssel kapcsolatos erősen bürokratikus ügyintézés.

Az MNB stratégiai pillérei

A jegybank meghatározza azokat az elveket, melyek a stratégia céljának eléréshez szükséges lépések alapjait is képezik.

Az első pillér a támogató fizikai és szellemi infrastruktúra. A jegybank a FinTech szolgáltatók Magyarországra történő letelepedésének megkönnyítése érdekében kedvező és átlátható szabályozást igyekszik biztosítani mind a FinTech megoldásokhoz elengedhetetlen informatikai infratruktúra kialakítása, mind a szabályozási keretek meghatározása terén.

A második pillér a szabályozás modernizálása, melynek keretében az MNB a saját hatáskörébe tartozó eszközök vonatkozásában újszerű, innovatív rendelkezéseket igyekszik bevezetni. Az MNB emellett a magyar és a nemzetközi döntéshozók számára megalkotandó állásfoglalásaival és javaslataival is igyekszik támogatni a FinTech megoldások elterjedését.

A harmadik pillér a hazai és nemzetközi kooperáció, mely alatt a jegybank a pénzügyi intézményekkel való együttműködést, és a lehetőleg egységes szabályozásra való törekvést érti.

A negyedik pillér a fogyasztókkal szembeni etikus eljárások iránti elvárás. A digitális térben gyakran megesik, hogy a személyes jelenlét esetén magától értetődő ügyfél-centrikus hozzáállás hiányzik. Az MNB kiemelt célja, hogy a szolgáltatók a digitális térben is ugyanolyan elkötelezettek legyenek a fogyasztók iránt, mint a személyes jelenlétet feltételező szolgáltatások esetében.

Az ötödik pillér az információs-technológiai biztonság garantálása. A digitalizáció elterjedésével egyre nagyobb veszélyt jelent a kiberbűnözés és a különböző hacker támadások. A digitális infrastruktúrának az illetéktelen hozzáféréseket minden esetben ki kell szűrnie.

Az utolsó pillér a modern pénzügyi tudatosság növelése, és az ilyen téren való megfelelő oktatás. Az MNB célul tűzte ki, hogy támogassa a felhasználók képzését a digitális pénzügyi megoldások terén.

Cikksorozatunk következő részében a stratégia megoldási javaslataival, ajánlásaival és ütemtervével kapcsolatos legfontosabb újításai mutatjuk be.

Az információs-technológia jogával kapcsolatos kérdése vagy kérése esetén forduljon bizalommal irodánkhoz!

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat