Szakmai blog

Kedvező fordulat Magyarországon: 15% adó a kriptovaluták után

2021-05-14 | Crypto, E-trade, IT jog

Kedvező fordulat Magyarországon: 15% adó a kriptovaluták után

A magyar kormány a gazdaság újraindításának eszközéül adócsökkentési politikát tervez, amely érinti a kriptovaluák révén elért profit utáni adót is.  Egyelőre még nem kész törvényként, hanem javaslatként ismerhetjük meg az adózási törvények módosításait, de a kormány eddigi lépései alapján arra következtethetünk, hogy az új rendelkezések a kriptovaluták utáni adóterheket csökkenteni fogják. Cikkünkben a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.

Ahogy korábbi cikkünkben arról beszámoltunk, ezidáig hazánkban még nem született specifikus szabályozás a kriptovaluták adózását illetően, a kriptovalutákból származó jövedelmet egyéb jövedelemként kellett bevallani, és ez után kellett a 30,5 százalékos adókulcssal számított adót megfizetni. A magas adóteher miatt számos kriptovalutával kereskedő személy kerülte el az adó megfizetését. A kormány elvárásai szerint a kedvezőbb adózási feltételek növelni fogják az adózási hajlandóságot.

A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezései az alábbiak

§ Meghatározásra kerül a kriptovaluták fogalma: A kriptovaluta érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

§ A kriptovalutákkal való kereskedés és bányászat révén elért nyereségből a tevékenység költségei levonhatók, az így meghatározott jövedelem után kell majd a 15 százalékos adót megfizetni. Az adót akkor kell majd bevallani és megfizetni, amikor a kriptovalutából származó nyereséget az adózó realizálja, azaz pénzre váltja.

Mikor kell bevallani az adót?

2023 májusában lesz az első adóbevallási határidő. Az adómegállapítás a személyi jövedelemadó jelenleg is jól működőnek mondható, önbevallásos rendszerén keresztül fog működni, melyet természetesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármikor ellenőrizhet. Ellenőrzés esetén a bevallás helyénvalóságának bizonyítása az adózót terheli.

Baj, ha eddig egyáltalán nem adóztunk utána?

Öt évre visszamenőlegesen adóamnesztiát kapnak azok, akik eddig kerülték az adófizetést, azaz a korábban megszerzett, de be nem vallott jövedelmet – a tervezet szerint – 2023 májusáig még jogszerűen be lehet majd vallani.

Irodánk szakértőin és partnerein keresztül a kriptovalutákkal kapcsolatos számos tevékenység – pl. exchange, mining, daytrade, pooling – jogi és adózási kérdéseiben, illetve egyéb gazdasági tevékenységek – pl. cégalapítás Magyarországon és külföldön, könyvelés stb. – vonatkozásában egyaránt áll rendelkezésére.

Amennyiben a kriptovaluták jogi vagy adózási vonatkozásával kapcsolatban kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

Új korszak a szankciós megfelelésben: Az MNB 3/2026. (III.25.) számú ajánlásának elemzése

2026-04-14
Új korszak a szankciós megfelelésben: Az MNB 3/2026. (III.25.) számú ajánlásának elemzése

A globális geopolitikai helyzet eszkalálódása és a digitális pénzügyi megoldások térnyerése kényszerű válaszreakcióra késztette a szabályozó hatóságokat. A Magyar Nemzeti Bank 2026. március 25-én tette közzé legújabb, 3/2026. számú ajánlását, amely mérföldkőnek számít a pénzátutalások és a kriptoeszköz-transzferek szankciós szűrésének területén. Az ajánlás célja, hogy egységes és szigorú keretrendszert biztosítson az uniós és nemzeti korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásához. Írásunkban az ajánlás legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.

Bővebben

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat