Szakmai blog

Kedvező fordulat Magyarországon: 15% adó a kriptovaluták után

2021-05-14 | Crypto, E-trade, IT jog

Kedvező fordulat Magyarországon: 15% adó a kriptovaluták után

A magyar kormány a gazdaság újraindításának eszközéül adócsökkentési politikát tervez, amely érinti a kriptovaluák révén elért profit utáni adót is.  Egyelőre még nem kész törvényként, hanem javaslatként ismerhetjük meg az adózási törvények módosításait, de a kormány eddigi lépései alapján arra következtethetünk, hogy az új rendelkezések a kriptovaluták utáni adóterheket csökkenteni fogják. Cikkünkben a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.

Ahogy korábbi cikkünkben arról beszámoltunk, ezidáig hazánkban még nem született specifikus szabályozás a kriptovaluták adózását illetően, a kriptovalutákból származó jövedelmet egyéb jövedelemként kellett bevallani, és ez után kellett a 30,5 százalékos adókulcssal számított adót megfizetni. A magas adóteher miatt számos kriptovalutával kereskedő személy kerülte el az adó megfizetését. A kormány elvárásai szerint a kedvezőbb adózási feltételek növelni fogják az adózási hajlandóságot.

A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezései az alábbiak

§ Meghatározásra kerül a kriptovaluták fogalma: A kriptovaluta érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

§ A kriptovalutákkal való kereskedés és bányászat révén elért nyereségből a tevékenység költségei levonhatók, az így meghatározott jövedelem után kell majd a 15 százalékos adót megfizetni. Az adót akkor kell majd bevallani és megfizetni, amikor a kriptovalutából származó nyereséget az adózó realizálja, azaz pénzre váltja.

Mikor kell bevallani az adót?

2023 májusában lesz az első adóbevallási határidő. Az adómegállapítás a személyi jövedelemadó jelenleg is jól működőnek mondható, önbevallásos rendszerén keresztül fog működni, melyet természetesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármikor ellenőrizhet. Ellenőrzés esetén a bevallás helyénvalóságának bizonyítása az adózót terheli.

Baj, ha eddig egyáltalán nem adóztunk utána?

Öt évre visszamenőlegesen adóamnesztiát kapnak azok, akik eddig kerülték az adófizetést, azaz a korábban megszerzett, de be nem vallott jövedelmet – a tervezet szerint – 2023 májusáig még jogszerűen be lehet majd vallani.

Irodánk szakértőin és partnerein keresztül a kriptovalutákkal kapcsolatos számos tevékenység – pl. exchange, mining, daytrade, pooling – jogi és adózási kérdéseiben, illetve egyéb gazdasági tevékenységek – pl. cégalapítás Magyarországon és külföldön, könyvelés stb. – vonatkozásában egyaránt áll rendelkezésére.

Amennyiben a kriptovaluták jogi vagy adózási vonatkozásával kapcsolatban kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

2026-09-29
Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

Bővebben

A ChatGPT jogi ára: Szerzői jogi és GDPR útvesztők a mesterséges intelligencia mögött

2026-09-11
A ChatGPT jogi ára: Szerzői jogi és GDPR útvesztők a mesterséges intelligencia mögött

A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a technológiai szektort, hanem a jogalkotókat is lépéskényszerbe hozta. Bár a ChatGPT és a hasonló nagy nyelvi modellek a felhasználók számára egyszerű csevegőprogramnak tűnnek, a háttérben elképesztő mennyiségű adat feldolgozása zajlik. Az Európai Unió jogi keretrendszere rávilágított arra, hogy ezek a modellek kőkemény szerzői jogi és adatvédelmi kihívásokat vetnek fel, ami komoly fejfájást okoz a fejlesztőknek.

Bővebben

Know Your Agent – Ki felel, ha az AI a nevünkben jár el?

2026-09-10
Know Your Agent – Ki felel, ha az AI a nevünkben jár el?

Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.

Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat