Jövő év elejétől igazán kedvező változás lépett hatályba a fogyasztókra nézve. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása szerint ugyanis a drágább fogyasztási cikkekre hosszabb jótállási időt kötelesek biztosítani ezentúl a forgalmazók.
A módosítás
A 2014 óta hatályos szabályozás a 10 ezer forintnál drágább termékekre biztosított kötelező garanciát, amit minden termék esetében 1 évben határozott meg. Ezzel szemben a változtatásoknak hála immár egy sávos rendszer áll a fogyasztók rendelkezésére , amely a termék árával összefüggésben biztosít hosszabb vagy rövidebb jótállási határidőket. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a 10-100 ezer érték között lévő termékekre továbbra is 1 év, a 100-250 ezer forint között lévő cikkekre 2, míg a 250 ezer forint feletti termékekre már 3 év jótállási idő is garantált.
Természetesen a vállalkozások továbbra is vállalhatnak egyoldalúan kötelezettséget garancianyújtásra olcsóbb termékek esetében is.
Konkrét változások
A kormányrendelet további módosításokat is hozott a vállalkozók és fogyasztók számára is:
§ Kiköti, hogy a vállalkozóknak törekedniük kell a minél hamarabbi, maximum 15 napos határidőre a termék kijavításánál illetve kicserélésénél.
§ Ha a termék kijavítására került sor, a jótállási idő meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt a fogyasztó nem tudta rendeltetésszerűen használni a terméket.
§ További fontos újdonság, hogy a vállalkozások immár elektronikus jótállási jegyet is biztosíthatnak a fogyasztók számára. Az elektromos számla is szolgálhat jótállási jegyként, azonban fontos, hogy ilyenkor a tartalmára ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a jótállási jegyre.
§ A jegy átadására legkésőbb az üzembe helyezésnél kell sort keríteni.
§ Fontos, hogy az elektronikus formában biztosított jótállási jegy esetében a vállalkozás biztosíthatja letöltési címmel is a jegy elérhetőségét, azonban a letöltés lehetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.
További pozitív hozadék, hogy az eddig igen csak bosszantó, csomagolás-megőrzési terhet is leveszi a szabályozás a fogyasztók válláról, hiszen a jótállási jogok érvényesítéséhez ez már nem lesz feltétel. A fogyasztók részére biztonságot jelent az is, hogy a szabályozás szerint, a kereskedő tájékoztatási kötelezettségének maximálisan akkor tesz eleget, ha a fogyasztó a szerviztől kap megbízható információt a termék kijavításáról és annak idejéről.
A jótállási igény érvényesítése
Fontos kitétel a fogyasztók számára, hogy igényüket nem csak a jegyen feltüntetett javítószolgálatnál, hanem a gyártó telephelyén, székhelyén, fióktelepén is felléphetnek igényérvényesítésükkel.
A termék kijavításához fűződő jogok a következőképpen alakulnak: a kijavítási igény jótállási jeggyel érvényesíthető, azonban ha az adott cikk nem javítható, a vállalkozó köteles ezt 8 napon belül kicserélni.
A jótálláshoz mindenképp szükséges hogy erre a vállalkozót vagy jogszabály (mint amilyen a jelen kormányrendelet) kötelezze, vagy ezt saját nyilatkozatával vállalja. Ha e feltételek fennálnak, a jótállás időtartalma alatt a jognyilatkozatban/jogszabályban foglaltak szerint köteles a vállalkozó a hibás teljesítésért jótállást vállalni. Ha időközben az adott termék más tulajdonába került, a jótállásból jogokat immár az új tulajdonos érvényesítheti. (Ptk. 6:171§, 173§).
Amennyiben az adott termék javítására már 3 alkalommal is sor került, a fogyasztó pedig nem akarja vállalkozás költségére kijavítani illetve kijavíttatni, illetve a vételár arányos leszállítását sem igényli, a vállalkozó köteles lesz a terméket kicserélni. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőség, a fogyasztó köteles bemutatni a bizonylatot, majd az ezután következő 30 napos kijavítási határidő eredménytelen letelte után további 8 nap szükséges a vételár visszatérítésre.
Gyakorlatban milyen termékekre terjed ki a jótállás?
A rendelet részletesen felsorolja a jótállási körben tartozó termékeket, ezentúl már riasztóberendezések, zuhanykabinok, reluxák, kaputelefonok, sőt, drónokra is kiterjed automatikusan a kötelezettség, természetesen csak abban az esetben, ha a termék a 10 ezer forintos értékhatárt eléri vagy meghaladja.
Végezetül említésre méltó, hogy az Országgyűlés jelenleg tárgyal egy olyan jogszabály módosítást is, ami lehetővé tenné a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési jogkörének bővítését. Ennek érdekében fontos újítás lenne az ellátási lánc bevezetése, ami lehetővé tenné a hatóságnak, hogy a láncban szereplő bármely jogsértő szervezettel szemben eljárjon. Egyetlen kitétel van csupán, a lánc végén fogyasztó kell, hogy álljon.
