2018-04-02 | IT jog
Warren Bennis 1991-ben vészjóslóan úgy jövendölte meg, hogy a jövő technológiája két szereplőt fog igényelni, egy embert és egy kutyát. Az ember feladata az lesz majd, hogy etesse a kutyát, a kutya feladata pedig az, hogy az embert távol tartsa a gépezetektől
Az intelligens szerződések (elterjedt angol nevére tekintettel ezentúl „smart contracts”) világában még talán sohasem volt ennyire aktuális ez az állítás, ugyanis a jövő szerződései már nagyobb számban terjedtek el, mint azt gondolnánk.
Mi is az a smart contract?
A smart contract-ok ún. blokkhálózatot (blockchain-t) használnak az adatok tárolására és az események rögzítésére és olyan kódolt utasításokat tartalmaznak, amelyek egy esemény bekövetkezésekor automatikusan (!) végrehajtódnak. További elterjedésük radikálisan megváltoztatná a hálózaton keresztül történő tranzakciókat és a szerződések világát.
Az intelligens szerződések fogalmát nehéz a fentieknél aktuálisabban meghatározni, ugyanis egy időpontban tett fogalom meghatározás csak abban az időben állja meg a helyét, amiben tettük, ugyanis egy folyamatosan fejlődő területről, technológiáról van szó. Kezdetben még csak a pénzügyi tranzakciók futtatására volt hivatott, azonban mára már vannak olyan törekvések is, amelyek szerint képesek lehetünk a valós eseményeket betáplálni a rendszerbe és ezen betáplált adatok alapján a szerződésünk képes döntést hozni, vagyis tulajdonképpen bíráskodni. Alapvetően három fogalmi elemből tevődik össze az intelligens szerződés:
§ ez egy automatizált folyamat;
§ amely egy szoftver segítéségével képes működni;
§ valamint szükséges hozzá egy elosztott főkönyvi (ledger) rendszer alapú, ún. blockchain hálózat.
Az intelligens szerződésekkel csökkenthetők a tranzakciós- és a végrehajtási költségek és a jogsértések száma, valamint kiszűrhető a korrupt végrehajtás, bíráskodás, számos típusú csalás, sőt a humán faktor esetén előforduló tévedés teljes egészében. Ezek a szerződések megfigyelhetőek, ellenőrizhetők, vagyis a feleknek konstans tudomása van az ügylet fázisairól. Mindamellett automatizáltan hajtódnak végre, ugyanis egy számítógépes program automatizálja és szabályozza a felek szerződéses viszonyát, ugyanis a rendszerben a felek jogai és kötelezettségei bináris nyelvként (0 és 1 kódokra bontva) gépileg olvashatóvá vált.
Működésük
Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az intelligens szerződéseket, azt kell feltételeznünk, hogy a program a szerződés valamennyi feltételét, tartalmi elemét magában foglalja. Ezért elengedhetetlen feltétele a létjogosultságának az előzetes emberi programozás.
Az intelligens szerződések alapelvei közé tartozik az önellenőrzés, a szerződési feltételek szabványosítása, a meghatározott és félreérthetetlen fogalmak használata, a külső behatástól mentesség, a hálózati kapcsolatok formalizálása és biztosítása, valamint egyértelmű szerződéses szabályok meghatározása a végrehajtások és a kötelezettségek tekintetében.
A szoftver működése kódokkal rendelkezik, amelyek egy előre beprogramozott utasítás során végrehajtódnak. De csak akkor beszélhetünk intelligens szerződésekről, ha ez nem egy teljesen automatizált folyamat (pl. az ital automata teljesen automatizált, tehát nem intelligens szerződés). Tehát ha az intelligens szerződésünk rendelkezik döntési mechanizmussal, befolyásoltság mentességgel, valamint alapelvekkel, akkor már elképzelhető egy önállóan gondolkodó program.
Az okosszerződés nem papírra kerül, hanem digitális térben, elektronikus formában jön létre. Az érdemi tartalmat a jogász határozza meg, de a konkrét „szövegezést” egy IT-szakember kell, hogy elkészítse/ellenőrizze. (Mintha a papírt és a tintát egy szakértő vizsgálná meg, mielőtt a felek aláírják – nehogy például eltűnő tinta legyen.).
Működési lépések egy példán keresztül szemléltetve
- § Zeneszám letöltést kérelmezek – elindítom a blockchain hálózaton a tranzakciót, adatok tárolása;
- § A rendszer érzékeli, kiszámolja a pénzügyi ellenértékét és azt, hogy ezt tudom e fedezni a rendelkezésre álló pénzügyi forrás(ok)ból – a hálózat tagjai verifikálják a tevékenységem, adatok rögzítése;
- § Kiválasztom a konkrét zeneszámot, a szerződés létrejön – a hálózat tagjai verifikálják a tevékenységem, tranzakció elindulása;
- § Megkapom a zeneszámot és a szolgáltató automatikusan megkapja a pénzügyi ellenértéket – a szerződés teljesítve.
Előnyei
Ezek a programok automatikusan végrehajtódnak, ha két vagy több fél megegyezik valamiben, és valamennyien digitálisan aláírják a megállapodásukat deklaráló programot. Az ilyen intelligens szerződés előnye, hogy azt nem lehet utólag manipulálni, felrúgni, az abban rögzített egyezség automatikusan és könyörtelenül megköttetik. Például azonnal megtörténik egy vételi tranzakció, ha a vevő átutalja a pénzt az eladónak.
Az egyes országok bíróságai által alkalmazott jogrendszert az államhatárok és egyéb jogi kötöttségek határozzák meg, addig a blockchain-szerződési jog hatálya határokon könnyedén átnyúlik. Ennek eredménye, hogy míg a hagyományos jog állandó ismerete kihívásokat hordoz magában, beleértve az értelmezést és az ítélkezést is, magában hordozza a korrupció lehetőségét, addig egy szoftver működése (technikai minőségi megfelelés esetén) kiszámítható. Vagyis nincs szükség harmadik fél vizsgálatára vagy nyilvántartására (hatóságokra), ugyanis, a hálózat tagjai önmaguk verifikálják a tranzakciókat.
A buta „okos” szerződések
Ha az intelligens szerződés lényegét kiterjesztően értelmezzük, akkor azt kell mondanunk, hogy egy automatából vett kávé is egy intelligens szerződés terméke, hiszen a pénzt bedobtam a gépbe, azt a gép jóváhagyta, majd a gombnyomás után egy jóváhagyott algoritmus után a kiválasztott és kifizetett kávét megkapom. Valójában ezek nem intelligens szerződések.
Ilyenkor ugyanis nem intelligens szerződésről van szó, hanem automatizált folyamatról. Hiszen egy adott esemény bekövetkezése esetén a másik fél egy egyszerű műveletet hajt végre. Vagyis egy feltételnek teljesülnie kell, ahhoz, hogy például meginduljon egy pénzügyi tranzakció. Ez a szolgáltatás például a légi utasokat és a légi társaságokat érintő biztosítási ügyletek (pl. AXA fizzy blockchain alapú intelligens szerződése) vagy olyanok, ahol a pénzforgalmi szolgáltatóknál kezelt pénzösszegek zárolhatók.
Ha bekövetkezik egy káresemény, például koccanunk az autóúton, akkor a biztosítás összege nem tud automatizáltan megindul a biztosítótól a károsult részére. Ugyanis a kárfelmérést a technika állása szerint nem képes egy automatizált rendszer elvégezni, ahhoz emberi elme, szakértelem szükséges. Ha az emberi tevékenységen alapuló állapotfelmérés feltöltésre kerül a blockchain alapú rendszerbe, akkor már elindulhat a verifikáló folyamat és a biztosítási összeg folyósítása.
