2018-07-18 | IT jog
Nick Szabó 20 évvel ezelőtt álmodta meg a Smart Contract gondolatát, abból a célból, hogy a papíralapú, költséges, olykor korrupt szerződéseket helyettesítse a megszeghetetlen szoftverekkel. Ahogy azt már a korábbi témában írt cikkünkben kifejtettük az intelligens szerződések bizonyos feltételek bekövetkezése esetén önállóan végrehajtódnak, illetve adott esetben képesek a valós eseményekre reagálni és azok alapján meghozni a döntéseket. Tehát a felek kötve vannak egy világos, egyértelmű, átlátható és önálló módon végrehajtható szerződéshez.
- Informatikai megközelítésben, ha van egy kód, amelyet a szabályoknak megfelelően végrehajtunk, akkor a kód, emberi interakció nélkül, önálló műveleteket hajt végre.
Ezért is nevezhetjük a szerződések forradalmának ezt, ugyanis a felek nagyobb biztonságban érezhetik magukat, arról nem is beszélve, hogy egy esetleges követelés érvényesítése mennyire költséges és időigényes a mai bírósági és hatósági eljárások ismeretében. A letéti számlák, közvetítők, bírók, végrehajtók, könyvelők jövőbeni szerepe megkérdőjelezhető ebben a rendszerben.
- A leendő jogászoknak már nem feltétlenül a hagyományos jogász képzést kell majd elvégezniük, ugyanis a smart contractsok világában egy komplex, jogi-informatikai ismeret elsajátítása elengedhetetlen lesz majd.
Innovatív jogrendszerekre lesz szükség, amelyekben meg van a flexibilitás és a bizalom a technikai újítások tekintetében.
Kihívások
Az intelligens szerződéseknek, mint bármely más szoftvernek, szüksége van egy programozási bemenetre, valamint egy kimenetre, utóbbinál realizálódik a szerződés. Az ilyen szerződések ún. „száraz kódokat” tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül képesek emberi módon mérlegelni a jogsértéseket.
További probléma, hogy egy szoftver befolyásolása egy megfelelő szakember számára könnyedén megoldható, ugyanis a mesterséges intelligencia fogalmának nem az intelligencia a lényeges eleme, hanem a mesterséges. Tehát a szerződő felek bizonytalanságát fokozhatja az a tény, hogy nem lehetnek biztosak abban, hogy a programozás hibamentes.
- Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy kit kell felelősségre vonni, a programozó szakembert vagy a feleket vagy a hálózat tagjait, akik verifikálják a megállapodások létrejöttét. A szerződések tartalmához csak az érintett felek férhetnek hozzá, amit titkosítással, úgynevezett kettős kulcs használatával oldanak meg.
A szerződés feltételeinek megállapítása során figyelemmel kell lenni a gyakorlati (informatikai, programozási hibák) és a jogi kérdésekre, amelyek intelligens szerződések esetében kizárólag együttesen kezelhetők.
- A váratlan kérdések tekintetében a legbiztonságosabb megoldás a ”smart ügyvéd” igénybevétele, hiszen az ilyen szakember képes informatikai és a jogi problémákat is megoldani.
Elképzelhető az is, hogy egy jogvita esetén nyilvánosságra kell hozni a szerződés tartalmát, amely számos jogintézményt sérthet (pl. adatvédelem, szerződési szabadság). A nyilvánosságra hozatal büntetőjogi szempontból is jelentős probléma (a magán-üzleti titok megsértése), arról nem is beszélve, hogy a rendszer decentralizáltsága sérül, mely a lényegét adja.
Azonban vannak olyan szkeptikus szakértők, akik szerint a decentralizáltság, valamint az anonim jellegű rendszer nem annyira biztonságos, mint, ahogy az elsőre tűnhet.
- A DAO intelligens szerződések összefüggésben több millió dollár tűnt el nyomtalanul, amelyet mai napig sok szakértő próbál magyarázni.
Magyar jog alá vonva az intelligens szerződések
A szerzői jogról szóló törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja úgy fogalmaz: „a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.” A hatályos jogértelmezés szerint a szoftver az, ami meghatározott utasítássorozatra készteti a számítógépet. Ezen jogi álláspont tükrében is kitartunk a korábbi cikkünkben megfogalmazott „szűk értelmezésünk” mellett, miszerint nem egy „automatáról” van szó, hanem egy „önálló gépezetről”. Egy hagyományos szoftver esetében a licencek elfogadásával a felhasználó elfogadja a használati feltételeket, valamint jóváhagyja a szoftver fejlesztésével kapcsolatos csomagokat is. Az intelligens szerződések esetében pedig a két szerződő fél megegyezik egymással, majd a hálózaton keresztül megkötik a szerződést és végezetül megkapják a szerződésekhez tartozó titkos kulcsot.
A klasszikus polgári jog szerződési szabályai között szerepel az az alapvetés, hogy senki sem követelheti a másik fél teljesítését anélkül, hogy maga ne teljesítette volna a saját kötelezettségét. Az intelligens szerződések is ezen elv mentén épülnek fel, sőt ezt az ősi alapelvet érvényesítik, méghozzá könyörtelenül.
- A Ptk. 6:58. § szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Az intelligens szerződések csak félig léteznek a jog világában, hiszen pont úgy, mint a cryptovalutáknak, a decentralizáltság a lényegük.
Ha két szerződő fél megállapodik szolgáltatás nyújtásában és ellenérték megfizetésében, vagyis a szerződés (jogi) tartalmában, akkor érvényesen létrejön a szerződés. Ettől a ponttól kezdve a felek kötve vannak egy, a hálózaton létrejött és verifikált szerződéshez.
Felvetődik a kérdés, hogy szerződésszegés esetén számíthat-e a sértett fél a szerződésben foglalt jogainak állami úton való érvényesítésére?
Ha valamelyik fél nem teljesít szerződésszerűen, akkor nincs szükség bizonyítási eljárásra, jogi szankciókra, hosszadalmas peres eljárásokra. Egy hibamentes szoftvert feltételezve, „szerződésszegés” esetén a szoftverbe táplált szankciók érvénybe lépnek. Minden más esetben, beleértve egy esetleges hibás működést, hosszadalmas, szakértői közreműködést nem nélkülöző eljárásra számíthatunk.
- Ha egy fuvarozó nem teljesíti a fuvarozási szerződésben foglaltakat (pl. nem az adott helyen, időben szállítja a terméket), akkor a fuvarozási díját nem írja jóvá az intelligens szerződés.
Összességében, ha valaki megszegi a szerződést, akkor egy előre meghatározott feltétel azonnali bekövetkezésére számíthat, de informatikai szempontból a szerződés megszeghetetlen, megkerülhetetlen, ha egyszer azt verifikálták.
Technikai megvalósítás
A technológia rendkívül szerteágazó, nem lehet teljes körűen bemutatni, hogy milyen szolgáltatások és megoldások kapcsolódnak az intelligens szerződésekhez, így néhány újításon és gyakorlati példán keresztül felvázoljuk a lehetőségeket.
1. Kapcsolat a blockchain-nel
Az intelligens szerződések biztonságát tipikusan a blockchain alapú, peer to peer hálózat biztosítja. A hálózat egy elosztott főkönyvi rendszer („distributed ledger technologies”, rövidebb nevén „DLT”) alapján működik.Decentralizált nyilvántartásokat és csomópontokat (blokkok) tartalmaz és tagjai egyenrangúak. Egy blokkba beépített tranzakció változása megváltoztatja a többi blokkot is, ezért hívják blokkláncolatnak. A rendszer biztonságossága a decentralizáltságban és az összes tag verifikálásban rejlik.
- Jogi hasonlóságot mutat, hiszen a jogrendszerek is hasonlóképpen működnek. A különbség csak annyiban áll, hogy a tevékenységeket nem egy központi szerv ellenőrzi és hagyja jóvá, hanem a hálózat minden egyes tagja verifikálják azokat.
- Tulajdonjogot csak úgy tudunk szerezni, ha azt bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba, anélkül nem – így működik a blockchain is.
- Az Ethereum blockchain alapú hálózata kifejezetten kedvez az intelligens szerződések futtatására. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók / szerződő felek saját feltétel rendszerük szerint töltsék meg tartalommal a szerződést.
2. IoT
Az Internet of Things hasonló elven működik, ugyanis technikai protokollok határozzák meg az eszközök közti kommunikációt és az ezt követő lépéseket, következményeket.
- Elképzelhető a jövőben az, hogy amíg egy kocsi bérlője nem fizeti szerződésszerűen a bérleti díjat, akkor az autó bezárja az ajtaját és addig nem nyílik ki, míg nem rendezi a bérleti díjat.
3. Intelligens Biztosítás
A biztosító társaságoknak lehetőségük van arra, hogy szerződésüket egy blockchain hálózaton keresztül kössék meg az ügyfelekkel. Egy gépjármű biztosítás esetében már léteznek olyan megoldások, amelyekben a járművek fel vannak szerelve olyan jelző- és érzékelő rendszerekkel, amelyek egy baleset esetén reprezentálni tudják a káreseményeket. Ebben az esetben a károk befolyásmentesen megállapíthatók, valamint a javítási költségek is letölthetők és felkereshetők egy adatbázison keresztül.
