2018-11-04 | E-trade, Érdekességek, IT jog
Az Európai Unió belső piacon belüli kereskedelem rendkívül fontos gazdasági tényező. Az elektronikus (vagy online) kereskedelem térnyerésével kiemelt jelentőségűvé vált az Unió egészére történő egységes szolgáltatások kikényszerítése.
Ezért a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szemben lépett fel az Európai Parlament és Tanács új rendeletével.
Ebben a fogyasztó és vállalkozás közötti, kifejezetten online értékesítésre alkalmas felületek hozzáférhetőségét és diszkrimináció mentességét hivatott elősegíteni. A már hatályba lépett, de csak 2018. decemberétől alkalmazandó Rendelet fontos eleme a digitális egységes piaci stratégiának.
Terület alapú korlátozás
A rendelet preambulumában található a terület alapú korlátozás definíciója, mely szerint „egy adott tagállamban tevékenységet folytató kereskedő letiltja vagy korlátozza a hozzáférést online interfészéhez (például weboldalaihoz és alkalmazásaihoz) az olyan vevő számára, aki vagy amely valamely másik tagállamból kíván határokon átnyúló ügyleteket lebonyolítani”.
A terület alapú illetve minden, földrajzi alapon nyugvó korlátozás aláássa az online, valamint a határon átnyúló vásárlásokat, azzal, hogy csökkentik az online kereskedelem adta előnyök elérésének lehetőségét a vevők számára.
A Rendeletben foglalt álláspont szerint a kereskedők ilyen jellegű magatartása nagyban korlátozza az Európai Unió határán belül kialakult belső piacon az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. A rendelet megalkotásának célja, hogy megszüntessék a magánszemélyek által felállított ilyen korlátokat.
A terület alapú korlátozás fajtái a Rendelet tükrében
A Rendelet nevesít három megkülönböztetési okot, ezek a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye. Ezeken kívül tilt minden további nem objektív alapon nyugvó különbségtételi indokot.
Az online felületekhez való hozzáférés korlátozása
Ezt a magatartást megvalósíthatja a kereskedő különösen technológiai intézkedések felhasználásával, például (és legtipikusabban) másik online felületre történő átirányítással vagy egyéb módon.
Tudta? A Rendelet megengedi az adott vevőt jellemző ip cím szerinti átirányítását (pl célzott szolgáltatás vagy nyelvi sajátosság érdekében), amennyiben a vevő ahhoz kifejezett hozzájárulását adta.
A vevőnek joga van hozzáférni az összes, az adott weboldalon meghirdetett termékhez, ugyanakkor a Rendelet nem tartalmaz kötelezettséget arra nézve, hogy ezen termékeket bizonyos nyelveken is elérhetővé tegye.
Az árukhoz illetve szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása
A 4. cikk rendelkezései alapján a vevők szándékát is figyelembe kell vennie az eladónak, amikor az általános hozzáférési feltételeit eltérően alkalmazná bizonyos területeken. Az eladó megvalósítja a korlátozást, ha eltérő feltételeket alkalmaz, mint más vevőkkel szemben, ha a vevő:
- Árut kíván vásárolni, illetve átvenni olyan helyszínen, ahová az eladó szállítást vagy ahol átadást vállal;
- Elektronikus szolgáltatás kíván igénybe venni;
- Elektronikus szolgáltatástól eltérő szolgáltatás kíván igénybe venni, olyan tényleges helyszínen, ahol az eladó tevékenykedik.
A Rendelet nem kötelezi az eladót arra, hogy külföldre (azaz pl másik tagállamba) is árusítsa vagy szállítsa a termékét, ugyanakkor biztosítania kell a hozzáférést a saját tagállamától eltérő tagállamban lévő vevőknek is.
Azt sem írja elő a kereskedőknek, hogy átvételi pontokat alakítsanak ki másik országokban, azonban ha ezt a lehetőséget elérhetővé tette az általános hozzáférési feltételeiben, biztosítania kell a diszkriminációmentességet más tagállamból „érkező” vevők részére is.
A fizetési okokkal összefüggő megkülönböztetések
A korábban említett megkülönböztetési indokok körét a Rendelet ebben a cikkben szélesíti. Új okok, amelyek feljogosítják az eladást végző kereskedőt az eltérésre:
- fizetési számla számlavezetési helye;
- a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye vagy
- a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz Unión belüli kibocsátásának helye.
Ezen indokok miatt, azonban nem élhet megkülönböztetéssel a kereskedő, ha az alábbi feltételek közül valamelyik teljesül:
- A fizetési művelet nem készpénzzel történik;
- Az azonosítási követelmények a vonatkozó EU irányelv szerint teljesülnek;
- A kereskedő által elfogadott pénznemben teljesít a vevő.
Tudta? A kereskedő szabadon dönti el, hogy például hitelkártyát vagy üzleti kártyát elfogad-e, tehát a Rendelet nem írja elő számára, hogy mely készpénz helyettesítő fizetési eszközt köteles elfogadni, csupán arra kötelezi, hogy ha elfogadja egy adott márka eszközét, akkor azt a kibocsátási helyére tekintet nélkül tegye meg.
A Rendelet biztosítja az eladó számára az áru kiszállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának visszatartási jogát, ameddig megfelelő biztosítékot nem kap arról, hogy a vevő általi teljesítés megkezdése megtörtént, azonban ezt kizárólag objektív alapon teheti meg és csak akkor, ha nem készpénzben történik a fizetés.
