Szakmai blog

Elektromos járművek jogi megítélése – 2. rész

2019-10-07 | Érdekességek, IT jog

Elektromos járművek jogi megítélése – 2. rész

Előző cikkünkben a kisebb méretű elektromos közlekedési eszközök hazai jogi besorolásával foglalkoztunk, mellyel kapcsolatban megfigyelhető volt a töredezettség. Jelen cikkünkben a szabályozás lényegét fejtjük ki, valamint kitértünk a nemzetközi megoldásokra is.

A kisebb elektormos járművek jogi megítélése

Cikksorozatunk első részében említettük, hogy a Közlekedési Hatóság álláspontja szerint a roller használója gyalogosnak minősül, tehát járdán való közlekedése szabályos. Amennyiben rollerünk kizárólag emberi erő által kerül mozgásba, bármilyen motoros, segédmotoros rásegítés nélkül, úgy az előzőekben említett állásfoglalás tisztán értelmezhető. Ennél viszont sokkal érdekesebb kérdés az elektromos vagy benzin motoros, illetve az ún. Monster Roller megítélése, mert habár ezen járműveket nem a közúti közlekedésben való részvétel céljából gyártották, azonban sebességük sokszor eléri vagy meghaladja a 25 km/órát.

A KRESZ-t és az Európai Uniós szabályozást segítségül hívva kijelenthető, hogy a járda és a kerékpárút is a közút része, tehát az ezeken való közlekedést is a közúti közlekedés szabályainak megfelelően kell végrehajtani. Tehát amennyiben a roller nem rendelkezik a közúti járműre vonatkozó jóváhagyással a vonatkozó Uniós rendelet vagy az irányelv szerint, akkor a közúton nem közlekedhet.

A fentiek alapján tehát nem a motorteljesítmény, a végsebesség vagy a „méret” a lényeg, hanem az, hogy az adott jármű rendelkezik-e közúti közlekedéshez szükséges típus-jóváhagyással. Könnyen előfordulhat, hogy a távol-keleti országokból importált roller nem rendelkezik a fentebb említett kritériummal, így a sebességtől, a KRESZ szabályok betartásától, a meglévő biztosítástól és a bukósisak használatától függetlenül a használót megbüntetik.

Tudta?

§ A vezetői engedélyek feltételeiről a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik , azonban ebben rollerekre vonatkozó külön szabályozás jelen cikk megírásakor nem található. Ez a tény is mutatja, hogy a jogalkotás gyakran nem tud lépést tartani a technikai fejlődés ütemével.

Kijelenthető, hogy amennyiben az adott közlekedésre alkalmas eszköz járműnek minősül, úgy a használónak rendelkeznie kell az adott típusra vonatkozó „vezetői engedéllyel”. A szabályt megfordítva, amennyiben az eszköz nem minősül járműnek úgy nem vehet részt a közúti közlekedésben, de a járdán való közlekedés esetén is kötelezettsége betartani a használónak a közúti közlekedés szabályait.

Tudta?

§ Annak ellenére, hogy a roller használatának szabályozása jelenleg rendkívül hiányos, a BRFK bejegyzései szerint a rendőrség már egy éve alkalmaz rollereket közúton.

§ A Budavári Önkormányzat a személyi használatú könnyű elektromos járművek betiltása mellett döntött, tekintettel azok reális veszélyeire. Hasonló korlátozásra vonatkozó javaslatot tartalmazott 2018. júliusában egy Balatonfüredi  előterjesztés is.

A felelősség kérdése

A Ptk. veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályait segítségül hívva könnyen megállapíthatóak az elektromos járművekre vonatkozó felelősségi szabályok:

 „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.” Az elektromos eszközöket sok esetben a járdán használják, így könnyen előfordulhat a károkozás, így ebben az esetben felvetődik a kérdés, hogy kit terhel az okozott kár megtérítése. (a károkozó) „Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.”

Tudta?

§ Ha a szolgáltató (bérbeadó) számára felróható hibából származik a kár bekövetkezése, úgy az a használónak nem róható fel, amennyiben viszont az adott kár nem az eszköz hibájára vezethető vissza, úgy a használót terheli a kár megtérítésének kötelezettsége.

A hatályos magyar szabályozás szerint tilos az alkoholtartalmú italok, illetve tudatmódosító szerek használata, amennyiben valaki részt kíván venni a közlekedésben, tekintet nélkül a jármű jellegére és valamennyi tulajdonságára.

Nemzetközi kitekintés, avagy melyik út követendő?

Érdekes kérdéseket vett fel a Nagy Britanniában hatályban lévő 1835-ös Highways Act, mely a britek közlekedési szabályairól szól. A törvény értelmében az elektromos rollerek, elektromos szállító eszközöknek minősülnek, mely után adót kell fizetni, továbbá használójának rendelkeznie kell jogosítvánnyal is. A törvény azt is kimondja, hogy a járda a gyalogosoké, így ott tilos az elektromos rollerek használata. Azonban a brit kormány elkötelezett híve az innovatív törekvéseknek és a jelenlegi tarthatatlan állapotot a fentebb említett jogszabály módosításával próbálják megreformálni.

New York állam szabályai szerint tilos közúton olyan járművekkel közlekedni, amelyen álló vezető vagy kerékpár kormány található. Az USA-ban elsősorban a védőfelszerelésekre vonatkozó szigorú előírásokban látják a jelenlegi helyzet javulását.

A Németországi PLEV (személyes használatra szolgáló könnyű elektromos járművek) szabályozás több ponton zsínormértékként szolgálhat több európai ország számára:

§ a szabályozás valamennyi ma ismert kisebb elektromos járműre vonatkozik,

§ 20 km/óra felett kötelező a védőfelszerelés használata,

§ az elektromos rollereket tilos a járdán használni, azokat a kerékpárúton, szélsőséges esetben közúton szabad használni,

§ megfelelő biztosítással és rendszámmal (típusjóváhagyással) kell rendelkeznie a járműnek,

az irányjelzők vonatkozásában azonban még nem született döntés.

Az egyes jogrendszerek jelenlegi szabályozása

Az alábbiakban összefoglaltuk a jelen cikk megírásakor hatályos szabályozásokat hazai és nemzetközi viszonylatban:

Magyarországon az elektromos járművek jogi szabályozásának hiányát figyelmhetjük meg. Hazánkban az ilyen jellegű járművek használatának két fő kritériuma a jármű közlekedésben való céllal történő legyártása, valamint a típus-jóváhagyás. További jogszabály-tervezet készítése jelen cikk megírásakor nem ismert. A magyar szabályozást főbb vonalaiban a német minta követése jellemzi.

Nagy-Britanniában jelenleg is az 1835-ös Highways Act szabályozza a járművek használatára vonatkozó kritériumokat. Ezek alapján a járda jelenleg kizárólag a gyalogosoké, azon gépi meghajtású járművel közlekedni tilos. A cikk megírásakor újabb törvény- vagy módosítás-tervezet nem ismert, azonban nagy valószínűséggel a közeljövőben egyre inkább támogatni fogják az elektromos járművek használatát.

Az Amerikai Egyesült Államok egyes államaiban különböző szabályozás figyelhető meg. Kiemelendő ezek közül New York államának azon rendelkezése, mely szerint tilos közúton olyan járművekkel közlekedni, amelyen álló vezető vagy kerékpár kormány található. Indianapolisban és San Franciscoban még a járdán sem lehet használni ilyen járműveket. Az USA jogalkotói a védőfelszerelések szabályozásától várják az elektromos járművek szabályozási problémáinak megoldását.

Németország az elektromos járművek jogi szabályozásának területén élen jár, és követendő példaként szolgál valamennyi állam számára. Az elektromos járművek vonatkozásában a PLEV a jelenleg hatályos jogszabályok közül a legrészletesebb és leghatékonyabb: Valamennyi kisebb jármű típusát, biztosítását, sebességkorlátozását, a kötelező védőfelszerelések felsorolását meghatározza, és egyértelmű territoriális szabályokkal rendelkezik.

Összegzés

 

A fentebb kifejtett témában is megfigyelhető a jogi szabályozás elmaradottsága, mely a modern ipari területeken és számítástechnika terén rendszerint tapasztalható. A technológia rohamos fejlődésével a jogalkotás gyakran nem képes tartani az iramot, így az elektromos járművek elterjedése további szabályozási igényeket von maga után. A környezettudatosság mellett a biztonságos közlekedést szolgáló átlátható, egyértelmű szabályok megalkotása elengedhetetlen feltétele az innovatív törekvéseket is szem előtt tartó államok jogrendszerének, amely jelenleg még hazánkban és nemzetközi szinten is hiányzik.

A kriptók új korszaka – hatályba lép a kriptovaluták piacáról szóló törvény

2024-05-14
A kriptók új korszaka – hatályba lép a kriptovaluták piacáról szóló törvény

2024. június 30-án hatályba lép az első kimondottan a kriptovaluták piacát szabályozó törvény a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény. A szabályozás szükségességét a kriptovaluta egyre nagyobb térnyerése és az uniós előírások hívták életre. Bár néhány évvel ezelőtt még csak néhány ismerték a kriptovaluta fogalmát, mára elmondhatjuk, hogy a gazdaság egy nagyon meghatározó részét képezik a különböző kriptoeszközök. Cikkünkben a jogszabály legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze.

Bővebben

Szoftvertesztelés fontossága

2024-02-01
Szoftvertesztelés fontossága

A szoftvertesztelés szinte elengedhetetlen része a szoftverfejlesztésnek és létfontosságú alkotóeleme a szoftver megbízhatóságának és az erőforrások optimalizálásának. Hogyan érdemes lefolytatni, és a fejlesztés melyik részén célszerű bevonni a tesztelés faktorát?

Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben

NIS2 irányelv a gyakorlatban

2024-01-30
NIS2 irányelv a gyakorlatban

Az adathalász támadások egyre gyakoribbá váltak a digitalizáció rohamszerű fejlődésével. Az EU tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük az új kibervédelmi irányelvet a saját jogrendszerükbe. Az érintett ágazatokon belül, néhány kivétellel minden közepes- és nagyvállalatnak meg kell felelnie a szabályozásnak. Cikkünkben a NIS2 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedtük össze!

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat