Szakmai blog

A kiberbűnözők módszerei – a dark web és a jog

2020-08-17 | Crypto, Érdekességek, IT jog

A kiberbűnözők módszerei – a dark web és a jog

Tudta?- Korábbi, kiberbűnözésről szóló cikkünkben a felszíni web és a deep web fogalmai mellett kifejtésre került az úgynevezett dark web fogalma: a dark web a deep web egy része, melyen illegális tartalmak találhatók. A dark webet annak használói szigorú titkosítási mechanizmusokkal igyekeznek a bűnüldöző hatóságok elől elrejteni. Cikkünkben ezen módszerek érdekességeiről, és a joggal való kapcsolatukról értekezünk.

Figyelem: A dark web felkeresése bizonyos esetekben már önmagában bűncselekményt valósíthat meg, így Irodánk kifejezetten óva int mindenkit a dark web használatától. Cikkünk célja kizárólag az, hogy a kiberbűnözés és a jogrendszer kapcsolódási pontjainak, valamint ezek nehézségeinek jogi szakmai érdekességeire felhívja a figyelmet.

Hogyan érhető el a dark web?

A dark web elérése sajnos könnyebb, mint azt az ember elsőre gondolná: ugyanúgy elérhető, mint a Facebook vagy az Instagram, azzal a különbséggel, hogy speciális böngészőt kell letölteni hozzá, amely egyébként díjtalan.

A dark web használatára több böngésző is alkalmas. Ilyen böngésző többek közt a TOR: egy nyílt forráskódú szoftver, mely hozzáférhetetlenné teszi a felhasználó azonosító adatait, mint például az IP címet, ezzel garantálva azonosíthatatlanságát és a „biztonságos” böngészést. A biztonságos szó alatt a titkosított adatok azon tulajdonságát értjük, hogy azokat szinte lehetetlen elfogni és külső feleknek – például a hatóságoknak – dekódolni. A TOR használatával tehát a felhasználó bármilyen adatforgalmat láthatatlanná tehet harmadik felek számára.

Milyen módon kerül titkosításra a kapcsolat?

A felhasználó adatforgalmát több lépéses – több rétegű – titkosítás teszi kifürkészhetetlenné. Erre utal a TOR elnevezése is: The Onion Router.

§ VPN használata

Elsődleges egy VPN használata – mely a felhasználó lokalizációját teszi lehetetlenné. A VPN ugyanis a felhasználó tényleges helyétől eltérő földrajzi pontokra irányítja át a forgalmát. A VPN szolgáltatók ugyanakkor ezen a ponton még látják azt, hogy ügyfelük milyen jellegű hálózatot használ, így például visszakereshető ha valaki a TOR hálózatait használja.

Ennek érdekében a dark web használói olyan VPN szolgáltatókat vesznek igénybe, melyek nem naplózzák a felhasználók tevékenységeit, így utólag az nem lesz visszakereshető.

§ Titkosítás, indexelhetőség hiánya

További biztonsági réteget garantál a TOR titkosító algoritmusa, melynek köszönhetően a küldött és fogadott adatok kizárólag a kommunikáló felek számára lesz érthető.

A dark weben található weblapok IP címei mindezeken felül szintén titkosítva vannak, így azok nem kerülnek ’indexelésre’. Ez tömören összefoglalva annyit jelent, hogy a hagyományos kereső-motorok (mint például a Google, a Bing vagy a Yahoo stb.) egyáltalán nem képesek ezen weboldalak megtalálására.

A dark webes oldalakat kizárólag kifejezetten ilyen célra készített speciális keresők képesek megtalálni. Ezek nevét, illetve használatuk gyakorlati lépéseit szándékosan nem írjuk le. Cikkünk szempontjából a lényeg az, hogy csak a speciális keresők tudják az illegális keresletet és kínálatot összekapcsolni a dark web hálózatán.

Az illegális tartalmak elérési címei – linkjei – ráadásul sosem egyes tárgyszavakat használnak, hanem betűk és számok látszólag véletlenszerű sokaságát. A linkeket ezen felül rövid időközönként, folyamatosan megváltoztatják.

A dark weben található tartalmak jellemzően a szokásos .com vagy .org domain végződés helyett például a .onion –t használják.

 

§ Anonim fizetési módok

A dark weben található illegális tartalmak, áruk és szolgáltatások (pl. tiltott pornográf anyagok, kábítószer vagy bérgyilkos) ellenértékét a bűnözők szintén visszakövethetetlen és anonim módon teszik zsebre, elsősorban cryptovalutákkal.

§ Tudta? A BitCoin és más más cryptovaluták – a közkeletű feltevéssel ellentétben – teljes mértékben visszakövethetőek és anonimitást csak közvetetten biztosítanak.

A kriptovalutával történő fizetésnek köszönhetően személyes találkozóra, vagy banki tranzakcióra nincs szükség, ráadásul a fizetést követően a bűnözők a digitális valutát többször is áthelyezik. Így amennyiben az első tranzakció adatait – valamilyen csoda folytán – a hatóságok képesek lennének lenyomozni, csak további átutalásokat találnának, melyek szintén titkosítottak.

Fény a sötétben: a dark web méltányolható részei

A dark web nem kizárólag a bűnözők játszótere: az anonimitásnak és a lenyomozhatatlan adatforgalomnak köszönhetően bizonyos esetekben jó célt is szolgálhat.

A dark web biztonságos csatornát jelenthet például újságíróknak vagy olyan politikai aktivistáknak, akiket adott esetben egy-egy rezsim öncélúan korlátozna vagy ellehetetlenítene. Az internet, illetve az azon található tartalmak cenzúrája is kivédhető, így olyan országokban, ahol bizonyos tartalmak szándékosan tiltva vannak, szintén a demokrácia és az alapjogok védelmére is használható a dark web.

A korrupció, illetve a hatalommal való visszaélés visszaszorításának eszközeként a dark web anonim „szócsőként” is funkcionálhat: használatával olyan személyek is szabadon kritizálhatók és felelősségre vonhatók, akiknek más esetben lehetőségük van az effajta vélemény-nyilvánítás korlátozására, vagy utólagos megtorlására.

A jog szalad a világ után

A dark web felkeresése önmagában nem minden esetben büntetendő, de érdemes vigyázni: nagyon könnyen bele lehet futni olyan tartalmakba, amelyek felkeresése vagy letöltése már bűncselekmény.

Ilyenek lehetnek például a terrorizmus elősegítésével, terrorcselekmény szervezésével kapcsolatos oldalak rendszeres látogatása, az ezeken egyébként látott tartalmak, illetve fejlemények – például állam elleni bűncselekmények – hatóságok részére történő jelentésének elmulasztása vagy gyermekpornográf tartalom letöltése.

A jogalkotás, mint számos más esetben a kiberbűnözéssel sem tud lépést tartani: A technikai fejlődésnek köszönhetően az informatikai eszközök és a titkosítás terén folyamatos az innováció, így a jogszabályok nem mindig tudnak naprakész megoldást nyújtani az ezek jelentette kockázatokra. Mindazonáltal a kiberbűnözés üldözésére használt hatósági eszközök is folyamatosan fejlődnek, így a dark web segítségével működő bűnszervezetek is leleplezhetők. Erről későbbi cikkünkben részletesebben olvashatnak.

Amennyiben az információs-technológia jogával kapcsolatos kérdése van, vagy jogi szolgáltatásra van szüksége, keresse bizalommal Irodánkat!

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat