2019-08-22 | Adatvédelem, Érdekességek, IT jog
A chatbotok költséghatékony módon segítik az internetes oldalak látogatóit, így hasznos eszközök lehetnek bármilyen internetes jelenléttel rendelkező vállalkozás számára. A chatbot alkalmazása számos jogterületen vet fel kérdéseket, melyek közül a legfontosabbakat cikkünkben is bemutatjuk.
2019-08-05 | Adatvédelem, IT jog
A gyermekek biztonságos internet-használatát nemzetközi és hazai szinten is több jogszabály hivatott biztosítani. Cikkünkben a jogszabályok mellett a nem kötelező jellegű dokumentumok és hatósági ajánlások áttekintésével is foglalkozunk, melyek fontos iránymutatást nyújtanak a jogalanyok, kiváltképp a szolgáltatók és a weboldal üzemeltetők számára.
2019-07-30 | Adatvédelem, Érdekességek, IT jog
Az Európai Bizottság által létrehozott Mesterséges Intelligencia Szakértői Csoport az Európai Unió általános értékeit és elvárásait hivatott a mesterséges intelligenciák területén érvényesíteni. A csoport tevékenységét minden mestereséges intelligenciával foglalkozó embernek ismernie kell – összefoglaló.
2019-07-18 | Adatvédelem, IT jog
Az orosz Wireless Lab által fejlesztett, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő „Face App” nevű alkalmazás a felhasználók képein és videóin felül egyéb érzékeny adatokhoz is hozzáférhet. Az alkalmazás adatvédelmi szempontból aggodalomra nyújt okot, így használatát nem javasoljuk.
2019-07-11 | Adatvédelem, IT jog
Az adatkezelés jogalapjának jogszerűségét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé az ún. 5 lépcsős teszttel kell igazolni. Cikkünkben a legfontosabb gyakorlati szempontokat foglaltuk össze.
2019-04-11 | Érdekességek, IT jog
Az online befolyásolók szerepe – összhangban a nemzetközi trendekkel – Magyarországon is megerősödött. Rájuk is vonatkoznak azonban egyes – elsősorban fogyasztóvédelmi – szabályok. Ezeket a szabályokat vesszük végig a könnyebb áttekinthetőség érdekében.
2019-03-07 | Érdekességek, IT jog
Az okos szerződések (smart contracts) továbbfejlődését jelentik az ún Ricardian Contracts, vagy Ricardian Szerződések. Az ügyletek legitimitását és egyben jogi kötőerejét a Ricardian szerződések azzal biztosítják, hogy azt a szerződő felek digitális kézjegyükkel látnak el, de a végrehajtás számítógépes kóddal történik.
2019-02-06 | Érdekességek, IT jog
A hordozható fizetőeszközökkel (külföldi szakirodalomban: “Paywear”) a fogyasztónak (versenyjogi értelemben: mint végső felhasználó) lehetősége nyílik arra, hogy a szolgáltatás ellentételezését vagy a termék ellenértékét gyorsabban, egy egyszerű érintéssel...2018-11-30 | IT jog
Bizonyos egyedi, különösen fontos programok fejlesztése esetén nemcsak a felhasználónak, de az alkotónak is érdeke, hogy minél precízebben és megbízhatóbban működjön. Mindkét fél érdeke tehát, hogy egy már elkezdett fejlesztési és/vagy licenelészi folyamat folytatható legyen, másrészt a program alapjait adó forráskód biztonságban és titokban maradjon. Erre a célra szolgál a forráskód letét intézménye.
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat