Napjainkban széles körben használjuk az online piactereket. Ezek a platformok amellett, hogy kényelmesek a vevőknek, a rajtuk keresztül értékesíteni kívánó eladók számára is sok előnyt rejtenek, melyeket Magyarországon is egyre több vállalkozás használ ki. Az ilyen platform weboldalakra tavaly született Európai Uniós egységes szabályozás, cikkünkben ennek legfontosabb rendelkezéseit tekintjük át.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása alapján jövő évtől a fogyasztók számára kedvezőbb jótállási szabályozás lép hatályba. Cikkünkben áttekintjük a várható legfontosabb változásokat, megvizsgálva, hogy ezek hogy befolyásolják a fogyasztók helyzetét.
2020-07-03 | Adatvédelem, IT jog
A GDPR előírásainak (és a céges üzleti szempontoknak, titokvédelemnek) való megfeleléshez nem elegendő pusztán a papír munka, azaz a megfelelő adatvédelmi irányelv, szabályzat, illetve érintetti tájékoztató elkészítése. A legtöbb adatkezelő megfeledkezik arról, hogy az esetleges adatvédelmi incidensekre jogi és technológiai oldalról is kellően felkészüljön, így az adatkezelők jelentős kockázatnak teszik ki magukat. Cikkünkben az adatvédelmi incidensekkel, illetve az incidensekkel kapcsolatos felelősséggel és a lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.
2020-06-08 | Adatvédelem, IT jog
A tengernyi okostelefonra kifejlesztett alkalmazás között rengeteg olyat is találunk, melyek a használó tudta és beleegyezése nélkül is hozzáférhetnek a telefonon tárolt adatokhoz – ezek közé tartoznak a kémkedő appok. Cikkünkben áttekintjük az ilyen aslkalmazások használatának és fejlesztésének jogi vonatkozásait.
2020-04-28 | IT jog
Napjainkban a közigazgatási szervekkel, bíróságokkal, közjegyzőkkel és még számos hatósággal való kapcsolattartásban kötelező az elektronikus ügyintézés. Ahhoz, hogy az adott szervezet az ügyintézés során tett nyilatkozatainkat hozzánk tudja társítani arra van szükség, hogy elektronikusan azonosítani tudjon minket. Különösen a COVID-19 koronavírus járvány idején fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen módon történik az elektronikus azonosítás, és mik az azonosítás és elektronikus aláírás közötti különbségek. Cikkünkben a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglaltuk össze.
2020-03-30 | Adatvédelem, IT jog
A COVID-19 koronavírus miatti megnövekedett volumenű internethasználat a kiberbűnözők és az internetes csalók számára újabb lehetőségeket teremtett arra, hogy a gyanútlan felhasználók pénzét, illetve személyes adatait megszerezzék. Cikkünkben a támadások okairól, fajtáiról és a védekezés lehetséges módjairól értekezünk.
2020-02-10 | IT jog, Szellemi alkotások
A YouTube a világ legnagyobb videó-megosztó platformjaként számos módon juttathatja bevételhez a tartalmak készítőit. Cikkünkben a különböző bevételszerzési módszerekről és azok jogi vonatkozásairól írunk.
2020-01-10 | E-trade, Érdekességek, IT jog
A számítógépes bűnözésnek, az internetes bűnözésnek és a kiberbűnözésnek számos megvalósulási formája van, melyek az illegális internetes kereskedelemtől az informatikai rendszerek megbénítása iránti támadásokon keresztül az internetes zaklatásig terjednek. Cikkünkben a kiberbűnözéssel, valamint az illegális internetes kereskedelem piacterének számító dark webbel foglalkozunk.
A Magyar Nemzeti Bank „Pénzügyi innováció és stabilitás” címet viselő FinTech stratégiája az információs technológia által nyújtott lehetőségek pénzügyi szektorban történő kihasználását, és a FinTech szolgáltatások magyar piacon történő támogatását tűzte ki céljául. Cikksorozatunk első részében a stratégia alapjait mutatjuk be.
2019-12-06 | IT jog
A Fejlesztői programszabályzat novemberi frissítésében a Google szigorításokat vezetett be az alkalmazások félrevezető tartalmaival, a metaadatokkal, a hirdetési hálózatok tanúsítványaival, a bevételszerzésre és a hirdetésre vonatkozó irányelvekkel, valamint a spam tartalmakkal kapcsolatban. Cikkünk ezen módosítások lényeges elemeit foglalja össze.
A mesterséges intelligencia (AI = artificial intelligence), és különösen a generatív modellek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Egyre többen fordulnak hozzájuk különféle információs, elemző vagy akár jogi jellegű kérdésekkel is. Kétségtelen, hogy az AI eszközök rendkívül hasznosak lehetnek: gyorsan reagálnak, hatalmas adatmennyiséget képesek feldolgozni, és sok esetben könnyen érthető válaszokat adnak.
Ugyanakkor fontos látni, hogy az AI jelenlegi működéséből adódóan komoly kockázatok is felmerülnek, többek között a jog területén is. Ezért célszerű tudatosan, óvatosan használni ezeket az eszközöket, és nem mindig készpénznek venni az általuk írtakat akár jogi kérdésekben.
2025. július 1-től jelentősen változott a magyar kriptobefektetések szabályozása. A változás a szakmabelieket is meglepetésként érte, mert bár azt lehetett tudni, hogy módosításokat terveznek, a benyújtott majd elfogadott törvényjavaslat végső részleteire senki nem számított. Jelen cikkünkben először a megváltozott szabályozást mutatjuk be, majd egy kis kitekintést követően felvázoljuk, hogy mire lehet számítani a változások kapcsán.
A digitalizáció előretörésével az elektronikus aláírás mára szinte minden vállalati folyamat természetes részévé vált – 2025-ben azonban jelentős változások léptek hatályba, amelyek magánszemélyek mellett a gazdálkodó szervezetek és jogi képviselőik számára is kiemelt jelentőséggel bírnak. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy 2025-től mi változott az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat