2020-09-03 | Érdekességek, IT jog
A tudomány és az informatika rohamos fejlődésének eredményeként napjaink egyik legizgalmasabb témájává váltak a különböző önvezető járművek, valamint az ilyen gépekkel kapcsolatos jogi kérdések. Míg a közvélemény által a leginkább ismert önvezető járművek az autók, az ipari, kereskedelmi és katonai felhasználás szempontjából legalább akkora – ha nem nagyobb – figyelmet érdemelnek az önvezető hajók és egyéb vízi járművek.
2020-08-17 | Crypto, Érdekességek, IT jog
Korábbi, kiberbűnözésről szóló cikkünkben a felszíni web és a deep web fogalmai mellett kifejtésre került az úgynevezett dark web fogalma: a dark web a deep web egy része, melyen illegális tartalmak találhatók. A dark webet annak használói szigorú titkosítási mechanizmusokkal igyekeznek a bűnüldöző hatóságok elől elrejteni. Cikkünkben ezen módszerek érdekességeiről, és a joggal való kapcsolatukról értekezünk.
Napjainkban széles körben használjuk az online piactereket. Ezek a platformok amellett, hogy kényelmesek a vevőknek, a rajtuk keresztül értékesíteni kívánó eladók számára is sok előnyt rejtenek, melyeket Magyarországon is egyre több vállalkozás használ ki. Az ilyen platform weboldalakra tavaly született Európai Uniós egységes szabályozás, cikkünkben ennek legfontosabb rendelkezéseit tekintjük át.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása alapján jövő évtől a fogyasztók számára kedvezőbb jótállási szabályozás lép hatályba. Cikkünkben áttekintjük a várható legfontosabb változásokat, megvizsgálva, hogy ezek hogy befolyásolják a fogyasztók helyzetét.
2020-07-03 | Adatvédelem, IT jog
A GDPR előírásainak (és a céges üzleti szempontoknak, titokvédelemnek) való megfeleléshez nem elegendő pusztán a papír munka, azaz a megfelelő adatvédelmi irányelv, szabályzat, illetve érintetti tájékoztató elkészítése. A legtöbb adatkezelő megfeledkezik arról, hogy az esetleges adatvédelmi incidensekre jogi és technológiai oldalról is kellően felkészüljön, így az adatkezelők jelentős kockázatnak teszik ki magukat. Cikkünkben az adatvédelmi incidensekkel, illetve az incidensekkel kapcsolatos felelősséggel és a lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.
2020-06-08 | Adatvédelem, IT jog
A tengernyi okostelefonra kifejlesztett alkalmazás között rengeteg olyat is találunk, melyek a használó tudta és beleegyezése nélkül is hozzáférhetnek a telefonon tárolt adatokhoz – ezek közé tartoznak a kémkedő appok. Cikkünkben áttekintjük az ilyen aslkalmazások használatának és fejlesztésének jogi vonatkozásait.
2020-04-28 | IT jog
Napjainkban a közigazgatási szervekkel, bíróságokkal, közjegyzőkkel és még számos hatósággal való kapcsolattartásban kötelező az elektronikus ügyintézés. Ahhoz, hogy az adott szervezet az ügyintézés során tett nyilatkozatainkat hozzánk tudja társítani arra van szükség, hogy elektronikusan azonosítani tudjon minket. Különösen a COVID-19 koronavírus járvány idején fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen módon történik az elektronikus azonosítás, és mik az azonosítás és elektronikus aláírás közötti különbségek. Cikkünkben a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglaltuk össze.
2020-03-30 | Adatvédelem, IT jog
A COVID-19 koronavírus miatti megnövekedett volumenű internethasználat a kiberbűnözők és az internetes csalók számára újabb lehetőségeket teremtett arra, hogy a gyanútlan felhasználók pénzét, illetve személyes adatait megszerezzék. Cikkünkben a támadások okairól, fajtáiról és a védekezés lehetséges módjairól értekezünk.
2020-02-10 | IT jog, Szellemi alkotások
A YouTube a világ legnagyobb videó-megosztó platformjaként számos módon juttathatja bevételhez a tartalmak készítőit. Cikkünkben a különböző bevételszerzési módszerekről és azok jogi vonatkozásairól írunk.
2020-01-10 | E-trade, Érdekességek, IT jog
A számítógépes bűnözésnek, az internetes bűnözésnek és a kiberbűnözésnek számos megvalósulási formája van, melyek az illegális internetes kereskedelemtől az informatikai rendszerek megbénítása iránti támadásokon keresztül az internetes zaklatásig terjednek. Cikkünkben a kiberbűnözéssel, valamint az illegális internetes kereskedelem piacterének számító dark webbel foglalkozunk.
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
A mesterséges intelligencia (AI = artificial intelligence), és különösen a generatív modellek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Egyre többen fordulnak hozzájuk különféle információs, elemző vagy akár jogi jellegű kérdésekkel is. Kétségtelen, hogy az AI eszközök rendkívül hasznosak lehetnek: gyorsan reagálnak, hatalmas adatmennyiséget képesek feldolgozni, és sok esetben könnyen érthető válaszokat adnak.
Ugyanakkor fontos látni, hogy az AI jelenlegi működéséből adódóan komoly kockázatok is felmerülnek, többek között a jog területén is. Ezért célszerű tudatosan, óvatosan használni ezeket az eszközöket, és nem mindig készpénznek venni az általuk írtakat akár jogi kérdésekben.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat