2023-01-10 | IT jog
Egyes becslések szerint a kiberbűncselekmények évente 600 milliárd dolláros kárt okoznak szerte a világon. Ez annak fényében talán nem is olyan meglepő, hogy napjainkra mind magán-, mind professzionális életünk jelentős része digitális mederben zajlik. Fontos tisztában lennünk tehát a potenciális IT-incidensekkel. Cikkünkben a digitális kockázatok jogi vonatkozásait és az azok elleni védekezési lehetőségeket vesszük számba.
2022-11-15 | IT jog
A kriptoeszközök egyre dinamikusabban növekvő piaca egészen a közelmúltig elkerülte a jogalkotás eszközeit, ezzel pedig az eredeti céljának megfelelően egy decentralizált piacon volt képes működni. Az egyre növekvő piaci jelenléte, az egyre gyakoribb visszaélések és a kriptovaluták stabilitásának bizonytalansága azonban lépésre késztette a törvényhozókat.
Jelen cikkünkben az utóbbi évek egyik nagy slágerének a stabil kriptopénz piacát érintő uniós szabályozás (MiCA) főbb irányelveit foglaljuk össze.
2022-09-05 | IT jog
A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) manapság már a mindennapjaink része. Naponta használunk kereső-, és fordítóprogramokat, levelezünk ügyfélszolgálati chatbotokkal, mely rendszerek alapja a mesterséges intelligencia (MI). Azonban szerzői és iparjogvédelmi szempontból kérdéseket vet fel, hogyan szabályozandó a mesterséges intelligencia által létrehozott és felhasznált találmányok, művek és az általa bányászott adatok. Cikkünkben összefoglaljuk az AI és a szerzői jog kapcsolatának jelenlegi szabályozását.
2022-08-23 | IT jog
A technológia folyamatos, gyors ütemű fejlődése szinte életünk összes területét érinti. A különböző kriptovaluták egyre inkább átformálják a pénzügyek világát, a befektetések, vagyontulajdonlás hagyományos gyakorlatait, a kriptoeszközök pedig az üzleti élet szerves részévé válnak. Az innováció a közelmúltban elérte a művészetek világát is: az NFT-k 2017 óta léteznek, 2021 első három hónapjában pedig összesen kétszázmillió dollárnyi forgalmat generáltak. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk, mit is takar pontosan ez a kifejezés, illetve megjelenésük milyen változásokat hozhat majd a gyakorlatban.
2022-01-20 | IT jog
Mit tehetünk abban a helyzetben, ha elfoglaltságaink, egyéb akadályozó tényező vagy esetleg külföldi utazás miatt nem tudunk a vállalkozásunk ügyeiben személyesen eljárni? Van egyszerűbb megoldás a papír alapú meghatalmazásnál? Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások bővülésének köszönhetően manapság ez nem jelent gondot. Cikkünkben a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) szolgáltatást mutatjuk be.
2021-11-02 | IT jog
A deepfake fogalmát a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (hamis, valótlan) szavak összevont alakja alkotja. Egy olyan technológiát jelent, amellyel – a mélytanulás folyamatával - megtévesztően hiteles videó- és hangfelvételeket lehet készíteni. Napjainkra olyannyira élethű hamisítványokat készítenek, hogy emberi szemmel csak nagy odafigyeléssel vehető észre a valótlanság. Bár a 21. század érdekfeszítő újítása, a deepfake egyúttal rendkívüli veszélyeket is hordoz. Cikkünkben ezen technológiák vívmányait és kockázatait mutatjuk be.
Egyre bővül a joggyakorlat olyan esetekkel, amikor bíróságok szoftverekre vonatkozóan hoznak döntést különböző vitás ügyekben. A bírósági határozatok tartalmából választ kaphatunk olyan kérdésekre is, melyekre vonatkozóan konkrét jogi szabályozás még nincs, vagy a nemzetközi szabályok ellentmondásokkal, joghézagokkal vannak teli. Mai cikkünkben arra kerestünk választ, hogy a szoftverek árunak, vagy szolgáltatásnak minősülnek-e?
2021-09-20 | Érdekességek, IT jog
Modern életünk egyik legfontosabb mozgatórugója az internet. Különösen a COVID-19 világjárvány okozta bezártság idején a világháló volt az egyetlen kapocs az otthonunk és a külvilág között. Az átlagos felhasználó számára bonyolult lehet megérteni, mi az internet és hogyan működik. Cikkünkben az internet korai történetének bemutatásával vizsgáljuk a lehetséges válaszokat arra vonatkozóan, hogy ki is az internet tulajdonosa.
2021-07-16 | Érdekességek, IT jog
A közösségi médián való jelenlét, illetve a személyes profil a magánszemélyek privát szférájához tartoznak. Bizonyos megnyilvánulások mindazonáltal a magánszemély munkáltatójának megítélését is erősen befolyásolhatják. Cikkünkben a munkavállalók közösségi média jelenlétére vonatkozó munkáltatói előírásokról értekezünk.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke megalkotta a 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendeletet, amely átfogóan módosítja az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeleteket. A jogalkotó kifejezett szándéka a vállalkozások helyzetének könnyítése, az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése az informatikai biztonsági szektorban.
A 2026. március 20-án hatályba lépett 5/2026. (III. 16.) NMHH rendelet célzottan módosította a peren kívüli vitarendezési testületekre (így az Online Platform Vitarendező Tanácsra, OPVT) vonatkozó 4/2024. (III. 21.) NMHH rendeletet. A módosítás egyértelmű célja a korábbi szabályozás gyakorlati akadályainak elhárítása volt: az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások felgyorsítása, valamint a felhasználói jogérvényesítés ingyenessé tétele.
A globális geopolitikai helyzet eszkalálódása és a digitális pénzügyi megoldások térnyerése kényszerű válaszreakcióra késztette a szabályozó hatóságokat. A Magyar Nemzeti Bank 2026. március 25-én tette közzé legújabb, 3/2026. számú ajánlását, amely mérföldkőnek számít a pénzátutalások és a kriptoeszköz-transzferek szankciós szűrésének területén. Az ajánlás célja, hogy egységes és szigorú keretrendszert biztosítson az uniós és nemzeti korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásához. Írásunkban az ajánlás legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat