2022-01-20 | IT jog
Mit tehetünk abban a helyzetben, ha elfoglaltságaink, egyéb akadályozó tényező vagy esetleg külföldi utazás miatt nem tudunk a vállalkozásunk ügyeiben személyesen eljárni? Van egyszerűbb megoldás a papír alapú meghatalmazásnál? Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások bővülésének köszönhetően manapság ez nem jelent gondot. Cikkünkben a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) szolgáltatást mutatjuk be.
2021-11-02 | IT jog
A deepfake fogalmát a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (hamis, valótlan) szavak összevont alakja alkotja. Egy olyan technológiát jelent, amellyel – a mélytanulás folyamatával - megtévesztően hiteles videó- és hangfelvételeket lehet készíteni. Napjainkra olyannyira élethű hamisítványokat készítenek, hogy emberi szemmel csak nagy odafigyeléssel vehető észre a valótlanság. Bár a 21. század érdekfeszítő újítása, a deepfake egyúttal rendkívüli veszélyeket is hordoz. Cikkünkben ezen technológiák vívmányait és kockázatait mutatjuk be.
Egyre bővül a joggyakorlat olyan esetekkel, amikor bíróságok szoftverekre vonatkozóan hoznak döntést különböző vitás ügyekben. A bírósági határozatok tartalmából választ kaphatunk olyan kérdésekre is, melyekre vonatkozóan konkrét jogi szabályozás még nincs, vagy a nemzetközi szabályok ellentmondásokkal, joghézagokkal vannak teli. Mai cikkünkben arra kerestünk választ, hogy a szoftverek árunak, vagy szolgáltatásnak minősülnek-e?
2021-09-20 | Érdekességek, IT jog
Modern életünk egyik legfontosabb mozgatórugója az internet. Különösen a COVID-19 világjárvány okozta bezártság idején a világháló volt az egyetlen kapocs az otthonunk és a külvilág között. Az átlagos felhasználó számára bonyolult lehet megérteni, mi az internet és hogyan működik. Cikkünkben az internet korai történetének bemutatásával vizsgáljuk a lehetséges válaszokat arra vonatkozóan, hogy ki is az internet tulajdonosa.
2021-07-16 | Érdekességek, IT jog
A közösségi médián való jelenlét, illetve a személyes profil a magánszemélyek privát szférájához tartoznak. Bizonyos megnyilvánulások mindazonáltal a magánszemély munkáltatójának megítélését is erősen befolyásolhatják. Cikkünkben a munkavállalók közösségi média jelenlétére vonatkozó munkáltatói előírásokról értekezünk.
A 2021. július 1-én hatályba lépett jogszabályváltozások következtében megszűnt az Európai Unió területén kívülről érkező, 22 eurós értéket meg nem haladó áruk áfamentessége. A harmadik országokból rendelt áruk után minden esetben vám-árunyilatkozatot kell tenni, és...
2021-06-18 | IT jog, Szellemi alkotások
A modern jogrendszerek szerzői jogi rendelkezései többnyire a szerző hozzájárulásához kötik a szerzői mű felhasználására adott engedély (licenc) további átruházását. A szoftver-licencek terén az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a licencek átruházása nem...
2021-05-14 | Crypto, E-trade, IT jog
A kormány a gazdaság újraindításának eszközéül adócsökkentési politikát tervez, amely érinti a kriptovaluák révén elért profit utáni adót is. Egyelőre még nem kész törvényként, hanem javaslatként ismerhetjük meg az adózási törvények módosításait, de a kormány eddigi lépései alapján arra következtethetünk, hogy az új rendelkezések a kriptovaluták utáni adóterheket csökkenteni fogják. Cikkünkben a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.
2021-04-23 | Adatvédelem, IT jog
A különböző arcfelismerő rendszerek modern világunk piacain egyre növekvő népszerűségre tesznek szert. A jelenlegi tendencia alapján éveken belül az arcfelismerő rendszerek alkalmazásának gyakorisága többszörösére fog növekedni. Azonban minél nagyobb ütemű a technológiai fejlődés, annál nagyobb az igény az új eszközök jogi szabályozásra is. Az arcfelismerő rendszerek működéséből fakadóan a legnagyobb odafigyelést különösképpen az adatvédelmi szabályozás terén igénylik. Cikkünkben az arcfelismerő rendszerek adatvédelmi aggályairól értekezünk.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
A mesterséges intelligencia (AI = artificial intelligence), és különösen a generatív modellek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Egyre többen fordulnak hozzájuk különféle információs, elemző vagy akár jogi jellegű kérdésekkel is. Kétségtelen, hogy az AI eszközök rendkívül hasznosak lehetnek: gyorsan reagálnak, hatalmas adatmennyiséget képesek feldolgozni, és sok esetben könnyen érthető válaszokat adnak.
Ugyanakkor fontos látni, hogy az AI jelenlegi működéséből adódóan komoly kockázatok is felmerülnek, többek között a jog területén is. Ezért célszerű tudatosan, óvatosan használni ezeket az eszközöket, és nem mindig készpénznek venni az általuk írtakat akár jogi kérdésekben.
2025. július 1-től jelentősen változott a magyar kriptobefektetések szabályozása. A változás a szakmabelieket is meglepetésként érte, mert bár azt lehetett tudni, hogy módosításokat terveznek, a benyújtott majd elfogadott törvényjavaslat végső részleteire senki nem számított. Jelen cikkünkben először a megváltozott szabályozást mutatjuk be, majd egy kis kitekintést követően felvázoljuk, hogy mire lehet számítani a változások kapcsán.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat