2020-05-13 | Adatvédelem
Az adatvédelmi szabályozással kapcsolatos jogszabályok betartása a számos adatot több szervezeten keresztül kezelő összefonódó vállalkozások számára különleges odafigyelést és szakértelmet kíván. Cikkünkben a franchise és holding rendszerek adatkezelésével foglalkozunk.
2020-04-28 | IT jog
Napjainkban a közigazgatási szervekkel, bíróságokkal, közjegyzőkkel és még számos hatósággal való kapcsolattartásban kötelező az elektronikus ügyintézés. Ahhoz, hogy az adott szervezet az ügyintézés során tett nyilatkozatainkat hozzánk tudja társítani arra van szükség, hogy elektronikusan azonosítani tudjon minket. Különösen a COVID-19 koronavírus járvány idején fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen módon történik az elektronikus azonosítás, és mik az azonosítás és elektronikus aláírás közötti különbségek. Cikkünkben a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglaltuk össze.
2020-03-30 | Adatvédelem, IT jog
A COVID-19 koronavírus miatti megnövekedett volumenű internethasználat a kiberbűnözők és az internetes csalók számára újabb lehetőségeket teremtett arra, hogy a gyanútlan felhasználók pénzét, illetve személyes adatait megszerezzék. Cikkünkben a támadások okairól, fajtáiról és a védekezés lehetséges módjairól értekezünk.
2020-02-10 | IT jog, Szellemi alkotások
A YouTube a világ legnagyobb videó-megosztó platformjaként számos módon juttathatja bevételhez a tartalmak készítőit. Cikkünkben a különböző bevételszerzési módszerekről és azok jogi vonatkozásairól írunk.
2020-01-31 | Szellemi alkotások
Az Egyesült Királyság kilépési szerződésének értelmében az átmeneti időszakot követően a szellemi tulajdonjogi oltalmi formák vonatkozásában is változások várhatók. Cikkünkben az egyes oltalmi formák Brexit utáni sorsával foglalkozunk.
2020-01-10 | E-trade, Érdekességek, IT jog
A számítógépes bűnözésnek, az internetes bűnözésnek és a kiberbűnözésnek számos megvalósulási formája van, melyek az illegális internetes kereskedelemtől az informatikai rendszerek megbénítása iránti támadásokon keresztül az internetes zaklatásig terjednek. Cikkünkben a kiberbűnözéssel, valamint az illegális internetes kereskedelem piacterének számító dark webbel foglalkozunk.
A Magyar Nemzeti Bank „Pénzügyi innováció és stabilitás” címet viselő FinTech stratégiája az információs technológia által nyújtott lehetőségek pénzügyi szektorban történő kihasználását, és a FinTech szolgáltatások magyar piacon történő támogatását tűzte ki céljául. Cikksorozatunk első részében a stratégia alapjait mutatjuk be.
2019-12-06 | IT jog
A Fejlesztői programszabályzat novemberi frissítésében a Google szigorításokat vezetett be az alkalmazások félrevezető tartalmaival, a metaadatokkal, a hirdetési hálózatok tanúsítványaival, a bevételszerzésre és a hirdetésre vonatkozó irányelvekkel, valamint a spam tartalmakkal kapcsolatban. Cikkünk ezen módosítások lényeges elemeit foglalja össze.
2019-11-22 | E-trade, Érdekességek, IT jog
2016 óta új személyi igazolvány készítésekor lehetőség van elektronikus aláírást is igényelni. Cikkünkben bemutatjuk az elektronikus aláírás előnyeit és működési elvét és ismertetjük a személyi igazolványhoz igényelhető aláírás felhasználási lehetőségeit.
2019-11-15 | Érdekességek, IT jog
A közösségi finanszírozás (crowdfunding) a tőkegyűjtés egy alternatív formája, melyben nyilvánosan elérhető online platformokon keresztül nagy számú, fejenként kisebb összegű tőkét befektető támogató juttatásai révén gyűjtheti össze az ötletgazda a tervének megvalósításához szükséges tőkét.
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat