Napjainkban széles körben használjuk az online piactereket. Ezek a platformok amellett, hogy kényelmesek a vevőknek, a rajtuk keresztül értékesíteni kívánó eladók számára is sok előnyt rejtenek, melyeket Magyarországon is egyre több vállalkozás használ ki. Az ilyen platform weboldalakra tavaly született Európai Uniós egységes szabályozás, cikkünkben ennek legfontosabb rendelkezéseit tekintjük át.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása alapján jövő évtől a fogyasztók számára kedvezőbb jótállási szabályozás lép hatályba. Cikkünkben áttekintjük a várható legfontosabb változásokat, megvizsgálva, hogy ezek hogy befolyásolják a fogyasztók helyzetét.
2020-07-03 | Adatvédelem, IT jog
A GDPR előírásainak (és a céges üzleti szempontoknak, titokvédelemnek) való megfeleléshez nem elegendő pusztán a papír munka, azaz a megfelelő adatvédelmi irányelv, szabályzat, illetve érintetti tájékoztató elkészítése. A legtöbb adatkezelő megfeledkezik arról, hogy az esetleges adatvédelmi incidensekre jogi és technológiai oldalról is kellően felkészüljön, így az adatkezelők jelentős kockázatnak teszik ki magukat. Cikkünkben az adatvédelmi incidensekkel, illetve az incidensekkel kapcsolatos felelősséggel és a lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.
2020-06-08 | Adatvédelem, IT jog
A tengernyi okostelefonra kifejlesztett alkalmazás között rengeteg olyat is találunk, melyek a használó tudta és beleegyezése nélkül is hozzáférhetnek a telefonon tárolt adatokhoz – ezek közé tartoznak a kémkedő appok. Cikkünkben áttekintjük az ilyen aslkalmazások használatának és fejlesztésének jogi vonatkozásait.
2020-05-13 | Adatvédelem
Az adatvédelmi szabályozással kapcsolatos jogszabályok betartása a számos adatot több szervezeten keresztül kezelő összefonódó vállalkozások számára különleges odafigyelést és szakértelmet kíván. Cikkünkben a franchise és holding rendszerek adatkezelésével foglalkozunk.
2020-04-28 | IT jog
Napjainkban a közigazgatási szervekkel, bíróságokkal, közjegyzőkkel és még számos hatósággal való kapcsolattartásban kötelező az elektronikus ügyintézés. Ahhoz, hogy az adott szervezet az ügyintézés során tett nyilatkozatainkat hozzánk tudja társítani arra van szükség, hogy elektronikusan azonosítani tudjon minket. Különösen a COVID-19 koronavírus járvány idején fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen módon történik az elektronikus azonosítás, és mik az azonosítás és elektronikus aláírás közötti különbségek. Cikkünkben a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglaltuk össze.
2020-03-30 | Adatvédelem, IT jog
A COVID-19 koronavírus miatti megnövekedett volumenű internethasználat a kiberbűnözők és az internetes csalók számára újabb lehetőségeket teremtett arra, hogy a gyanútlan felhasználók pénzét, illetve személyes adatait megszerezzék. Cikkünkben a támadások okairól, fajtáiról és a védekezés lehetséges módjairól értekezünk.
2020-02-10 | IT jog, Szellemi alkotások
A YouTube a világ legnagyobb videó-megosztó platformjaként számos módon juttathatja bevételhez a tartalmak készítőit. Cikkünkben a különböző bevételszerzési módszerekről és azok jogi vonatkozásairól írunk.
2020-01-31 | Szellemi alkotások
Az Egyesült Királyság kilépési szerződésének értelmében az átmeneti időszakot követően a szellemi tulajdonjogi oltalmi formák vonatkozásában is változások várhatók. Cikkünkben az egyes oltalmi formák Brexit utáni sorsával foglalkozunk.
2020-01-10 | E-trade, Érdekességek, IT jog
A számítógépes bűnözésnek, az internetes bűnözésnek és a kiberbűnözésnek számos megvalósulási formája van, melyek az illegális internetes kereskedelemtől az informatikai rendszerek megbénítása iránti támadásokon keresztül az internetes zaklatásig terjednek. Cikkünkben a kiberbűnözéssel, valamint az illegális internetes kereskedelem piacterének számító dark webbel foglalkozunk.
2026. augusztus 2-án hatályba lépett a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat rendezi. A jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi a korábban ugyanezt a tárgykört szabályozó 10/2025. (VI. 26.) és 12/2025. (VI. 26.) SZTFH rendeleteket. A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes jogi keretének, valamint egyértelműbb és korszerűbb szabályozási környezetet biztosítson az érintett szolgáltatók számára.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke megalkotta a 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendeletet, amely átfogóan módosítja az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeleteket. A jogalkotó kifejezett szándéka a vállalkozások helyzetének könnyítése, az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése az informatikai biztonsági szektorban.
A 2026. március 20-án hatályba lépett 5/2026. (III. 16.) NMHH rendelet célzottan módosította a peren kívüli vitarendezési testületekre (így az Online Platform Vitarendező Tanácsra, OPVT) vonatkozó 4/2024. (III. 21.) NMHH rendeletet. A módosítás egyértelmű célja a korábbi szabályozás gyakorlati akadályainak elhárítása volt: az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások felgyorsítása, valamint a felhasználói jogérvényesítés ingyenessé tétele.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat