2022-03-31 | Adatvédelem
Egyre adatorientáltabb világunkban, egyre sürgetőbbé válik az egységesebb szabályozások létrehozása. Kiemelt hangsúlyt kap az amúgy centralizált adatpiac decentralizálása és az sem mellékes kérdés, hogy az adatokat pontosan mire használják fel. Cikkünkben az európai adatpiac jelenlegi helyzetével és jövőjével kapcsolatban értekezünk.
2022-01-20 | IT jog
Mit tehetünk abban a helyzetben, ha elfoglaltságaink, egyéb akadályozó tényező vagy esetleg külföldi utazás miatt nem tudunk a vállalkozásunk ügyeiben személyesen eljárni? Van egyszerűbb megoldás a papír alapú meghatalmazásnál? Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások bővülésének köszönhetően manapság ez nem jelent gondot. Cikkünkben a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) szolgáltatást mutatjuk be.
2021-12-17 | Crypto
Nem ismeretlen témakör manapság az ügyvédek és bíróságok számára, ha egy válóper során felmerül, hogy a válófélben lévők egyike, vagy akár mindkettőjük rendelkezik kriptovaluta, például Bitcoin-befektetésekkel. Ugyanakkor a válóperes tárgyalások során kötelezően nyilvánosságra kell hozzuk a vagyonunk tárgyát képező összes vagyonelemet, hiszen a pénzügyi rendezésre csak ezen információk birtokában kerülhet sor. Felmerül a kérdés, hogy számíthatunk-e házastársunk őszinteségére, illetve hogy - akár jogi úton - milyen segítséget tudunk igénybe venni a konkrét Bitcoin-állomány felkutatására, hogy az a közös vagyon megosztása során szintén felosztásra kerüljön (lehetőleg) megegyezés szerinti módon és arányban.
2021-11-25 | E-trade
A kezdő vállalkozások gyakran olyan tőkehiányban szenvednek, amely következtében a család és az ismerősök (esetleg túlzott bizalommal rendelekző támogatók) által nyújtott finanszírozással sem közelíthető meg az intézményi befektetés. Korábbi cikkünk folytatásaként jelen írásunkban a kezdő- és kisvállalkozások tőkéhez jutásának akadálymentesítésére szolgáló új, az Európai Unió közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókra vonatkozó rendeletének fő rendelkezéseit és a szabályozás adta lehetőségeket mutatjuk be.
2021-11-02 | IT jog
A deepfake fogalmát a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (hamis, valótlan) szavak összevont alakja alkotja. Egy olyan technológiát jelent, amellyel – a mélytanulás folyamatával - megtévesztően hiteles videó- és hangfelvételeket lehet készíteni. Napjainkra olyannyira élethű hamisítványokat készítenek, hogy emberi szemmel csak nagy odafigyeléssel vehető észre a valótlanság. Bár a 21. század érdekfeszítő újítása, a deepfake egyúttal rendkívüli veszélyeket is hordoz. Cikkünkben ezen technológiák vívmányait és kockázatait mutatjuk be.
Egyre bővül a joggyakorlat olyan esetekkel, amikor bíróságok szoftverekre vonatkozóan hoznak döntést különböző vitás ügyekben. A bírósági határozatok tartalmából választ kaphatunk olyan kérdésekre is, melyekre vonatkozóan konkrét jogi szabályozás még nincs, vagy a nemzetközi szabályok ellentmondásokkal, joghézagokkal vannak teli. Mai cikkünkben arra kerestünk választ, hogy a szoftverek árunak, vagy szolgáltatásnak minősülnek-e?
2021-09-20 | Érdekességek, IT jog
Modern életünk egyik legfontosabb mozgatórugója az internet. Különösen a COVID-19 világjárvány okozta bezártság idején a világháló volt az egyetlen kapocs az otthonunk és a külvilág között. Az átlagos felhasználó számára bonyolult lehet megérteni, mi az internet és hogyan működik. Cikkünkben az internet korai történetének bemutatásával vizsgáljuk a lehetséges válaszokat arra vonatkozóan, hogy ki is az internet tulajdonosa.
2021-08-11 | Adatvédelem
Az adatvédelem a mai információs társadalom egyik legaktuálisabb, és tárgyából adódóan legérzékenyebb kérdése. A GDPR és az egyéb adatvédelmi jogszabályok egyik fő célja, hogy az uniós érintettek harmadik országba kerülő adatai is ugyanolyan szintű védelem alatt álljanak, mint az Uniós tagállami jogrendszerekben. Cikkünkben a harmadik országokba történő adattovábbításra vonatkozó új Modell Klauzulák legfontosabb sajátosságait mutatjuk be.
2021-07-16 | Érdekességek, IT jog
A közösségi médián való jelenlét, illetve a személyes profil a magánszemélyek privát szférájához tartoznak. Bizonyos megnyilvánulások mindazonáltal a magánszemély munkáltatójának megítélését is erősen befolyásolhatják. Cikkünkben a munkavállalók közösségi média jelenlétére vonatkozó munkáltatói előírásokról értekezünk.
A 2021. július 1-én hatályba lépett jogszabályváltozások következtében megszűnt az Európai Unió területén kívülről érkező, 22 eurós értéket meg nem haladó áruk áfamentessége. A harmadik országokból rendelt áruk után minden esetben vám-árunyilatkozatot kell tenni, és...
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat