2018-06-18 | Adatvédelem
Az Európai Parlament és Tanács 2002/58/EK Irányelve (ePrivacy irányelv) jóval a GDPR-t megelőzően szabályozott bizonyos kérdéseket a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről. Ezen szabályok a GDPR rendelettel szemben, nem közvetlenül...2018-05-20 | Adatvédelem
1. Adatvagyon és elsősorban személyes adatok kezdeti felmérése: Az adatok felsorolása területenként vagy érintetti csoportonként, célok, esetleg jogalapok megjelölésével. Megvizsgálni, hogy van-e különösen érzékeny adat? Történik EU-n kívülre való továbbítás? 2....
2018-05-16 | Adatvédelem
Szoftverfejlesztés és GDPR A GDPR erősen hangsúlyozza a kockázat alapú gondolkodást, minden lépést meg kell tenni, amellyel a biztonsági kockázat egy tolerálható szintre csökkenthető. Az elvárás érthető, mivel túl sok olyan szoftver létezik, amelybe semmiféle...
2018-04-24 | Adatvédelem
A kiemelkedően értékes és érzékeny adatok elvesztése a második legnagyobb digitális kockázat a cégvezetők számára a kibertámadások után – derült ki egy kutatásból, melyben 999 európai vállalat első emberét kérdezték meg. A két kockázat elválaszthatatlan egymástól,...
2018-03-18 | Adatvédelem
Mikortól és kire vonatkozik? 2018. május 25-én lejár az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által biztosított két éves türelmi idő. Ettől az időponttól kezdve minden EU állampolgár személyes adatának feldolgozójára és továbbítójára kiterjed a rendelet...
2018-02-16 | Érdekességek
Egy teljesen új és folyamatosan fejlődő területre, amely kihívás elé állítja a jogászokat és számos problémát vet fel, különösen, mivel a technológiai fejlődés dinamikus és az autó illetve szoftver mérnökök számára is meglepő eredményeket hoz. Az önvezető autókra...
2018-02-09 | Adatvédelem
Az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete szigorú szabályokat ír elő az adatvédelmi kötelezettségek megszegése esetére. Mi az az adatvédelmi incidens? A GDPR szerint az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a személyes adatok véletlen vagy jogellenes...
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat
