2026-09-11 | Adatvédelem
A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a technológiai szektort, hanem a jogalkotókat is lépéskényszerbe hozta. Bár a ChatGPT és a hasonló nagy nyelvi modellek a felhasználók számára egyszerű csevegőprogramnak tűnnek, a háttérben elképesztő mennyiségű adat feldolgozása zajlik. Az Európai Unió jogi keretrendszere rávilágított arra, hogy ezek a modellek kőkemény szerzői jogi és adatvédelmi kihívásokat vetnek fel, ami komoly fejfájást okoz a fejlesztőknek.
2026-09-10 | IT jog
Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.
Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?
2026-08-07 | Crypto
A digitális pénzügyek és a kriptoeszközök piaca folyamatosan fejlődik, amelyhez a hazai jogalkotásnak is dinamikusan alkalmazkodnia kell. A 2026. augusztus 7-én hatályba lépő, a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2026. évi XXXVIII. törvény jelentős mérföldkő ezen a dogmatikai területen.
A jogszabály fókuszában a korábban bevezetett validálási kötelezettség kivezetése, valamint a kapcsolódó büntetőjogi és hatósági eljárások megszüntetése áll, amelynek célja az egységes szabályozás és az ügyfelek számára a biztonságos, transzparens szolgáltatás igénybevétel megteremtése.
2026-08-06 | IT jog
2026. augusztus 2-án hatályba lépett a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat rendezi. A jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi a korábban ugyanezt a tárgykört szabályozó 10/2025. (VI. 26.) és 12/2025. (VI. 26.) SZTFH rendeleteket. A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes jogi keretének, valamint egyértelműbb és korszerűbb szabályozási környezetet biztosítson az érintett szolgáltatók számára.
2026-06-18 | IT jog
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke megalkotta a 6/2026. (VI. 8.) SZTFH rendeletet, amely átfogóan módosítja az egyes kiberbiztonsági tárgyú rendeleteket. A jogalkotó kifejezett szándéka a vállalkozások helyzetének könnyítése, az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése, valamint a piaci verseny elősegítése az informatikai biztonsági szektorban.
2026-05-04 | IT jog
A 2026. március 20-án hatályba lépett 5/2026. (III. 16.) NMHH rendelet célzottan módosította a peren kívüli vitarendezési testületekre (így az Online Platform Vitarendező Tanácsra, OPVT) vonatkozó 4/2024. (III. 21.) NMHH rendeletet. A módosítás egyértelmű célja a korábbi szabályozás gyakorlati akadályainak elhárítása volt: az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások felgyorsítása, valamint a felhasználói jogérvényesítés ingyenessé tétele.
A globális geopolitikai helyzet eszkalálódása és a digitális pénzügyi megoldások térnyerése kényszerű válaszreakcióra késztette a szabályozó hatóságokat. A Magyar Nemzeti Bank 2026. március 25-én tette közzé legújabb, 3/2026. számú ajánlását, amely mérföldkőnek számít a pénzátutalások és a kriptoeszköz-transzferek szankciós szűrésének területén. Az ajánlás célja, hogy egységes és szigorú keretrendszert biztosítson az uniós és nemzeti korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásához. Írásunkban az ajánlás legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.
2026-01-09 | IT jog
A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.
2026-01-06 | IT jog
A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.
Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.
Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.
A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.
A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a technológiai szektort, hanem a jogalkotókat is lépéskényszerbe hozta. Bár a ChatGPT és a hasonló nagy nyelvi modellek a felhasználók számára egyszerű csevegőprogramnak tűnnek, a háttérben elképesztő mennyiségű adat feldolgozása zajlik. Az Európai Unió jogi keretrendszere rávilágított arra, hogy ezek a modellek kőkemény szerzői jogi és adatvédelmi kihívásokat vetnek fel, ami komoly fejfájást okoz a fejlesztőknek.
Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.
Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat