2019-08-30 | Adatvédelem, Érdekességek, IT jog
A modern technológia fejlődésével minden ember egyre több személyes adatot tárol (okos)telefonján és számítógépén. Korábbi, kémkedő eszközökkel kapcsolatos cikkünk folytatásaként jelen cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy hazánkban milyen körülmények között jogosultak a hatóságok a magánszemélyek okostelefonját “felnyitni”, laptopját átvizsgálni, illetve készülékeiből információt szerezni a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
Jogszabályi alapok
Távolabbról kiindulva elmondható, hogy Magyarország Alaptörvénye biztosítja a tulajdonhoz, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Így tehát a mobiltelefon, a laptop és egyéb eszközök, illetve az ezeken található adatok, az Alaptörvény által biztosított védelmet élveznek, amely azonban nem jelenti azt, hogy ez a védelem korlátlan lenne.
Egy „mindennapos” hatósági eljárás keretében (pl.: személyazonosító okmány elkészítése, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) az adott hatóság kizárólag olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek az eljárás résztvevőinek beazonosításához, az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükségesek, illetve olyan adatokat, amelyek kezelését ágazati törvény írja elő. Ezeket az adatokat általában önként is megadja az ügyfél, hiszen érdeke, hogy minél hamarabb sikeresen befejeződjön az eljárás.
Eltérő megítélés alá esik az az élethelyzet, amikor bűncselekmény felderítésének céljából válik szükségessé magánszemélyek eszközeinek átvizsgálása. Az ilyen jellegű adatszerzéssel kapcsolatban a büntetőeljárásról szóló törvény (továbbiakban: BE tv.) rendelkezései adják meg a kiindulási alapot, szigorúan meghatározva mind az alapelvi, mind pedig a konkrét eljárási kereteket.
Tudta?
A Northeastern University (Boston) kutatói az okos-készülékekkel kapcsolatos „lehallgatási teóriát” vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az okostelefonok mikrofonjaival történő lehallgatás nem kimutatható. A mikrofonos lehallgatásokkal kapcsolatos kísérleteik közben azonban felfedezték, hogy bizonyos alkalmazások a digitális eszközök képernyőit figyelik, és az azokról gyűjtött információkat harmadik feleknek is kiadják.
Adatgyűjtés okoseszközökön
Az okoseszközökön foganatosított adatgyűjtés körében a BE tv. szabályozza többek között az ún. leplezett eszközök alkalmazását, megkülönböztetve az engedélyhez nem kötött, illetve az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött eszközöket:
Bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz, többek között, a titkos kutatás, amelynek keretében a feljogosított szerv „ […] az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti”. Ebben az esetben az érintett nem tud arról, hogy személyes eszközei átvizsgálásra kerülnek, és így az eszközein található adatok, információk a hatóság tudomására jutnak.
Ilyen leplezett eszközöket használhatnak a rendőrség bizonyos szervei, illetve a katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az engedélyezési előírások szigorú betartása mellett.
Érthető a szigor, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy ilyen titkos információszerzés alkalmával nem kizárólag a bűncselekmény felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat szerezik meg az illetékesek, hanem sok, egyéb személyes adatnak és magántitoknak minősülő információt is. A magyar jogszabályok az okostelefon „felnyitásának” követelésére vonatkozó konkrét rendelkezéseket azonban jelenleg nem tartalmaznak. További kérdések merülhetnek fel abban az esetben, ha például egészségügyi vagy pénzügyi adatokhoz is hozzáférhet a hatóság. Az egészségügyi adatokkal kapcsolatban lásd korábbi, elektronikus sporteszközökkel foglalkozó cikkünket.
Külföldi példák
Az Amerikai Egyesült Államokban, Massachusetts állam legmagasabb szintű bírósága úgy határozott egyik ítéletében, hogy az Államnak joga van kényszeríteni magánszemélyeket az okostelefonjuk feloldására, ameddig ésszerű kétség nem merül fel afelől, hogy tudja a jelszót. Azzal indokolta ezt a Bíróság, hogy a telefon ily módon történő felnyitása nem ütközik az amerikai Alkotmány ötödik kiegészítésében szereplő önvád tilalmával, mert a jelszó átadása nem beismerés, hanem csupán információ átadás.
Az okostelefonok és eszközök helyszíni felnyitását konkrétan szabályozó rendelkezések hiányát mutatja, hogy a fent említett massachusettsi ítélettel ellentétesen döntött egy észak-kaliforniai kerületi bíróság. A bíróság azzal érvelt, hogy a telefon feloldásához szükséges biometrikus adat (ujjlenyomat) szolgáltatására való állami kényszer az ötödik kiegészítésbe ütközik, azon az alapon, hogy egy okostelefon túlzottan sok személyes adatot tartalmaz és a kormánynak nincs elégséges ismerete, hogy az adat megadását, az érintett részéről pusztán információ szolgáltatásnak lehessen tekinteni. Rávilágított továbbá arra is, hogy az ujjnyomat átadásával, alapvetően az eszköz feletti uralmat veszi át a hatóság, amely több információhoz juttatja a szükségesnél.
Jogalkotási problémák
Ahogyan a tengeren túlon, így itthon is nehézkes jogi megítélés alá esik, hogy milyen körülmények között jogosult a hatóság megismerni egy okostelefon tartalmát. A technika folyamatos fejlődésével ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell választ találnia a jogtudósoknak, illetve jogalkotóknak, mégpedig úgy, hogy az minden, az eljárásban szereplő személy számára megtartható legyen.
