2020-06-08 | Adatvédelem, IT jog
Bár az internet, és különösen az okostelefonok elterjedése nagyobb kényelmet biztosít az életünk rengeteg területén, a technológiai fejlődésnek hátrányai is vannak. Ezek közül az egyik a kémkedő alkalmazások, vagy közismertebb – ámbár véleményünk szerint félrevezető – néven a zaklató applikációk megjelenése.
Mik azok az adathalász alkalmazások, zaklató appok?
Ezek az alkalmazások a telefonra letöltve lehetővé teszik annak távolról való ellenőrzését – hozzáférnek a helyadatokhoz, üzenetekhez, böngészési előzményekhez és akár hívások felvételére is képesek lehetnek a telefon használójának tudta és beleegyezése nélkül, feltűnés nélkül működve. A kémkedő appok akár magánemberek számára is lehetővé teszik azt, hogy mások adataihoz hozzáférjenek. Ehhez elegendő az adott alkalmazást a kémkedés célpontjává váló személy telefonjára telepíteni.
Kollégáink véleménye szerint a zaklató app kifejezés azért félrevezető, mert bár az illetéktelenül megszerzett információk kétségtelenül használhatók ugyan zaklatásra, ez nem minden esetben valósul meg. Mivel az alkalmazások a megfigyelt személy adatainak titkos megszerzését végzik, megfelelőbbnek találjuk a kémkedő alkalmazás elnevezés használatát.
Természetesen a kémkedő appok marketingje a valóságban betöltött funkcióknál gyakorta sokkal ártatlanabb – egyesek egyszerű vicc-appként reklámozzák magukat, mások aggódó szülőknek kínálnak lehetőséget arra, hogy gyermekük hollétét ellenőrizhessék. Bizonyos kémkedó appok féltékeny szerelmeseknek készülnek, hogy partnerük hűségét ellenőrizni tudják. A kémkedő alkalmazások azonban – az ártatlanként reklámozott funkciók ellenére – a megfigyelt személy adatait annak tudta vagy beleegyezése nélkül rögzítik és teszik hozzáférhetővé mások számára, így komolyan sértik az érintett magánszféráját és adataihoz fűződő jogait.
Bizonyos alkalmazások mindezeken felül nem csak az alkalmazást telepítő „kém” szerepét betöltő személlyel osztják meg a személyes adatokat, hanem fokozottan fennáll annak a veszélye is, hogy az adatokhoz az alkalmazást működtető szerverekről egy külső – szintén illetéktelen – is hozzáférhet.
A kémkedő alkalmazások használatának polgári jogi vonatkozásai
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:43. § nevesített személyiségi jogként védi a magánélet, magánlakás tiszteletben tartásához, a magántitok védelméhez, a képmás és hangfelvétel védelméhez való jogot.
E jogok megsértése esetén a sértett különböző jogkövetkezmények alkalmazását kérhet, többek között a jogsértés tényének bírósági megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértő magatartástól és a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértő állapot helyreállítását. A megvalósuló személyiségi jogsértés esetén a jogsértőtől sérelemdíj fizetése is igényelhető.
A polgári jogi jogkövetkezmények közé tartozhat továbbá az illetéktelen módon megszerzett adatok, információk felhasználásával okozott károk megtérítése. Amennyiben például valaki a kémkedő appal megszerzett információk felhasználásával anyagi kárt okoz – például egy készülő tervdokumentáció ellopásával – az okozott kárt köteles megtéríteni.
A Ptk-ban meghatározott védelmen túl 2018-ban új törvényt fogadtak el a magánélet védelméről, amelynek kifejezett célja hogy a fizikai zaklatáson kívül az internetes zaklatásnak is gátat szabjon. Ennek érdekében többek között nevesíti a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot, amely kiterjed a magánkommunikáció (beleértve az internetes kommunikáció) bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is.
Büntetőjogi vonatkozások?
Habár az illetéktelen adatszerzésre vonatkozó alkalmazásokat gyakran nevezik zaklató alkalmazásként, a Büntető Törvénykönyv szerinti zaklatás nem minden esetben valósul meg az ilyen alkalmazások telepítése és az adatok megszerzése esetén.
A Btk. szerint a zaklatás tényállása a következő:
- Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kémkedő – vagy zaklató – appok esetén megvalósuló beavatkozások vonatkozásában még nem alakult ki bírói gyakorlat arra nézve, hogy ezek zaklatásnak minősülnek-e.
Az illetéktelen információ- és adatszerzés vonatkozásában az esetleges zaklatáson túl más büntetőjogi tényállások is megvalósíthatók: személyes adattal visszaélés, minősített adattal visszaélés, tiltott adatszerzés, zsarolás, és még számos bűncselekmény eszközéül szolgálhatnak a kémkedő alkalmazások.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy bár az ilyen alkalmazások a legtöbb esetben a bűncselekmény vagy az egyéb jogsértés eszközéül szolgálhatnak, az alkalmazás telepítése önmagában még nem valósít meg jogsértést. A jogsérelem legtöbbször az alkalmazások által gyűjtött adatok és információk megszerzésében, illetve azok felhasználásában valósul meg.
A fejlesztők felelőssége
Az esetleges jogsértések vonatkozásában az ilyen appok fejlesztőinek felelőssége a GDPR alapján – bizonyos esetekben – megállapítható. Mivel egyes esetekben az adott alkalamazás közvetett módon, a felhasználó döntése alapján gyűjt információkat, az Adatvédelmi rendelet alapján egy ilyen alkalmazásnak a telefonra való telepítésekor az alkalmazásnak a telefonon meg kéne jelennie, „be kéne mutatkoznia”, tájékoztatnia kellene a telefon tulajdonosát arról, hogy milyen személyes adatokat, milyen jogcím alapján és milyen célból gyűjt. Ez természetesen pont az alkalmazás lényegét hiúsítaná meg, ennek hiányában azonban minden ilyen alkalmazás súlyosan sérti a GDPR rendelkezéseit.
