2019-10-30 | Adatvédelem, Érdekességek, IT jog
Ahogyan azt korábbi, kémkedő eszközökről szóló cikkünkben is írtuk, napjainkban egyre több eszköz gyűjt a felhasználókról különböző adatokat és információkat. Az eszközök gyártói az egyre szigorodó szabályozásnak köszönhetően az adatvédelmi tájékoztatókban informálnak is minket adataink gyűjtéséről, ráadásul az alkalmazásoknak a felhasználó kifejezett engedélyével is rendelkezniük kell ahhoz, hogy adatokat gyűjthessenek, tárolhassanak vagy továbbíthassanak. A mindennapokban ugyanakkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni adataink védelmének fontosságáról, sőt egyes esetekben tudtunkon kívül is történik adatrögzítés, illetve gyűjtés.
Az IPhone adatrögzítése
Egyes közelmúltbeli hírek szerint az Apple egyes termékei bizonyos esetekben lehallgatják a felhasználókat, mely többek között az alábbi példákban feltüntetett esetekben gyakran okozhat adatvédelmi incidenst.
A Guardian és a Medium.com forrásai szerint az Apple-vel szerződéses kapcsolatban álló egyes vállalkozások alkalmazottai nyilvánosságra hozták, hogy bizonyos körülmények között az eszközök néhány másodperces hangfelvételeket készítenek és továbbítják azokat. Az Apple saját adatvédelmi szabályzatában tájékoztatja a felhasználókat, hogy milyen típusú adatokat és milyen forrásból gyűjt. A közelmúltban nyilvánosságra került adatrögzítési mód ebben a tájékoztatóban azonban nem szerepel.
Az incidensek
A legtöbbször előforduló incidens, hogy Siri véletlenül aktiválódik, amikor az „ébresztő” parancsához, („hey Siri”), hasonló szavakat hall. Gyakran előfordul az is, hogy Siri egy zipzár hangjára aktiválódik. Arra is akadt azonban példa, hogy iWatch okos órák érzékelték, hogy a felhasználó felemelte a kezét, majd beszélni kezdett, és az eszközök mikrofonjai automatikusan aktiválódtak. Az eszközök ilyen módon számtalan diskurzus töredékét rögzítették már, közöttük orvos-beteg dialógust, valamint üzleti megbeszéléseket is. Az eszköz emellett rögzíti a beszélgetés helyszínét, a kapcsolat részleteit és bizonyos applikációk adatait is.
A névtelenül nyilvánosság elé álló munkatársaknak kifejezetten az a feladata, hogy a felvett beszélgetéseket meghallgassák, azokat elemezzék. A többi cég (pl.: Google, Amazon) is rögzít ugyan felvételeket, azonban velük ellentétben az Apple-nél nincs lehetőségük a felhasználóknak arra, hogy – az eszközök használata mellett – megtagadják a rögzített felvételek felhasználásához való hozzájárulást.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a véletlenül felvett beszélgetések számtalan célra felhasználhatóak, a rögzített adatok egyre fontosabb és értékesebb információs tőkét képeznek. Az alkalmazottak állítása szerint könnyen azonosítható, hogy a beszélgetések rögzítésekor kinek a magánbeszélgetését hallgatják.
A magánélet jogi háttere
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a magánélet és a magántitok védelméhez való jogot alapvető emberi jogként deklarálja. Ebből adódóan a nemzetközi egyezmények és a nemzeti jogrendszerek is kiemelt védelemben részesítik az emberek magánéletét.
Magyarország Alaptörvénye, valamint a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény alapján a magánélet tiszteletben tartásához való jog minden egyes embert megillet. Ennek a jognak a törvény által is nevesített egyik, de nem kizárólagos komponense a személyes adatok védelméhez való jog. Az Apple termékek által jogalap nélkül rögzített hangok és egyéb információk pedig teljes egészében a termék tulajdonosának személyes adatai.
Magyarországon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezései alapján személyes adatot kezelni kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból lehet.
§ „Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.”
A történteket összevetve a jogszabályokkal akár az a következtetés is levonható, hogy Magyarországon súlyos jogszabálysértést jelent az Apple esetleges termékek adatrögzítése.
Az ehhez hasonló adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban a leginkább aggasztó körlmény az, hogy mivel az érintettek gyakran nem is tudják, hogy az okos eszközeik jogsértést követtek el, nem tudnak megfelelő lépéseket tenni az Apple-vel szemben. Ilyen esetekben Magyarországon a fogyasztóvédelemről szóló, 1997. évi CLV. törvény rendelkezése alapján az ügyészt, illetve afogyasztóvédelmi érdekképviseleti szerveket illeti meg a keresetindítás joga. Természetesen ebben az esetben is szükség van megfelelő bizonyítékok beszerzésére a perindításhoz.
Összegzés
A fent leírtakat összességében nézve elmondható, hogy Magyarországon szigorú jogi megítélés alá esik az Apple termékek engedély nélküli hang-rögzítése és továbbítása. A termékek tulajdonosainak magánélete, személyes adatainak védelme kiemelten fontos. Modern világunkban a felhasználóknak a mindennapokban is vigyázniuk kell személyes adataikra, hiszen az adatokkal való visszaélések beláthatatlan következményekhez vezethetnek.
