Szakmai blog

Gyermekek biztonsága a cyber térben

2019-08-05 | Adatvédelem, IT jog

Gyermekek biztonsága a cyber térben

A gyermek jogainak fokozott védelme, valamennyi jogállam jogrendszerében megfigyelhető. A fejlődő technológia árnyoldalának célkeresztjében egyértelműen az idősebbek és gyermekek vannak, hiszen ők a társadalom könnyebben befolyásolható rétegét képezik. A jelenkor jogászainak egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelő jogi környezetet biztosítsanak a „cyber tér” korában.

A legfontosabb előírás elsősorban a megfelelő adatkezelés a gyermekek személyes adatainak tekintetében összhangban, a jogszabályokban, főleg a GDPR-ban foglalt előírásokkal.

GDPR környezete

A GDPR Preambulumának 38. bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal.” Az előző bekezdésben megfogalmazott adatvédelmi elv különös jelentőséggel bír a gyermekek részére nyújtott szolgáltatások során történő adatgyűjtésre és azok felhasználására nézve.

A rendelet II. fejezetének 8. cikkében rögzíti továbbá, hogy a gyermekek vonatkozásában kizárólag abban az esetben jogszerű a személyes hozzájárulás, mint adatkezelési jogalap, amennyiben a gyermek a 16. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 16. életévét még nem töltötte be, úgy a szülői felügyeletet gyakorló személynek kell a hozzájárulást megadnia. Azonban ebben az esetben a rendelet diszpozitív, ugyanis az életkor meghatározása tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a fentebb említett 16 éves határt 13 éves korra csökkentik, szigorítva ezzel a GDPR szabályát. Megfordítva a szabályt pedig kijelenthető, hogy az adatkezelő elsődleges feladata, hogy minden szükséges és törvényes lépést megtegyen annak érdekében, hogy a szolgáltatását igénybevevő személy életkoráról megbizonyosodjon.

Gyermekbarát internet

A gyermekek cyber térbeli biztonságához hozzájárul, ha a szülők médiatudatosságra nevelik őket. Az NMHH ajánlása alapján az adatvédelmi szabályok gyermekvédelmi szempontú szigorítására lenne szükség. Léteznek különféle tartalomszűrő valamint szülői felügyelet szoftverek, melyek segítségével elérhető, hogy a gyermekek ne tudjanak olyan oldalakat látogatni, melyeken számukra nem megfelelő tartalmak találhatóak.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók kötelesek tájékoztatni az előfizetőiket az ilyen szoftverek előnyeiről, elérhetőségéről. A szolgáltatók kötelesek továbbá ilyen szűrőszoftver honlapjukról történő letöltését, valamint ingyenes használatát is biztosítani. Azokban a közintézményekben, amiket kiskorúak látogatnak (pl.: oktatási intézmény) kötelező olyan szűrőszoftvert alkalmazni, ami megakadályozza a számukra káros tartalmak elérését.

Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal

A Kerekasztal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének az elektronikus szolgáltatások útján hozzáférhető médiatartalmak, információk tekintetében a gyermekek egészséges fejlődését biztosító jogszabályok elfogadását elősegítő véleményező, javaslattevő szervezete.   Kötelező erővel nem bíró ajánlásokat, állásfoglalásokat tesz közzé, amelyek a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus hírközlési-, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók jogkövető magatartását segítik elő.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekr.) alapján: „A szolgáltató által közzétett olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, csak az információt tartalmazó aloldalon az információ megjelenítése előtt közzétett, a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel, továbbá az aloldal forráskódjában szereplő olyan azonosítókkal tehető közzé, amelyek utalnak a tartalom kategóriájára, és amelyek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 149/A. § (1) bekezdése szerinti szűrőszoftverek (a továbbiakban: szűrőszoftver) által felismerhetők.”

Együttműködés a gyermekek védelme érdekében

A Legfőbb Ügyészség és a Nemzetközi Gyermekvédelmi Szolgálat Magyar Egyesülete 2019. júliusában aláírt együttműködésében a gyermekek és a jövő nemzedékének számára biztonságos kibertér kialakítását, valamint az őket érő fenyegetések elhárítását tűzte ki célul. A felek megállapodtak továbbá, hogy a Gyermekmentő Szolgálat által működtetett hotline vonalra beérkező gyermekek nagyobb csoportját érintő bűncselekményekről, az őket érintő zaklatásról, feljelentés mellet, az egyesület a Legfőbb Ügyészséget is tájékoztatja.

Összegzés

A mai gyorsuló, innovatív világban a gyermekek (jogainak) védelme fontos feladatunk, a védelem maximuma együttes munkával érhető el, mely a gyermekek, a szülők, az online platformok és a jogalkotók összefogásában és cselekvésében rejlik.

Amennyiben adatvédelemmel kapcsolatos kérdése merülne fel, Irodánk készséggel áll rendelkezésére.

Új korszak a szankciós megfelelésben: Az MNB 3/2026. (III.25.) számú ajánlásának elemzése

2026-04-14
Új korszak a szankciós megfelelésben: Az MNB 3/2026. (III.25.) számú ajánlásának elemzése

A globális geopolitikai helyzet eszkalálódása és a digitális pénzügyi megoldások térnyerése kényszerű válaszreakcióra késztette a szabályozó hatóságokat. A Magyar Nemzeti Bank 2026. március 25-én tette közzé legújabb, 3/2026. számú ajánlását, amely mérföldkőnek számít a pénzátutalások és a kriptoeszköz-transzferek szankciós szűrésének területén. Az ajánlás célja, hogy egységes és szigorú keretrendszert biztosítson az uniós és nemzeti korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásához. Írásunkban az ajánlás legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.

Bővebben

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat