Szakmai blog

Megbízható-e a Face App? – Adatvédelem a mindennapokban

2019-07-18 | Adatvédelem, IT jog

Megbízható-e a Face App? – Adatvédelem a mindennapokban

Számos telefonos alkalmazást használ az átlag XXI. sz. ember, amelyek jobb esetben csak érdeklődésünk hiányában, könnyelmű beleegyezésünk alapján használják fel adatainkat. Rosszabb esetben tudtunk nélkül férnek hozzá azokhoz.  A FaceApp nevű applikáció nagy népszerűsége, valamint az általa használt képek és adatok miatt a Face App-al kapcsolatos adatkezelési aggályokról már több külföldi és magyar oldal is írt, mi azonban most jogi oldalról közelítjük meg a témát.

Mi is a Face App?

A „Face App” a Yaroslav Goncharov orosz állampolgár által alapított orosz cég, a Wireless Lab által létrehozott alkalmazás, amellyel lehetőségünk van képeinket az alkalmazás algoritmusait használva „átszerkeszteni”, hogy azokon mosolyogjunk, más neműnek, öregebbnek vagy akár fiatalabbnak látszódjunk. Az ingyen letölthető alkalmazás, amely először 2017-ben került a piacra, pár hete robbant be igazán a köztudatba, a „faceappchallenge” kihívásnak köszönhetően, amelyet több híresség is megosztott különböző közösségi oldalakon.

Milyen adatokhoz fér hozzá az alkalmazás, és miben rejlik a veszélye?

A használat megkezdése előtt az alkalmazás engedélyt kér az eszközünkön lévő fotók és videók eléréséhez, a készülékünk memóriakártyáján található tartalmak olvasásához, módosításához, törléséhez, teljes hálózati hozzáféréshez, hálózati kapcsolatok megtekintéséhez, a telefon alvó üzemmódjának megakadályozásához, (a készüléktől függően) a Google Play vagy iOS számlázási szolgáltatáshoz, az internetről történő adatok fogadásához, valamint Google-szolgáltatások konfigurációjának beolvasásához, valamint azok különböző internetes portálokon történő megosztásához.

Amint arról már korábbi cikkünkben is írtunk, a fotóink közösségi oldalakra történő feltöltéssel ugyan a saját tulajdonunkban maradnak, azonban az oldal használatával bizonyos tevékenységekre jogosultságot adunk. Ennek tudatában javasoljuk, hogy mindenki nagyon körültekintően bánjon az adatainak megosztásával, kiváltképp a fényképek feltöltésével, hiszen ahhoz később akár illetéktelenek is hozzáférhetnek.

Tudta?

Az alkalmazás már 2017-es megjelenésekor is sok kritikát kapott a személyes adatkezeléssel kapcsolatos hanyag és hiányos szabályzata miatt.

Felmerültek kételyek a képek felhasználásával kapcsolatban is. Sok szakértő van azon a véleményen, hogy az alkalmazás tisztességtelenül, engedély nélkül használja fel a felhasználók által készített képeket, amelyeket felhőben tárolnak és később akár reklámokban is megosztják őket. Az alkalmazással kapcsolatos aggodalomra ad okot továbbá, hogy a képeket arcfelismerő program segítségével a felhasználók beazonosítására is használhatják.

Hogyan teheti meg mindezt a Face App?

Az alkalmazás felhasználói feltételeinek vizsgálata során kitűnik, hogy az alkalmazás használata során jogot adunk arra, hogy a készítők akár üzleti célokra is felhasználják a fényképeinket, nevünket, valamint szokásainkról gyűjtött információkat. Amint azt már korábbi, kémkedő eszközökről szóló cikkünkben is említettük, a képmással kapcsolatos adatkezelési szabályokat hazánkban az Infotv. és az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szabályozza. Az Infotv. rendelkezései alapján személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárul. „A hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes, határozott és megfelelő tájékoztatáson alapuló egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy az akaratát félreérthetetlenül kifejező más magatartás útján jelzi, hogy beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez.”

Tudta? Az alkalmazást rasszista filter alkalmazásával is vádolták, mivel az úgynevezett „hot filter” a bőrszín világosításával változtatta meg a képet.

Mire figyeljünk?

Az alkalmazás használata során azoknak is elővigyázatosnak kell lenniük, akik egyébként szívesen osztják meg fényképeiket különböző közösségi oldalakon, hiszen az alkalmazás használatával ők is megadják az azt fejlesztő cégnek az adataikat, ennek hatására pedig később ismeretlenek is hozzáférhetnek képeikhez, vagy különböző ajánlatokkal is megkereshetik őket.

Ugyanis, nem csak fényképeinket, de nevünk, baráti körünk, felhasználói szokásaink (érdeklődési körünk – Like-jaink) tartózkodási helyünk is könnyen az adathalász cégek birtokába kerül.

Annak ellenére, hogy egyelőre csak gyanú merült fel a visszaélésekkel kapcsolatban, az adatkezelési szabályzatok hiányossága, hanyagsága miatt nem javasoljuk az alkalmazás használatát.

Amennyiben adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal! Irodánk széles szakmai tapasztalattal rendelkezik az adatvédelem területén.

Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

2026-09-29
Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

Bővebben

A ChatGPT jogi ára: Szerzői jogi és GDPR útvesztők a mesterséges intelligencia mögött

2026-09-11
A ChatGPT jogi ára: Szerzői jogi és GDPR útvesztők a mesterséges intelligencia mögött

A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a technológiai szektort, hanem a jogalkotókat is lépéskényszerbe hozta. Bár a ChatGPT és a hasonló nagy nyelvi modellek a felhasználók számára egyszerű csevegőprogramnak tűnnek, a háttérben elképesztő mennyiségű adat feldolgozása zajlik. Az Európai Unió jogi keretrendszere rávilágított arra, hogy ezek a modellek kőkemény szerzői jogi és adatvédelmi kihívásokat vetnek fel, ami komoly fejfájást okoz a fejlesztőknek.

Bővebben

Know Your Agent – Ki felel, ha az AI a nevünkben jár el?

2026-09-10
Know Your Agent – Ki felel, ha az AI a nevünkben jár el?

Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.

Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat