Szakmai blog

Megbízható-e a Face App? – Adatvédelem a mindennapokban

2019-07-18 | Adatvédelem, IT jog

Megbízható-e a Face App? – Adatvédelem a mindennapokban

Számos telefonos alkalmazást használ az átlag XXI. sz. ember, amelyek jobb esetben csak érdeklődésünk hiányában, könnyelmű beleegyezésünk alapján használják fel adatainkat. Rosszabb esetben tudtunk nélkül férnek hozzá azokhoz.  A FaceApp nevű applikáció nagy népszerűsége, valamint az általa használt képek és adatok miatt a Face App-al kapcsolatos adatkezelési aggályokról már több külföldi és magyar oldal is írt, mi azonban most jogi oldalról közelítjük meg a témát.

Mi is a Face App?

A „Face App” a Yaroslav Goncharov orosz állampolgár által alapított orosz cég, a Wireless Lab által létrehozott alkalmazás, amellyel lehetőségünk van képeinket az alkalmazás algoritmusait használva „átszerkeszteni”, hogy azokon mosolyogjunk, más neműnek, öregebbnek vagy akár fiatalabbnak látszódjunk. Az ingyen letölthető alkalmazás, amely először 2017-ben került a piacra, pár hete robbant be igazán a köztudatba, a „faceappchallenge” kihívásnak köszönhetően, amelyet több híresség is megosztott különböző közösségi oldalakon.

Milyen adatokhoz fér hozzá az alkalmazás, és miben rejlik a veszélye?

A használat megkezdése előtt az alkalmazás engedélyt kér az eszközünkön lévő fotók és videók eléréséhez, a készülékünk memóriakártyáján található tartalmak olvasásához, módosításához, törléséhez, teljes hálózati hozzáféréshez, hálózati kapcsolatok megtekintéséhez, a telefon alvó üzemmódjának megakadályozásához, (a készüléktől függően) a Google Play vagy iOS számlázási szolgáltatáshoz, az internetről történő adatok fogadásához, valamint Google-szolgáltatások konfigurációjának beolvasásához, valamint azok különböző internetes portálokon történő megosztásához.

Amint arról már korábbi cikkünkben is írtunk, a fotóink közösségi oldalakra történő feltöltéssel ugyan a saját tulajdonunkban maradnak, azonban az oldal használatával bizonyos tevékenységekre jogosultságot adunk. Ennek tudatában javasoljuk, hogy mindenki nagyon körültekintően bánjon az adatainak megosztásával, kiváltképp a fényképek feltöltésével, hiszen ahhoz később akár illetéktelenek is hozzáférhetnek.

Tudta?

Az alkalmazás már 2017-es megjelenésekor is sok kritikát kapott a személyes adatkezeléssel kapcsolatos hanyag és hiányos szabályzata miatt.

Felmerültek kételyek a képek felhasználásával kapcsolatban is. Sok szakértő van azon a véleményen, hogy az alkalmazás tisztességtelenül, engedély nélkül használja fel a felhasználók által készített képeket, amelyeket felhőben tárolnak és később akár reklámokban is megosztják őket. Az alkalmazással kapcsolatos aggodalomra ad okot továbbá, hogy a képeket arcfelismerő program segítségével a felhasználók beazonosítására is használhatják.

Hogyan teheti meg mindezt a Face App?

Az alkalmazás felhasználói feltételeinek vizsgálata során kitűnik, hogy az alkalmazás használata során jogot adunk arra, hogy a készítők akár üzleti célokra is felhasználják a fényképeinket, nevünket, valamint szokásainkról gyűjtött információkat. Amint azt már korábbi, kémkedő eszközökről szóló cikkünkben is említettük, a képmással kapcsolatos adatkezelési szabályokat hazánkban az Infotv. és az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szabályozza. Az Infotv. rendelkezései alapján személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárul. „A hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes, határozott és megfelelő tájékoztatáson alapuló egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy az akaratát félreérthetetlenül kifejező más magatartás útján jelzi, hogy beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez.”

Tudta? Az alkalmazást rasszista filter alkalmazásával is vádolták, mivel az úgynevezett „hot filter” a bőrszín világosításával változtatta meg a képet.

Mire figyeljünk?

Az alkalmazás használata során azoknak is elővigyázatosnak kell lenniük, akik egyébként szívesen osztják meg fényképeiket különböző közösségi oldalakon, hiszen az alkalmazás használatával ők is megadják az azt fejlesztő cégnek az adataikat, ennek hatására pedig később ismeretlenek is hozzáférhetnek képeikhez, vagy különböző ajánlatokkal is megkereshetik őket.

Ugyanis, nem csak fényképeinket, de nevünk, baráti körünk, felhasználói szokásaink (érdeklődési körünk – Like-jaink) tartózkodási helyünk is könnyen az adathalász cégek birtokába kerül.

Annak ellenére, hogy egyelőre csak gyanú merült fel a visszaélésekkel kapcsolatban, az adatkezelési szabályzatok hiányossága, hanyagsága miatt nem javasoljuk az alkalmazás használatát.

Amennyiben adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal! Irodánk széles szakmai tapasztalattal rendelkezik az adatvédelem területén.

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat