2019-08-22 | Adatvédelem, Érdekességek, IT jog
Az elmúlt években új funkcióval bővült az interneten való vásárlás és ügyintézés folyamata. A segítségnyújtás új formájaként bizonyos oldalak lehetővé teszik, hogy a weboldalt látogató egy chat beszélgetés formájában interaktívan kommunikálni tudjon a termék értékesítőjével vagy a szolgáltatás nyújtójával. A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig már arra is lehetőség van, hogy a látogatóval élő személy helyett egy úgynevezett chatbot, azaz egy intelligens chat program kommunikáljon.
A chatbot egy olyan szolgáltatás, amely automatikusan és azonnal képes a felhasználók által küldött üzenetekre reagálni. Általában egy előre betanított beszélgetés mintát alkalmazva irányítja a dialógust. Ezeket a mintákat bővíteni is lehet tanuló algoritmusok segítségével. Különösen hasznos lehet ez az algoritmus egy webshop felületén vagy egy összehasonlító portálon, de bizonyos bankok weboldalán is egyre gyakrabban alkalmazzák. Cikkünkben a chatbotok legfontosabb jogi vonatkozásaival foglalkozunk.
Tudta?
Magyarország vasúti menetrendjéről a RoboRobo, egy szegedi chatbot fejlesztő cég készített Viber, valamint Facebook Messenger alkalmazásban elérhető chatbotot, a Sihuhut. A chatbot használatával a Viber felhasználók egy magyar nyelvű, nyári matricacsomaghoz is hozzájuthatnak.
Felelősségi kérdések
Természetesen felmerül a kérdés, hogy ki lesz a felelős akkor, ha a chatbot téves információt adott át egy felhasználónak, akinek ebből adódóan kára keletkezett? A weboldal üzemeltetője lesz a felelős, akinek az érdekében a chatbot működik? Esetleg a chatbot szoftverét megíró informatikusnak kell majd megtérítenie a károkat, vagy adott esetben a látogató lenne köteles átfogóbb kutatást végezni a vásárlása előtt? Összetett jogi kérdések ezek, így főszabály nehezen alkotható és a felelősséget mindig az adott körülmények fényében kell megállapítani.
Viszonylag egyszerűbb a megítélés a fogyasztó és vállalkozás között kialakult vita esetében. Ha például egy adott termékben a chatbottal történő kommunikáció hatására keletkezett kár (pl.: tévesen adott segítséget egy elektronikus eszköz használatához) a weboldalt üzemeltető vállalkozás, mint értékesítő a fogyasztóvédelmi szabályok alapján egyébként is köteles helytállni a készülék meghibásodásáért. A vállalkozás és a chatbot szoftvert megíró informatikus között pedig szintén kialakulhat kártérítési jogvita, amelyben már az adott ügy összes körülményét szükséges vizsgálni a felelősség megállapításához.
Adatvédelem
A chatbotok működésének is eleget kell tennie az Európai Unió által megalkotott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásainak. Egy chatbot használatakor számos személyes adat megadására kerülhet sor, így azok kezelésével, feldolgozásával kapcsolatban is fontos, hogy megfeleljen a szoftver az előírásoknak. Egy weboldalba ágyazott chatbot adatgyűjtéséről és feldolgozásáról akár a weboldal egy másik pontján tudják tájékoztatni a fogyasztót, hogy mi lesz az adatai sorsa. Megoldás lehet továbbá az is, ha a beszélgetés megkezdésekor felugró ablakban jelenik meg a GDPR által előírt tájékoztatás.
Tájékoztatási kötelezettség
Igen előre mutató a Kaliforniában 2019. július 1-től alkalmazandó szabályozás, mely alapján chatbotok használata esetén a másik felet megfelelően tájékoztatásban kell részesíteni arról, hogy nem természetes személlyel, hanem chatbottal beszélget. Világos tájékoztatás hiányában az ilyen jellegű alkalmazás jogellenesnek minősül. A szabályozás tekinthető a jövőben várható szabályok előrevetítésének is.
Magyarországon ilyen kifejezett jogi szabályozás jelenleg nincsen, azonban a fogyasztóvédelmi jogszabályok rendeltetéséből levezethető, hogy egy internetes áruháznak érdemes tájékoztatnia vásárlóit arról, hogy chatbotot alkalmaznak. Konkrét előírásnak lehet tekinteni a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján, hogy a panaszkezelés, illetve az ügyfélszolgálat adatiról tájékoztatnia kell a fogyasztót a vállalkozásnak. Ebből következik az is, hogy amennyiben a vállalkozás chatbotot alkalmaz panasz rögzítésre vagy segítségnyújtásra, arról tájékoztatnia kell a vevőit. Szintén érdemes figyelembe venni a mesterséges intelligencia magas szintű szakértői csoport (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence) ún. Etikai iránymutatását, melyről korábbi cikkünkben bővebben is írtunk. Bár ez a dokumentum kötelező erővel nem rendelkezik, kijelöli azt a követendő útvonalat, amely felé a jövőbeli szabályozás elmozdulni látszik.
Összegzés
A chatbotok marketing célokra történő felhasználása hasznosnak tekinthető, azonban érdemes megfontolnunk, hogy mennyire bízunk meg az általuk adott válaszban. A chatbotok ugyanis az egyéni problémákat nem tudják teljes körűen felmérni, pusztán arra lettek kifejlesztve, hogy a gyakori kérdésekre adjanak előre megírt válaszokat. Jelenleg még nincs összefüggő, az összetett működésre teljes körűen kiterjedő jogi szabályozás, melynek szükségessége azonban vitathatatlan.
