Szakmai blog

Adattovábbítás az Európai Unióból harmadik országokba

2021-08-11 | Adatvédelem

Adattovábbítás az Európai Unióból harmadik országokba

Az adatvédelem a mai információs társadalom egyik legaktuálisabb, és tárgyából adódóan legérzékenyebb kérdése. A GDPR és az egyéb adatvédelmi jogszabályok egyik fő célja, hogy az uniós érintettek harmadik országba kerülő adatai is ugyanolyan szintű védelem alatt álljanak, mint az Uniós tagállami jogrendszerekben. Cikkünkben a harmadik országokba történő adattovábbításra vonatkozó új Modell Klauzulák legfontosabb sajátosságait mutatjuk be.

Az új Modell Klauzulák

2021 június 4-én az Európai Unió Bizottsága elfogadta az úgynevezett új Modell Klauzulákat (Standard Contractual Clauses, vagy röviden SCC). Ez a dokumentum egyfajta szerződésminta, amelyet az Európai Unió Bizottsága eredetileg közel egy évtizede dolgozott ki, és mely most jelentős módosításokon esett keresztül.

Annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok személyes adatainak harmadik országba történő exportja adatvédelmi szempontból megfelelően biztosítva legyen, a Bizottság az új Modell Klauzulák kidolgozása során tekintettel volt a technológia és főleg az adatátvitel fejlettsége nyújtotta új lehetőségekre és azok veszélyeire is.

 

Mikortól alkalmazandók az új Modell Klauzulák?

§ 2021. június 27. napján léptek hatályba.

§ Új adattovábbításokra, azaz új szerződésekre a korábbi Modell Klauzulák legkésőbb 2021. szeptember 27. napjáig, azaz 3 hónapos átmeneti időszak leteltéig választhatók.

§ A meglévő adattovábbításokra – azaz már megkötött adattovábbítási szerződésekre – a korábbi Modell Klauzulák 2022. december 27-ig alkalmazhatók, addigra az összes adatátvitelt meg kell újítani az új SCC alapján.

Az új Modell Klauzulák fontosabb rendelkezései

  1. Míg a korábbi Klauzulák csak az EU-n belüli adatexportőrök és az EU-n kívüli adatimportőrök között voltak alkalmazhatók, addig az új Klauzulák olyan felek számára is alkalmazhatók, akik nem rendelkeznek az EU-ban állandó telephellyel, viszont a GDPR hatálya kiterjed rájuk, például azért mert szolgáltatásokat kínálnak az EU-ban.
  1. Az új Klauzulákat minden módosítás nélkül kell használni. Ezzel együtt akár szétszedhetők különböző modulokra is, ha egy cég beépítené egy átfogóbb szerződésbe, vagy további garanciákkal kiegészítené őket.
  1. A moduláris felépítés “feldarabolása” és az egyes modulokra való felosztása azonban az előző szabályt nem hághatja át, azaz maguk a klauzulák nem bonthatók meg, pusztán elrendezésük, szerződésen belüli megjelenésük választható ki szabadon.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen teendőik vannak az adattovábbítóknak?

§ Az átmeneti időszakra, valamint a már meglévő szerződésekre alkalmazandó határidőket mindenképpen be kell tartani. A szerződésállomány megújítása tehát mindenképpen szükséges.

§ Az adatexportőröknek át kell tekinteniük a harmadik országokba irányuló meglévő adatáramlásukat, különös figyelemmel arra, hogy az adatokat milyen mértékben és milyen eszközökkel védik. A védelmet az új Klauzulák alapján kell biztosítani.

§ Az általános klauzulák mellett az SCC mellékleteit is át kell vizsgálni. Ez kiváltképp az adatexportőrökre nézve jelent fontos kötelezettséget, ugyanakkor adatimportőrökre vonatkozó szabályokat is találunk az SCC-ben.

§ A meghozott adatvédelmi intézkedéseket mindenképpen alaposan dokumentálni és rögzíteni kell, illetve bizonyos időközönként ezek újraértékelése is ajánlott. Mindezen intézkedésekhez adatvédelmi szakértő (például ügyvéd) segítségét érdemes kérni.

Amennyiben adatvédelemmel, adattovábbítással kapcsolatban jogi segítségre vagy tanácsra van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz! Irodánk teljes GDPR megfeleltetésben, illetve alapos, az SCC-nek megfelelő adattovábbítási szerződések kidolgozásában egyaránt áll megbízóink rendelkezésére.

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat