Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.

Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?

A digitális pénzügyek és a kriptoeszközök piaca folyamatosan fejlődik, amelyhez a hazai jogalkotásnak is dinamikusan alkalmazkodnia kell. A 2026. augusztus 7-én hatályba lépő, a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2026. évi XXXVIII. törvény jelentős mérföldkő ezen a dogmatikai területen.

A jogszabály fókuszában a korábban bevezetett validálási kötelezettség kivezetése, valamint a kapcsolódó büntetőjogi és hatósági eljárások megszüntetése áll, amelynek célja az egységes szabályozás és az ügyfelek számára a biztonságos, transzparens szolgáltatás igénybevétel megteremtése.

2026.   augusztus 2-án hatályba lépett a 7/2026. (VII. 30.) SZTFH rendelet, amely a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat rendezi. A jogszabály egyúttal hatályon kívül helyezi a korábban ugyanezt a tárgykört szabályozó 10/2025. (VI. 26.) és 12/2025. (VI. 26.) SZTFH rendeleteket. A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes jogi keretének, valamint egyértelműbb és korszerűbb szabályozási környezetet biztosítson az érintett szolgáltatók számára.