2026-08-07 | Crypto

A dereguláció európai uniós és belső piaci háttere

A törvényalkotó kifejezett indokolása rámutat arra a felismerésre, hogy a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások terén az eddig megkövetelt validálási kötelezettség egy olyan versenyt korlátozó elvárásként funkcionált, amely egyszerűen nem volt fenntartható az Európai Unió belső piacának megvalósításával.

Ez a deregulációs és piacnyitó lépés szervesen illeszkedik az Európai Unió átfogó pénzügyi stratégiájába. Ennek alapját a kriptoeszközök piacairól szóló MiCA rendelet adja. Az uniós jogszabály egyértelműen rögzíti a harmonizált keretrendszer fontosságát ugyanis ennek hiánya a szabályozás széttagoltságát okozhatja, ami torzítaná a belső piaci versenyt. Továbbá megnehezítené a kriptoeszköz-szolgáltatók határon átnyúló terjeszkedését is.

A hazai jogalkotó a validálási kötelezettség eltörlésével ezt a nemzeti szintű piaci széttagoltságot számolja fel, garantálva, hogy a magyar szabályozási környezet ne támasszon az uniós joggal ellentétes, versenytorzító adminisztratív akadályokat az innovatív pénzügyi szolgáltatók elé. Ezzel a módosítással a hazai jogrendszer teret enged a MiCA rendelet által vizionált tiszta versenynek és a határokon átnyúló digitális pénzügyi szolgáltatások zavartalan fejlődésének.

A jogszabályokat érintő átfogó változások

A 2026. évi XXXVIII. törvény három meglévő jogszabályt módosít, ezzel gyökerestül megszüntetve a validációs intézményrendszer teljes dogmatikai és intézményi hátterét.

A változások megértéséhez érdemes tisztázni, mi is volt ez a teher: a korábbi szabályozás értelmében a kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az átváltási megbízás során az ügyfél és az ügylet azonosításának eredményes elvégzése volt. Ez a szolgáltatás kiterjedt többek között a kriptoeszköz eredetének vizsgálatára, a pénztárca tulajdonjogának ellenőrzésére, valamint a kapcsolt személyek és profilok vizsgálatára is.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy kriptoeszközt csak egy ilyen validáló szolgáltató által kiállított megfelelőségi nyilatkozat birtokában lehetett legálisan pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényből most hatályát veszti ez a szigorú előírás, ahogy a törvény 4/A. és 4/B. alcíme is, törölve ezzel a validáló szolgáltatókra és azok felügyeletére vonatkozó összes korábbi anyagi jogi rendelkezést, beleértve a nem engedélyezett kriptoügylet fogalmát is.

Ezzel párhuzamosan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényből is kikerülnek a validáláshoz kapcsolódó intézményi rendelkezések, így az SZTFH feladatköréből kikerül a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyelete és nyilvántartása.

A jogszabályi csomag leginkább kézzelfogható, legjelentősebb eleme a Büntető Törvénykönyv radikális dekriminalizációs lépése. Ennek keretében a Btk. 394. §-át követő „Kriptoeszközzel visszaélés” és a 408. §-át követő „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” alcímek teljes egészében hatályukat vesztik. Ez azt jelenti, hogy a korábban akár több éves szabadságvesztéssel is fenyegetett, jogosulatlan átváltáshoz kapcsolódó speciális büntetőjogi tényállások megszűnnek, megtisztítva a piacot a túlzott büntetőjogi fenyegetettségtől.

Az átmeneti rendelkezések és a szigorú adatmegsemmisítési protokoll

A jogszabály az anyagi jogi módosításokon túl rendkívül egyértelmű és radikális átmeneti szabályokat határoz meg a folyamatban lévő ügyek azonnali lezárására vonatkozóan, a kriptotörvény egy új, 16/B. §-sal történő kiegészítésével.

A törvény hatálybalépésekor a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálásához kapcsolódóan folyamatban lévő valamennyi engedélyezési és felügyeleti eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága az általános közigazgatási rendtartás szabályai alapján hivatalból megszünteti. A jogbiztonság megteremtése érdekében a jogszabály kimondja, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, korábban kiadott engedélyek a törvény hatálybalépésének napján automatikusan hatályukat vesztik.

Ezen felül a jogalkotó kiemelt figyelmet fordított a személyes és üzleti adatok védelmére egy példátlanul szigorú adatmegsemmisítési protokoll bevezetésével. A törvény kifejezetten előírja, hogy az átváltással és a nem engedélyezett kriptoügyletekkel kapcsolatban a validáló szolgáltatók, illetve a hatóság birtokába került adatokat a törvény hatálybalépését követő mindössze három munkanapon belül, vissza nem állítható módon törölni kell.

Ez a garanciális szabály biztosítja, hogy a korábbi, meghaladott szabályozásból eredő adatkezelések ne terheljék tovább a piaci szereplőket, tiszta lapot biztosítva az innováció számára az új, európai normákkal összhangban álló környezetben.