Szakmai blog

Ingyenes online vitarendezés? - 4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet módosítása

2026-05-04 | IT jog

Ingyenes online vitarendezés? - 4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet módosítása

1. Az eljárási díjak teljes átalakítása

A legdrasztikusabb változást a finanszírozási modell átalakítása jelenti. A jogalkotó megszüntette a kérelmezőket terhelő költségeket, és aszimmetrikus, a szolgáltatókra hárított díjstruktúrát vezetett be.    

Ingyenes eljárás a kérelmezőknek: A korábbi szabályozással ellentétben a felhasználók számára a vitarendezés megindítása teljesen ingyenessé vált. Az általuk fizetendő eljárási díj egységesen 0 forint lett.    

Differenciált díjfizetés a szolgáltatóknak (platformoknak): A költségek immár a technológiai cégeket terhelik az eljárás kimenetelétől függően:

  • Egyezség esetén: Ha a felek az eljárás során megegyeznek (és ezt a tanács jóváhagyja), a szolgáltatónak 50 000 forint eljárási díjat kell fizetnie.    
  • Kérelmezői pernyertesség esetén: Ha a kérelem részben vagy egészben alaposnak bizonyul, a szolgáltatóra háruló díj elérheti a 150 000 forintot, emellett kötelezhető a kérelmező észszerű költségeinek megtérítésére is.    
  • Védelmi díjmentesség a platformoknak: A jogalkotó megvédte a platformokat a visszaélésszerű, alaptalan kérelmektől: ha az OPVT a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja (például mert formaihibás vagy egyértelműen alaptalan), a szolgáltatónak 0 forint díjat kell fizetnie.    

2. Eljárásrendi és fogalmi finomhangolások

Az anyagi kérdések rendezésén túl a rendelet az ügyintézés logikáját is a digitális valósághoz igazította néhány szöveges pontosítással:   

  • "Meghallgatás" helyett "Érdemi vizsgálat": A 20. § (2) bekezdés c) pontjában a korábbi „meghallgatás kitűzése” kifejezést felváltotta az „érdemi vizsgálat” fogalma. Mivel az OPVT előtti eljárások döntő többségében nincs szükség (és nem is kerül sor) személyes vagy online meghallgatásra, a vitákat iratok alapján bírálják el. Ez a módosítás a valós ügymenetet tükrözi.    
  • Technikai hivatkozás javítása: A 14. § (1) bekezdés b) pontjában korrigáltak egy belső hivatkozást (az „(1) bekezdése” szövegrész helyébe a pontosabb „(2) bekezdése” szöveg lépett).    

Összegezve:

Az 5/2026. (III. 16.) NMHH rendelet a korábbi keretrendszert egy felhasználóbarát, a jogérvényesítést érdemben segítő irányba mozdította el. A kérelmezői eljárási díjak 0 forintra csökkentése lebontotta a legfőbb akadályt a panaszosok előtt, míg a platformokat terhelő jelentős fix költségek arra ösztönzik a szolgáltatókat, hogy panaszkezelési rendszereiket javítva elkerüljék az OPVT előtti eljárásokat.   

Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

2026-09-29
Szolgáltatásaink rövid bemutatása: Szoftverfejlesztési szerződés

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

Bővebben

A ChatGPT jogi ára: Szerzői jogi és GDPR útvesztők a mesterséges intelligencia mögött

2026-09-11
A ChatGPT jogi ára: Szerzői jogi és GDPR útvesztők a mesterséges intelligencia mögött

A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a technológiai szektort, hanem a jogalkotókat is lépéskényszerbe hozta. Bár a ChatGPT és a hasonló nagy nyelvi modellek a felhasználók számára egyszerű csevegőprogramnak tűnnek, a háttérben elképesztő mennyiségű adat feldolgozása zajlik. Az Európai Unió jogi keretrendszere rávilágított arra, hogy ezek a modellek kőkemény szerzői jogi és adatvédelmi kihívásokat vetnek fel, ami komoly fejfájást okoz a fejlesztőknek.

Bővebben

Know Your Agent – Ki felel, ha az AI a nevünkben jár el?

2026-09-10
Know Your Agent – Ki felel, ha az AI a nevünkben jár el?

Az AI fejlődésének következő lépcsője már nem csupán arról szó, hogy a mesterséges intelligencia kérdésekre válaszol vagy javaslatokat tesz. Az úgynevezett AI -agentek egyre inkább képesek arra, hogy a felhasználó nevében önállóan cselekedjenek: vásárlást kezdeményezzenek, időpontot foglaljanak, pénzügyi műveletet hajtsanak végre vagy akár több másik digitális rendszeren keresztül intézzenek egy folyamatot.

Ezzel azonban egy újabb, elsősorban jogi természetű kérdés jelenik meg: honnan tudható, hogy az AI-agent valóban jogosult volt az adott cselekményre, és ki felel, ha túllépi a számára meghatározott kereteket?

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat