2026-01-06 | IT jog
1. A rendelet helye a magyar MI-szabályozásban
A 2026. január 23. napján hatályba lépő rendelet célja a nagy kockázatú MI-rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésével kapcsolatos részletszabályok megállapítása. E szabályozás közvetlenül az EU 2024/1689 rendelete (AI Act) hazai végrehajtásához kapcsolódik.
A magyar jogalkotó a végrehajtási modell kialakításakor a már meglévő megfelelőségértékelési struktúrákra támaszkodott. Ennek megfelelően:
- a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére főszabály szerint
a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény szabályait kell alkalmazni; - a kijelölést végző hatóság az MI bejelentő hatóság, amely e minőségében a meglévő akkreditációs és hatósági mechanizmusokra épít.
2. Az alkalmazási kör – kikre és mire terjed ki a rendelet?
A rendelet alkalmazási köre kifejezetten:
- a nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatos követelmények teljesítésének ellenőrzését végző megfelelőségértékelő szervezetekre, valamint
- e szervezetek kijelölésére terjed ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelet nem határozza meg önállóan, mi minősül nagy kockázatú MI-rendszernek. Ezt továbbra is az AI Act és az ahhoz kapcsolódó uniós joganyag szabályozza. A magyar végrehajtási rendelet kizárólag az eljárási és intézményi háttérre koncentrál.
3. Felelősségbiztosítás
A rendelet egyik lényeges pontja, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítási kötelezettségét az akkreditálási eljárás részévé teszi.
Ez a szabályozási megoldás világos jogpolitikai üzenetet hordoz: a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelése olyan tevékenység, amely érdemi felelősségi kockázatokkal jár, ezért a jogalkotó elvárja a megfelelő pénzügyi biztosítékok meglétét.
4. A kijelölési eljárás díja
A rendelet részletesen szabályozza a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat, amelyek a gyakorlatban nem elhanyagolható költségtényezőt jelentenek a megfelelőségértékelő szervezetek számára.
A díj mértéke:
- akkreditált státuszonként 250 000 Ft, valamint
- további 20 000 Ft minden egyes termékcsoport és megfelelőségértékelési eljárás (modul) után.
Adatmódosítás esetén egységesen 20 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A jogszabály pontosan meghatározza a befizetés módját, idejét és célhoz kötött felhasználását is - a díj kizárólag a kijelölési eljárással összefüggő személyi és tárgyi költségekre fordítható.
5. Mit jelent mindez az MI-rendszereket fejlesztő és alkalmazó vállalkozások számára?
Bár a rendelet címzettjei formálisan a megfelelőségértékelő szervezetek, a szabályozás közvetett hatása a piaci szereplők számára is jelentős.
A nagy kockázatú MI-rendszerek fejlesztőinek és forgalmazóinak számolniuk kell azzal, hogy:
- a megfelelőségértékelés szigorúan szabályozott, intézményesített eljárás keretében történik;
- csak kijelölt és akkreditált szervezetek jogosultak az előzetes megfelelőség tanúsítására;
- az eljárások költségei és időigénye a projekttervezés során előre kalkulálandó tényezővé válnak.
A rendelet ezért közvetetten arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy már a fejlesztési fázisban jogi és megfelelőségi szempontok mentén tervezzék meg MI-rendszereiket.
