A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

A mesterséges intelligencia (AI = artificial intelligence), és különösen a generatív modellek az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Egyre többen fordulnak hozzájuk különféle információs, elemző vagy akár jogi jellegű kérdésekkel is. Kétségtelen, hogy az AI eszközök rendkívül hasznosak lehetnek: gyorsan reagálnak, hatalmas adatmennyiséget képesek feldolgozni, és sok esetben könnyen érthető válaszokat adnak.

Ugyanakkor fontos látni, hogy az AI jelenlegi működéséből adódóan komoly kockázatok is felmerülnek, többek között a jog területén is. Ezért célszerű tudatosan, óvatosan használni ezeket az eszközöket, és nem mindig készpénznek venni az általuk írtakat akár jogi kérdésekben.