Mi az a kriptoeszköz?
A kriptoeszköz egy olyan érték vagy jog digitális megtestesítője, amely osztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható illetve tárolható. A kriptoeszközöket az EU 2023/1114 Rendelete [MiCA] szabályozza, illetve Magyarországon a 2024.évi VII. tv. [Kriptotv.] tartalmaz kiegészítő részletszabályokat.
A törvény szabályozza majd a Magyarországon történő kripto kibocsátást, a nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatát és kereskedésbe történő bevezetetését, ezeken felül pedig szabályzásra kerül még a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenység is.
Szolgáltatás nyújtásának szabályai
A törvény visszautal a MiCA európai uniós rendeletre, amely tartalmazza, hogy a kriptoeszköz szolgáltatóknak milyen követelményeknek kell megfelelniük, ahhoz hogy ilyen szolgáltatásokat nyújtani tudjanak. Továbbá kiemeli, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató és az eszközalapú tokenek kibocsátója a jelentős információs és kommunikációs technológia vonatkozású eseményeket köteles bejelenteni a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak. Ha jelentős kiberfenyegetés áll fenn és ezt önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, akkor ezzel egyidejűleg köteles a bejelentést a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak is megtenni.
Panaszkezelés
A jogszabály rögzíti, hogy a kriptoeszköz szolgáltatónak köteles biztosítania, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse. Ha az ügyfél telefonon keresztül közli panaszát, akkor a telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti és ezt köteles 5 évig megőrizni, valamint az ügyfél kérésére biztosítania kell a szolgáltatónak, hogy visszahallgathassa, illetve 25 napon belül térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
A panaszt és az arra adott választ a szolgáltató köteles 5 évig megőrizni, és azt a MNB kérésére bemutatni. Panasz kivizsgálása esetén külön díjat a fogyasztóval szemben a szolgáltató nem számíthat fel.
A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni fogyasztóvédelmi ügyekben, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását bejelenti.
A panaszkezelés nyelve a magyar, de ettől a szolgáltató és az ügyfél eltérhetnek egymásközti megállapodással.
Kriptoeszközök piacának felügyelete
A felügyeletet Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja majd el. A törvény részletesen szabályozza azon intézkedéseket és szankciókat, amiket a felügyeletre jogosult szerv alkalmazhat abban az esetben, ha a kriptoeszköz szolgáltatásával összefüggésben jogszabálysértést vagy ha a kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci visszaélést észlel.
Az MNB-nek ezeken felül lehetősége lesz még közleményt kiadni, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést, megállapítani a jogsértés tényét és megtiltani a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését, illetve megtiltani, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák eszközalapútoken-kibocsátónál vagy a kriptoeszköz-szolgáltatónál.
Sőt, adott esetben az MNB jogosult lesz a kriptoeszköz-szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes jogosultságok, vagy akár maga a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtására való jogosultság időleges felfüggesztésére vagy a szolgáltatásnyújtás megtiltására is.
Felügyeleti díj alakulása
A felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége kriptoeszköz-szolgáltatókat terheli. Az MNB részére fizetett díj két tényezőből áll össze, az alapdíjból és a változódíjból. Az alapdíjegység összege 75.000,-Ft, amit meg kell szorozni (kriptoeszköz-szolgáltató esetén) néggyel, így kapjuk meg az alapdíj tényleges összegét, jelen esetben 300.000,- Forintot.
Az éves változó díj mértéke a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelet (MiCA) által előírt prudenciális biztosíték 6,0 ezreléke, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó portfoliókezelés során kezelt eszközök piaci értékének 0,35 ezreléke összegéből áll össze. Ez az éves díj összege, amelyet a kriptoeszközök portfoliókezeléséért kell fizetni. A szolgáltatók típusaira vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy a felügyeleti díjat milyen módon kell megfizetni. Példán keresztül szemléltetve ha a befektetési vállalkozókat vesszük alapul, akkor a 2007.évi CXXXVIII.[Bszt] törvény XXVI. Fejezetében foglaltak szerint szükséges a felügyeleti díjat megfizetni.
Az intézkedések egyik lényeges célja, hogy az emberek bizalmát a kriptoeszközök kapcsán növelje és kiépítse, ezáltal társadalmi szinten is kriptovaluták elfogadottságát erősítse.
