2022-11-15 | IT jog

Mi az a stabil kriptopénz?

Először is fontos tisztáznunk mit is takar pontosan a stabil kriptopénz (stablecoin) amire a szabályozás épül.

Leegyszerűsítve a stabil kriptopénz egy olyan kriptovaluta, amelyeknek az értékét más eszköz fedezetként való felhasználásával stabilizálják. A legnépszerűbb megoldás a fiat (központi bankok által kibocsátott valuták) pénz által fedezett stabil kriptopénz, de léteznek kriptovaluta fedezetű és algoritmus vezérelte tokenek is.

Fontos tulajdonságuk, hogy a stabil kriptopénzek igyekeznek tartani az 1:1 váltási arányt, ami azt jelenti, hogy 100 dollár befizetéséért 100 dollár értékű stabil kriptopénzt (USDT) kapunk.

A felvázolt stabilitási koncepció miatt nem meglepő módon az utóbbi években rohamosan növekedést könyvelhetett el a valuta, a hossztávú előrejelzések alapján pedig előbb-utóbb a pénzügyi rendszer stabilitására is komoly hatást fog gyakorolni. Mindez annak köszönhető, hogy egy sokkal szélesebb réteget tud megszólítani, mint a hagyományos kriptovaluták a csekély kockázata miatt.

Nem meglepő hát, hogy az állami és nemzetközi jogalkotók is a téma felé fordultak, olyan szabályozási keret lefektetését célozva meg, amely egyrészről fokozottan védi a fogyasztót és másrészről garantálja a pénzügyi rendszer stabilitását.

Hogy megértsük miért fontos szabályozni ezt a területet, álljon itt röviden az a stabil kriptopénz amelynek felemelkedése és bukása mintegy egyszerre mutatta meg a stabil kriptopénzekben rejlő lehetőségeket és annak minden kockázatát.

A TerraUSD összeomlása

Az idei év és talán úgy általában a kriptopiac egyik legnagyobb összeomlása a TerraUSD (UST) stabil kriptopénz és a hozzá kapcsolódó Luna kriptovalutához kötődik, amelyek alig néhány nap leforgása alatt alatt elveszítették a piaci értékük több mint 80%-át.

A TerraUSD az utóbbi idők egyik legdinamikusabban növekvő stabil kriptopénze volt, amely közvetlenül az összeomlást megelőzően elérte a 18 milliárd dolláros piaci kapitalizációt, majd pillanatok alatt visszaesett 250 millió dollárra.

A TerraUSD egy algoritmus vezérelte rendszer, vagyis a dollár és az USDT közötti aránypárt az informatikai rendszer folyamatos korrekciója hozza létre. Ez két tokenre épült: az UST stabil kriptopénzre és a Luna nevű kriptovalutára. Amikor új UST jött létre, akkor azt egy Luna token megsemmisítésével hozta létre a rendszer, amikor pedig UST-t adtunk el, akkor meg létrehozott egy Luna tokent.

Egy egyszerű példán keresztül szemléltetve, ha az UST 1,1 amerikai dollárt ér, eladunk egy dollár értékű Luna tokent, a rendszer megsemmisíti azt és kapunk 1 dollár értékű UST-t. Ha pedig ezt eladjuk, akkor 0,1 amerikai dollár nyereséget szereztünk. Ha pedig az UST árfolyama 0,9 dollár, akkor ugyanezzel a folyamattal 1 dollár értékű UST-ként adjuk el 1 dollár értkű Luna tokenért, így 0,1 dollár értékű többletre teszünk szert. Az algoritmus tehát, ezzel a stratégiával igyekszik fenntartani az árfolyam stabilitását.

Az összeomlás pontos okai nem ismertek, de a piaci szakértők elemzései alapján az akkoriban globális kriptopiacot érintő eladási láz olyan szinten értéktelenítette el az UST tokeneket, hogy azt az algoritmus már képtelen volt korrigálni és ezáltal egy folyamatosan romló spirálba taszították a Terra rendszerét. A szerencsétlen eset azonban rávilágított a stabil kriptopénzek piacának hiányosságaira és nagyfokú bizonytalanságaira, amelyek így még hangsúlyosabbá tették az Európai Unió jogalkotói számára a szabályozás elkészítését.

A rendelet elkészítésének előzménye: EBH és ESMA jelentések

A TerraUSD összeomlását megelőzően a kriptoeszközök egyre növekvő piaci kapitalizációja okán az Európai Unió Bizottsága 2018-ban megbízta az Európai Bankhatóságot (EBH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy vizsgálják meg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós szabályozási keret alkalmazhatóságát a kriptoeszközök esetében. A két hatóság által kiadott szakvélemények a következő hiányosságokat tárták fel.

Kifogásolták a meglévő uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazásának bizonyosságát és megosztott főkönyvi technológiával való összhangját. Kihangsúlyozták, hogy a legtöbb kriptoeszköz nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok hatálya alá, ezáltal pedig nem rendelkeznek olyan garanciákkal, amellyel a fogyasztókat és a befektetőket védeni tudnák. További probléma az is, hogy több tagállam is már megalkotta a saját jogszabályi kereteit a kriptoeszközök tekintetében, ezzel pedig megteremtődött a piaci széttagoltság veszélye.

Az Európai Bizottság a stabil kriptopénzek megjelenését és egyre gyorsuló növekedését jelenleg nem tartja veszélyesnek a pénzügyi stabilitásra, ugyanakkor hosszútávon ez minden bizonnyal változni fog. A hatósági állásfoglalások és a kriptoeszközök egyre szélesebb körű elterjedése pedig új szabályozási keretek felállítását sürgeti.

A Bizottság pedig ezeket alapul véve terjesztette elő a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre irányuló javaslatot (Markets in Crypto Assets Regulation – MiCA) amelynek célja a pénzmosás megelőzése, a fogyasztók védelme, a kriptovállalatok elszámoltathatósága, az iparág környezeti hatásának szabályozása és a stabil kriptopénzek biztonságosabbá tétele.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a fő szabályozási témaköröket hangsúlyozva, hogy a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.

Szabályozási témakörök

Fogyasztóvédelem

A rendelet egyrészről csökkenteni kívánja a kriptoeszközökbe való befektetések kockázatát, másrészről védelmet kínál a nem megbízható rendszerek ellen. Ennek jegyében a rendelet jelentősen kibővítené a fogyasztók számára jelenleg szűkösen elérhető védelmet és jogorvoslati lehetőségeket. Az új szabályozás a kriptoeszköz-szolgáltatók számára szigorú követelményeket ír elő a fogyasztók pénzének védelme érdekében, továbbá felelősséget ruház rájuk abban az esetben, ha nekik felróható ok miatt elveszítik a befektetett kriptoeszközöket. A rendelet hatálya ki fog terjedni az összes kapcsolódó piaci visszaélés fajtára, különös tekintettel a piacbefolyásolásra és a bennfentes kereskedelemre.

Ökológiai lábnyom

A rendelet információ adási kötelezettséget ír majd elő a kriptoeszközök környezeti és éghajlati lábnyomára vonatkozóan. Ezek alapján az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket fog kidolgozni a káros környezeti és éghajlati hatásokkal kapcsolatos információk megjelenésére vonatkozóan. Az Európai Bizottságnak két éven belüli kötelezettségei közé tartozik, hogy ki kell majd dolgoznia a „proof-of-work” (munkabizonyíték) kötelező minimális fenntarthatósági kereteit.

Pénzmosás megelőzése

A rendelet előírja, hogy az EBH-nak nyilvántartást kell vezetnie az előírásoknak nem megfelelő kriptoeszköz-szolgáltatókról és ezt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. A pénzmosás elleni küzdelem jegyében fokozott ellenőrzéseket kell végeznie a Hatóságnak azoknál a szolgáltatóknál, amelyeknek az anyavállalata olyan országban van, amely a pénzmosás szempontjából kiemelt kockázatot jelentő országok uniós jegyzékében szerepel.

Vállalati átláthatóság

A rendelet megköveteli a tokenek kibocsátóitól, hogy szilárd vállalati irányítási rendszerrel rendelkezzenek. Ennek elemei a világos szervezeti felépítés, hatékony folyamatok a kockázatok azonosítására és a megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok.

Likviditás, felelősség

A stabil kriptopénzek esetében a kibocsátó arra lesz kötelezve, hogy 1:1 arányban kellő likvid tartalékot képezzen, részben betétek formájában. A kibocsátónak egy bármikor érvényesíthető, térítésmentes, beváltásra vonatkozó követelést kell felkínálnia a stabil kriptopénz birtokosa számára, illetve a szabályozás egy megfelelő minimális likviditást is előír. A rendelet hatálybalépése után az összes stabil kriptopénz az EBH felügyelete alá kerül, a kibocsátások egyik előfeltétele pedig a kibocsátó uniós jelenléte lesz.

Belépési feltételek

A szolgáltatóknak engedéllyel kell rendelkezniük, hogy az EU-n belül működhessenek. A nemzeti hatóságoknak három hónapon belül kell kibocsátaniuk az engedélyt. A legnagyobb szolgáltatók esetében a nemzeti hatóságoknak rendszeresen továbbítania kell a releváns információkat az ESMA felé. A rendelet konkrétan meghatározza milyen feltételek esetén nevezhető egy token jelentősnek: ha több mint 2 millió felhasználója van, a piaci kapitalizációja vagy a tartalékvagyona meghaladja az 1 milliárd eurót, napi legalább 500.000 tranzakció bonyolódik le vele és legalább 7 EU tagállamban működik.

A rendelet NFT-vel való kapcsolata

A nem helyettesíthető tokenek (NFT) ki lesznek zárva a rendelet hatálya alól, amennyiben nem tudják valamely meglévő kriptoeszköz-kategóriába sorolni. A Bizottságnak 18 hónapon belül átfogó értékelést kell készítenie, és ha szükséges, akkor konkrét jogalkotási javaslatokat is ki kell majd dolgoznia az NFT-kre vonatkozó keretrendszer létrehozását illetően.

Hatálybalépés és kritikák

Általánosságban elmondható, hogy az új rendelet erős szabályozási kereteket állít fel a stabil kriptopénzek piacán, ami törekvés kapott hideget és meleget. A kriptoipar nagyobb részt örömmel fogadta a szabályozást, hiszen ezzel az európai jogalkotók legitimációt adnak a szektornak, reményeik szerint pedig ezzel növekedni fog a befektetési kedv.

Ugyanakkor vannak részek, amiket sokan kifogásolhatónak tartanak, hogy a szabályok szembe mennek a kriptopiac alapvetéseivel. Ilyen például, hogy a rendelet előírja a tranzakciókból történő azonosítás kötelezettségét, amivel általában a decentralizált piac és a blokklánc technológia egyik alapelvét sérti meg. Az iparági szereplők attól tartanak, hogy ez a rendelkezés sérti a felhasználók magánszférájának védelmét, ez pedig fontos ütközőpont a jogalkotással.

A MiCA a jövőt tekintve hagy maga után bizonytalan pontokat az iparágra gyakorolt hatását illetően. Az biztosan látszik, hogy az Európai Unió Bizottsága nagy figyelmet fordít a decentralizált piacnak és szorosabb felügyeletre törekszik majd a jövőben. A Bizottság kísérletet tesz arra, hogy a piacot beépített technológia segítségével megfigyelhesse, emiatt biztosak lehetünk abban, hogy nem végeztek még a területet érintő jogszabályok alkotásával.

A rendelet tervezetét először 2020. szeptember 24-én terjesztette elő az Európai Bizottság, majd hosszas egyeztetések és tárgyalások nyomán 2022. október 11-én el is fogadták annak tartalmát. Jelenleg az Európai Parlament előtt van a rendelet szövege véleményezésre, amiről eredetileg novemberben szavaztak volna a képviselők, de a szöveg terjedelme és bonyolultsága okán 2023. februárjára halasztották el ezt. Tekintve, hogy a rendelet elfogadása után nagy valószínűséggel 12-18 hónapnyi időt hagy a jogalkotó az érintett feleknek az integrációhoz, így legkorábban is csak 2024-ben léphet hatályba a MiCA.