Szakmai blog

Mesterséges Intelligencia a szerzői jogban

2022-09-05 | IT jog

Mesterséges Intelligencia a szerzői jogban

Mesterséges intelligencia, mint szerző, és mint feltaláló

A szerzői jog az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, míg az iparjogvédelem a műszaki jellegű szellemi alkotásokat, például találmányokat, árujelzőket (hétköznapi nevén márkákat) részesít védelemben. Mindkét jogvédelem alapvető eleme a kreativitás, valami új alkotása, mely tevékenységet alapvetően emberekhez társítunk.

Ugyanakkor napjainkban előfordul, a jövőben pedig kifejezetten gyakori lehet, hogy egy műalkotás vagy egy találmány nem emberi tevékenységhez, hanem mesterséges intelligenciához köthető eredmény. Ilyen program például Elon Musk Dall-E és a Google Imagen nevű szoftvere is. Ezek a programok leírásunk alapján képesek egy addig nem létező, teljesen új képet generálni. Az eredmények olyan tökéletesek, hogy az ilyen programok könnyen visszaélésre is felhasználhatók lennének, például művek hamisítására.

Jelenleg csak a Dall-E Mini, a Dall-E egyik egyszerűsített változata elérhető bárki számára. Épp ezért a szoftverek hozzáférhetősége rendkívül korlátozott, valamint használatuk is ellenőrzött körülmények között zajlik. Joggal merül fel tehát a kérdés, részesülhet-e jogvédelemben mesterséges intelligencia alkotása, lehet-e egy szerzői vagy iparjogvédelmi jog jogosultja egy gép?

A szerző, feltaláló

Mivel a jogforrások nem tartalmaznak konkrét definíciót arra, hogy mesterséges intelligencia tekinthető-e szerzőnek, illetve feltalálónak, az esetjogban keresendő a megoldás.

A szerzői jog esetén, hasonlóan az amerikai jogértelmezéshez, csak természetes személy lehet szerző. Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján ugyanis a jogvédelem egyik kritériuma, hogy a mű a szerző személyiségét tükrözi, szabad és kreatív döntéseinek kifejeződése, mely feltétel nem értelmezhető egy algoritmusok alapján működő program esetén. Bár a MI tanulási folyamata eredményeként saját készségeket sajátít el, azok nem érik el az emberi alkotóképesség szintjét.

A találmányok terén ugyanez a helyzet. A MI ugyanezen okból kifolyólag nem minősülhet feltalálónak az EU-s joggyakorlat szerint, így az általa létrehozott találmányok nem szabadalmaztathatók.

A programozók lehetnek „közvetett” szerzők?

A mesterséges intelligenciát természetes személyek programozzák, így azt gondolhatnánk, közvetve az alkotás is az ő művük és nincs akadálya annak, hogy a fejlesztők legyenek a szerzői/szabadalmi jogok jogosultjai.

Azonban a MI lényege, hogy programozását követően magától, beavatkozás nélkül végzi tevékenységét, tehát az általa létrehozott művek nem a programozó közreműködésének eredményei, hanem a MI maga hozza meg az alkotói döntéseket. Így a mesterséges intelligenciát alkotó programozók még közvetett módon sem tekinthetők a létrehozott művek szerzőinek, illetve a találmányok feltalálóinak.

Kérdéses azonban, mennyire fenntartható a jelenlegi szabályozás. A jövőben várhatóan szélesedni fog a mesterséges intelligencia alapú programok felhasználói köre, hiszen azok egyre elérhetőbbek lesznek. Ezáltal pedig a MI által alkotott művek köre is jelentősen gyarapodni fog, amire a jogalkotóknak is reagálniuk kell majd.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotások vonatkozásában a jog jelenleg nem ismeri el az MI szerzőségét, az általa létrehozott alkotásoknak tehát szigorúan véve nincsen szerzői jogi jogosultja. A szabályozás mindazonáltal a közeli jövőben felülvizsgálatot igényelhet, hiszen modern világunk egyre inkább támaszkodik a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokra.

Cikkünk borító képét szintén mesterséges intelligencia készítette: a kép a Craiyon.com (DALL-E mini) alkalmazásával, az "artificial intelligence artist" kulcsszavak megadásával készült. 

További kérdések: A mesterséges intelligencia által bányászott adatok

A mesterséges intelligencia „tevékenysége” során nemcsak alkot, de rendkívül nagy mennyiségű adatot fel is dolgoz, melyeket sok esetben szerzői, vagy iparjogvédelem illet meg. Ilyen értelemben tehát a MI felhasználónak minősül.

Az MI ezen tevékenysége során új adathalmazokat hoz létre, korábban fel nem ismert következtetéseket von le és új összefüggéseket fedez fel. Új ábrákat és statisztikákat készít, azaz adatbányász tevékenységet is folytat.

 

Mi lesz ezen adatok sorsa? Ki az adatok jogosultja és hogyan használhatja fel őket?

Ezen kérdésekre cikkünk következő részében válaszolunk!

 

Amennyiben a mesterséges intelligenciával vagy az informatika jogával kapcsolatos kérdése van, keresse szakértő kollégáinkat bizalommal!

Kiberkockázatok és jogi vonatkozásaik – felelősség az online térben

2023-01-10
Kiberkockázatok és jogi vonatkozásaik – felelősség az online térben

Egyes becslések szerint a kiberbűncselekmények évente 600 milliárd dolláros kárt okoznak szerte a világon. Ez annak fényében talán nem is olyan meglepő, hogy napjainkra mind magán-, mind professzionális életünk jelentős része digitális mederben zajlik. Fontos tisztában lennünk tehát a potenciális IT-incidensekkel. Cikkünkben a digitális kockázatok jogi vonatkozásait és az azok elleni védekezési lehetőségeket vesszük számba.

Bővebben

Akár 2250 eurós EU-s támogatás kkv-knak? Még december 16-áig pályázhat!

2022-11-30
Akár 2250 eurós EU-s támogatás kkv-knak? Még december 16-áig pályázhat!

December 16-áig pályázhatnak a miko-, kis-, és középvállalkozások az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázatára, melynek legfontosabb pontjait cikkünkben foglaljuk össze.

Bővebben

A stabil kriptopénzek az Európai Unió szabályozásában

2022-11-15
A stabil kriptopénzek az Európai Unió szabályozásában

A kriptoeszközök egyre dinamikusabban növekvő piaca egészen a közelmúltig elkerülte a jogalkotás eszközeit, ezzel pedig az eredeti céljának megfelelően egy decentralizált piacon volt képes működni. Az egyre növekvő piaci jelenléte, az egyre gyakoribb visszaélések és a kriptovaluták stabilitásának bizonytalansága azonban lépésre késztette a törvényhozókat.

Jelen cikkünkben az utóbbi évek egyik nagy slágerének a stabil kriptopénz piacát érintő uniós szabályozás (MiCA) főbb irányelveit foglaljuk össze.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat