Szakmai blog

NFT a gyakorlatban

2022-08-23 | IT jog

NFT a gyakorlatban

Mit jelent az NFT rövidítés?

A három betű a non-fungible token kifejezést rövidíti, amit magyarul legpontosabban „nem helyettesíthető érmének” fordíthatunk.

 

Miért hasznosak ezek a tokenek?

A non-fungible tokenek tulajdonképpen egy digitális eszköz tulajdonjogának igazolására szolgáló virtuális okmányok. A blokklánc technológia segítségével igazolják egy olyan digitális vagyontárgy tulajdonjogát, amely egyébként könnyedén sokszorosítható lenne. Ezzel könnyebbé válik a digitális vagyontárgyak kereskedelme, egyszerű grafikából vonzó befektetéssé válhatnak. Az NFT-k megakadályozzák azt, hogy az alkotások bárki által könnyedén, minőségromlás nélkül reprodukálhatók, lemásolhatóak, terjeszthetők legyenek, amely körülmény a múltban meggátolta, hogy azok valódi műtárgyként, vagyontárgyként funkcionálhassanak. Ez nagyban felgyorsítja és megkönnyíti a digitális műtárgyak online kereskedelmét, valamint példátlan biztonságot eredményezhet a művészet világában mind a befektetők, mind a művészek számára. A befektetőket megvédi attól, hogy az eszköz értéke a másolatok létrehozása, továbbterjesztése miatt csökkenjen, a művészeket pedig megkíméli a hamisításból eredő veszteségektől, visszaadva nekik a lehetőséget az alkotásaik felett történő teljes rendelkezés felett.

 

Mit jelent az NFT-k nem helyettesíthető jellege?

Ezt a pénzzel történő összehasonlítás útján érdemes megközelítenünk. Egy 20.000 forintos bankjegy például helyettesíthető egy másik, ugyanolyan értékű bankjeggyel, vagy akár 2 darab 10.000 forintos bankjeggyel úgy, hogy a tranzakció nem jár értékvesztéssel. Ha befizetünk a bankba 10.000 forintot a folyószámlánkra, nem várhatjuk el azt, hogy pontosan ugyanazt a bankjegyet kapjuk majd vissza, hiszen egy bankjegy egy vagy több másikkal helyettesíthető, ha értékük megegyezik. Ezzel ellentétben azok az adatok, amiket az NFT-k tartalmaznak, teljesen egyediek, különböznek minden más NFT-től, egyik - a hagyományos műtárgyakhoz hasonlóan - semmilyen esetben sem helyettesíthető a másikkal.

Mi a különbség a kriptovaluták és az NFT-k között?

Ellentétben a kriptovalutákkal, amelyek a készpénzhez és bankszámlapénzhez hasonlóan funkciójukból kifolyólag egymással helyettesíthetők, az NFT-k konkrét tárgyi vagy immateriális javakat ábrázolnak.

NFT a gyakorlatban

Az NFT-k nem csak a digitális eszközök, hanem a fizikai eszközök kereskedelmében is számos előnyt hordozhatnak. Ilyenek lehetnek például:
  • a származás, hitelesség bizonyítása például egy műtárgy esetében,
  • biztonság, megváltoztathatatlanság: a blockchain technológia használatával, melyen az NFT-k működése is alapszik, egy hamisításmentes nyilvántartást lehetne vezetni az eszközök tulajdonjogáról,
  • kereskedelem egyszerűsítése, egyes piacokhoz való hozzáférés kiszélesítése,
  • másodlagos kereskedelem monetizálása: a technológia lehetővé tehetné, hogy egy művész, alkotó részesedjen a vételárból minden alkalommal, amikor a művét értékesítik.

Felmerülő jogi problémák

Érdekes kérdések merülhetnek fel a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban. Az NFT megvásárlása ugyanis nem egyenlő a szellemi tulajdonjogok, például szerzői jogok vagy védjegyek átruházásával. Az ehhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogok átruházásához például egy erre irányuló kifejezett, írásos megállapodás szükséges. Az NFT megvásárlójának fel kell ismernie, hogy személyes használatra szerzi meg a tokent, vagy annak másolására, módosítására vagy nyilvános megjelenítésére is.

Az NFT-k a hitelezés gyakorlatát is átalakíthatja majd, hiszen bizonyos szolgáltatóknál például a tokenek már jelzáloghitelek, kölcsönök fedezeteként szolgálhatnak.

Az NFT-k jogi szabályozása sajnos még közel sem elégséges, még nem tud lépést tartani a valósággal. Ez nagyfokú bizonytalanságot eredményez az NFT-kel kapcsolatos ügyletekben résztvevő felek, befektetők számára, hiszen a szabályozás nem biztosít nekik elegendő jogi védelmet. Nem kizárt azonban, hogy megfelelő szabályozás mellett az NFT-k nagyban megkönnyítik majd egyes vagyontárgyak kereskedelmét, és biztonságosabbá teszik majd a tranzakciókat mind az eladók, mind a befektetők számára.

Amennyiben az információs technológia jogával kapcsolatos kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

2026-01-09
Új kiberbiztonsági szabályok 2026-tól

A jogalkotó elfogadta a 2025. évi CXXXV. módosító törvényt, amely alapvető változásokat vezet be a magyar kiberbiztonsági szabályozásban. A módosítás célja kettős, egyrészt az uniós kiberreziliencia-rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) hazai végrehajtása, másrészt a már hatályban lévő magyar kiberbiztonsági szabályok pontosítása és kiterjesztése. A változások 2026-tól fokozatosan lépnek hatályba, és számos olyan szervezetet érintenek, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan tartoztak kiberbiztonsági kötelezettségek alá.

Bővebben

Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

2026-01-06
Új rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékeléséről

A mesterséges intelligenciát érintő uniós szabályozás végrehajtása Magyarországon új szakaszba lépett. A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabály, amely a megfelelőségértékelést végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályokat határoz meg.

Bár a rendelet elsődlegesen nem az MI-rendszereket fejlesztő vagy alkalmazó vállalkozásokra vonatkozik, közvetett hatása valamennyi olyan piaci szereplőt érint, amely nagy kockázatú MI-megoldást kíván üzembe helyezni Magyarországon.

Bővebben

AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025-11-17
AVDH szolgáltatás kivezetése – mit érdemes tudni a vállalkozóknak?

2025. november elsejével megszűnt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása (röviden: AVDH), amelyet a 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) vezetett be, és ezzel együtt kötelezővé tette a gazdálkodó szervek számára az elektronikus ügyintézést. A 2023. évi CIII. törvénnyel (továbbiakban: Dáptv.) azonban elkezdték fokozatosan kivezetni az AVDH szolgáltatást. A 119. § (2) bekezdése szerint a magánszemélyek 2025. január 1. óta nem használhatják, a gazdálkodó szervezetek pedig ezen év október 31-ig használhatták.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat