Szakmai blog

NFT a gyakorlatban

2022-08-23 | IT jog

NFT a gyakorlatban

Mit jelent az NFT rövidítés?

A három betű a non-fungible token kifejezést rövidíti, amit magyarul legpontosabban „nem helyettesíthető érmének” fordíthatunk.

 

Miért hasznosak ezek a tokenek?

A non-fungible tokenek tulajdonképpen egy digitális eszköz tulajdonjogának igazolására szolgáló virtuális okmányok. A blokklánc technológia segítségével igazolják egy olyan digitális vagyontárgy tulajdonjogát, amely egyébként könnyedén sokszorosítható lenne. Ezzel könnyebbé válik a digitális vagyontárgyak kereskedelme, egyszerű grafikából vonzó befektetéssé válhatnak. Az NFT-k megakadályozzák azt, hogy az alkotások bárki által könnyedén, minőségromlás nélkül reprodukálhatók, lemásolhatóak, terjeszthetők legyenek, amely körülmény a múltban meggátolta, hogy azok valódi műtárgyként, vagyontárgyként funkcionálhassanak. Ez nagyban felgyorsítja és megkönnyíti a digitális műtárgyak online kereskedelmét, valamint példátlan biztonságot eredményezhet a művészet világában mind a befektetők, mind a művészek számára. A befektetőket megvédi attól, hogy az eszköz értéke a másolatok létrehozása, továbbterjesztése miatt csökkenjen, a művészeket pedig megkíméli a hamisításból eredő veszteségektől, visszaadva nekik a lehetőséget az alkotásaik felett történő teljes rendelkezés felett.

 

Mit jelent az NFT-k nem helyettesíthető jellege?

Ezt a pénzzel történő összehasonlítás útján érdemes megközelítenünk. Egy 20.000 forintos bankjegy például helyettesíthető egy másik, ugyanolyan értékű bankjeggyel, vagy akár 2 darab 10.000 forintos bankjeggyel úgy, hogy a tranzakció nem jár értékvesztéssel. Ha befizetünk a bankba 10.000 forintot a folyószámlánkra, nem várhatjuk el azt, hogy pontosan ugyanazt a bankjegyet kapjuk majd vissza, hiszen egy bankjegy egy vagy több másikkal helyettesíthető, ha értékük megegyezik. Ezzel ellentétben azok az adatok, amiket az NFT-k tartalmaznak, teljesen egyediek, különböznek minden más NFT-től, egyik - a hagyományos műtárgyakhoz hasonlóan - semmilyen esetben sem helyettesíthető a másikkal.

Mi a különbség a kriptovaluták és az NFT-k között?

Ellentétben a kriptovalutákkal, amelyek a készpénzhez és bankszámlapénzhez hasonlóan funkciójukból kifolyólag egymással helyettesíthetők, az NFT-k konkrét tárgyi vagy immateriális javakat ábrázolnak.

NFT a gyakorlatban

Az NFT-k nem csak a digitális eszközök, hanem a fizikai eszközök kereskedelmében is számos előnyt hordozhatnak. Ilyenek lehetnek például:
  • a származás, hitelesség bizonyítása például egy műtárgy esetében,
  • biztonság, megváltoztathatatlanság: a blockchain technológia használatával, melyen az NFT-k működése is alapszik, egy hamisításmentes nyilvántartást lehetne vezetni az eszközök tulajdonjogáról,
  • kereskedelem egyszerűsítése, egyes piacokhoz való hozzáférés kiszélesítése,
  • másodlagos kereskedelem monetizálása: a technológia lehetővé tehetné, hogy egy művész, alkotó részesedjen a vételárból minden alkalommal, amikor a művét értékesítik.

Felmerülő jogi problémák

Érdekes kérdések merülhetnek fel a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban. Az NFT megvásárlása ugyanis nem egyenlő a szellemi tulajdonjogok, például szerzői jogok vagy védjegyek átruházásával. Az ehhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogok átruházásához például egy erre irányuló kifejezett, írásos megállapodás szükséges. Az NFT megvásárlójának fel kell ismernie, hogy személyes használatra szerzi meg a tokent, vagy annak másolására, módosítására vagy nyilvános megjelenítésére is.

Az NFT-k a hitelezés gyakorlatát is átalakíthatja majd, hiszen bizonyos szolgáltatóknál például a tokenek már jelzáloghitelek, kölcsönök fedezeteként szolgálhatnak.

Az NFT-k jogi szabályozása sajnos még közel sem elégséges, még nem tud lépést tartani a valósággal. Ez nagyfokú bizonytalanságot eredményez az NFT-kel kapcsolatos ügyletekben résztvevő felek, befektetők számára, hiszen a szabályozás nem biztosít nekik elegendő jogi védelmet. Nem kizárt azonban, hogy megfelelő szabályozás mellett az NFT-k nagyban megkönnyítik majd egyes vagyontárgyak kereskedelmét, és biztonságosabbá teszik majd a tranzakciókat mind az eladók, mind a befektetők számára.

Amennyiben az információs technológia jogával kapcsolatos kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Szoftvertesztelés fontossága

2024-02-01
Szoftvertesztelés fontossága

A szoftvertesztelés szinte elengedhetetlen része a szoftverfejlesztésnek és létfontosságú alkotóeleme a szoftver megbízhatóságának és az erőforrások optimalizálásának. Hogyan érdemes lefolytatni, és a fejlesztés melyik részén célszerű bevonni a tesztelés faktorát?

Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben

NIS2 irányelv a gyakorlatban

2024-01-30
NIS2 irányelv a gyakorlatban

Az adathalász támadások egyre gyakoribbá váltak a digitalizáció rohamszerű fejlődésével. Az EU tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük az új kibervédelmi irányelvet a saját jogrendszerükbe. Az érintett ágazatokon belül, néhány kivétellel minden közepes- és nagyvállalatnak meg kell felelnie a szabályozásnak. Cikkünkben a NIS2 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedtük össze!

Bővebben

A ChatGPT-vel összefüggő adatvédelmi aggályok - Könnyen hozzáférhetnek az adatainkhoz?

2024-01-05
A ChatGPT-vel összefüggő adatvédelmi aggályok - Könnyen hozzáférhetnek az adatainkhoz?

Az utóbbi időben a vállalatok világszerte generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megoldásokat vezettek be, adataik hatékony és egyszerű kezelése és átláthatósága érdekében. Mivel a legtöbb esetben a GenAI-modellnek "hosszú távú memóriával" kell rendelkeznie, szinte minden vállalati megoldáshoz szükség van egy vektoradatbázisra, amelyet a modell futásidőben lekérdezhet a felhasználói kérdés megválaszolásához szükséges kontextus eléréséhez.

Azonban az eddig rendkívül biztonságosnak hitt megoldás egy olyan kellemetlen igazságot rejt, amely hatalmas adatvédelmi aggályokat vethet fel.

Bővebben

Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!

Kapcsolat